A logika alaptanai

Előszó

A logika fogalma. Feladata. Módszere.
A logika a gondolkodás pragmatikus fejlődéstörténelme.
Valamint a történelem az egész emberiség-, vagy az egyes nemzetek fejlődésének feltételeit, okait, tényezőit és formáit van hivatva kideríteni és törvényeik kinyomozásával értelmezni: a logika feladata sem lehet egyéb, mint hogy a gondolkodás szövevényes műveleteire derítsen fényt, és e műveletek lefolyásának feltételeit, törvényeit és formáit felkutatva rávezessen arra a helyes útra, a melyen egyedül lehetséges a tények chaotikus halmazából a tudomány igazságaihoz eljutni.
Forrása tehát, a melyből e feladat sikeres megoldásához szükséges ismereteit első sorban meríti: a psychologia; módszere a psychogenetikus módszer, a melynek segítségével a lelki élet tényeiből és jelenségeiből iparkodik kimagyarázni a gondolkodásnak mint a legszövevényesebb lelki jelenségnek a feltételeit, formáit és törvényeit ; és maga áltudomány ezen az alapon construálva mint psychologiai logika jellemezhető, hogy úgy a formális logikától, valamint az úgynevezett dialektikai vagy metaphysikai logikától világosan megkülönböztethető legyen.
A formális logika szerint, a logika feladata egyedül abban áll, hogy a gondolkodás alaki helyességének feltételeit kutassa és ez által az ú. n. alaki igazság megalapíthatását eszközölje, minden tekintet nélkül az ismeret- vagy gondolattartalomra. Vissza