| Zrínyi költői műveinek kéziratos és nyomtatott szöveghagyománya | |
| A Zrínyi-hagyaték és a Zrínyi-könyvtár | 6 |
| A saját kezű és a másolatban fennmaradt verskéziratok | 13 |
| A "Syrena"-kódex írásképe | 13 |
| A kódex javításrétegei és Zrínyi kézírása | 17 |
| Az "Elegia" másolata | 21 |
| A négy saját kezű epigramma | 22 |
| A könyvbejegyzésekről | 22 |
| A könyvbejegyzések formájában fennmaradt versek | 24 |
| A Zrínyi-kiadások | 28 |
| A "Syrena"-kódex és a "Syrena"-kötet | 28 |
| Zrínyi Péter horvát "Syrena"-fordítása és egy ismeretlen epigramma | 34 |
| Kazinczy és Farkas Lajos | 36 |
| Széchy és Négyesy | 39 |
| Négyesy után | 45 |
| A versek időrendje | |
| Az eposz előtt | 47 |
| A "Szigeti veszedelem" keletkezésére utaló kormeghatározó adatok | 49 |
| Homonnai Gyurkó | 51 |
| Zrínyi és Lippay | 52 |
| A XIV. ének további kihagyott strófái | 54 |
| A kanizsai török támadás | 57 |
| Czobor Mihály "Chariclia"-fordítása | 58 |
| Az "egy tél" kérdése | 59 |
| Az eposz után | 63 |
| A "Syrena"-kódex és a "Syrena"-kötet munkálatai | 63 |
| Az Eusebia-sirató és a "Feszületre" kronológiai dilemmája | 68 |
| Az elveszett Eszterházy-epicédium | 70 |
| A "Vitéz hadnagy" utáni epigrammák és az "Elegia" | 71 |
| A megkomponált verseskönyv: Az "adriai tengernek syrenaia" | |
| A versek műfaji és tartalmi-életrajzi egymásrautaltsága | 74 |
| Kötetkompozíció-minták | 77 |
| Balassi és Rimay? | 77 |
| Catullus és Vergilius | 78 |
| Scipione Herrico? | 80 |
| Petrarca | 81 |
| A "Syrena"-kötet mint tipográfiai kompozíció | 91 |
| Az elmaradt illusztrációk kérdése, a horvát "Syrena" és a genovai Tasso-kiadások rézmetszetei | 95 |
| A pályakezdő olasz versek és a költői tájékozódás olasz forrásai | |
| "Primauera alli amanti" | 102 |
| "Io amo chi mi struge" | 104 |
| A hiányzó magyar madrigál | 107 |
| A Marino-kérdés | 115 |
| A Marino-kötetek kísérő iratai | 116 |
| Marino Tasso-képe | 118 |
| Líra - bukolikum - eposz | 120 |
| Az Achillinihez írt és a Claretti-levél, imitáció és versformák | 124 |
| A magyar hagyomány és az olasz költői formák alkalmazása: az ekhós vers a "fantasia poetica" | |
| A hazai "bukolikus hajlandóság" | 128 |
| "A vadász és Echo" | 132 |
| A népköltészeti réteg | 132 |
| A "nóta"-betét canzonetták | 139 |
| A forrásvidék | 143 |
| Az elhallgatott Visszhang | 148 |
| A "Fantasia poetica" | 150 |
| A versbe zárt nyolc madrigál | 150 |
| "Az vadász elnyugszik..." | 153 |
| Egyéb strófaszerkezetek | 158 |
| A forrás és a minta: "L'Aminta" | 161 |
| A Viola-ciklus | |
| A lírai versek "könyvé"-nek terve | 167 |
| A két "Idilium" | 171 |
| Azonosságok és különbségek | 171 |
| A források | 174 |
| Az idillek és a hősköltemények | 182 |
| Az idillek metamorfózisa | 191 |
| A teljes metamorfózis: az "Arianna sirása" | 196 |
| "Euridicét igy siratta Orpheus" | 211 |
| A kódex és a kötet lírai utóhangja: A "feszületre" és a "peroratio" | |
| A Feszület-himnusz | 223 |
| "Véghöz vittem immár nagyhirü munkámat..." | 238 |
| Az Eszterházy-epicédium és az "Elegia" | |
| "Eszterházy László véletlen halálárul..." | 246 |
| Izsák siratása | 256 |
| Az epigrammák | |
| A király-epigrammák: az "Atilla"-"Buda"-kompozíció | 262 |
| Az eposz szereplőinek megidézése: a négy hős-epigramma | 267 |
| Az eposz XIV. és XV. énekének epigrammatikus kiegészítése | 272 |
| "Az idő és hírnév" | 277 |
| A hitelesség | 277 |
| A keletkezés | 279 |
| Idő, hírnév, halál: a ciklus rendje és verse | 286 |
| Vázlat az epigrammák utóéletéről | 305 |
| XVII-XIX. század | 305 |
| Epigramma és szonett: a "magyar szonettek" | 316 |
| Összegzés és utószó | |
| Tárgy | 319 |
| Módszer | 320 |
| Eredmények | 322 |
| E könyv születése és vitatható pontjai | 326 |
| Jegyzetek | |
| A jegyzetekben használt rövidítések | 335 |
| Névmutató | 441 |
