| Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 755 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-281-780-x |
| Előszó | 9 |
| A magyar kiadáshoz | 11 |
| A kezdetek | 13 |
| Az érvényesség fogalma | 13 |
| Geometriai bizonyítás | 14 |
| Dialektika és metafizikai érvelés | 18 |
| Erisztika és szofisztika | 23 |
| Platón és a logika filozófiája | 27 |
| Arisztotelés Organonja | 33 |
| Az Organon tartalma | 33 |
| A Katégoriák elmélete és logikai következményei | 34 |
| A Topika | 42 |
| Arisztotelés jelentés- és igazságelmélete | 52 |
| Az általános állítások négy típusa | 61 |
| A szillogizmus elmélete | 73 |
| Arisztotelés modális logikája | 87 |
| Nem szillogisztikus logika az Analitikákban | 101 |
| Arisztotelész iskolája: Theophrasztosz | 104 |
| A megaraiak és a sztoikusok | 117 |
| A sztoikus logika előzményei és a megarai filozófia | 117 |
| Megarai és sztoikus modalitáselméletek | 121 |
| Vita a feltételes állítások természetéről | 131 |
| A sztoikusok jelentés- és igazságelmélete | 140 |
| A következtetési szkámák sztoikus rendszere | 159 |
| A római és a középkori logika | 176 |
| Cicerótól Boëthiusig | 176 |
| Alcuintól Abélard-ig | 196 |
| Az egyetemek logikája | 222 |
| A terminusok sajátságai (Proprietates Terminorum) | 243 |
| A consequentiák | 273 |
| A reneszánsz utáni logika | 296 |
| A humanizmus és a természettudomány születése | 296 |
| Leibniz érdeklődési köre | 316 |
| Leibniz tartalmazási kalkulusa (Calculus de continentibus et contentis) | 331 |
| Saccheritől Hamiltonig | 339 |
| Bolzano és Mill | 352 |
| A matematikai absztrakció | 370 |
| Geometria és axiomatika | 370 |
| Számok és függvények | 379 |
| Boole és a logika algebrája | 391 |
| A Boole-féle algebra későbbi fejlődése | 405 |
| A relációk elmélete: De Morgan és Peirce | 411 |
| Számok, halmazok és sorozatok | 418 |
| Frege és kortársai | 418 |
| Cantor halmazelmélete | 420 |
| Frege kritikája elődeiről | 425 |
| A természetes számok Frege-féle definíciója | 436 |
| A számsor: Dedekind és Peano | 446 |
| Frege általános logikája | 456 |
| A Fogalomírás | 456 |
| Jelentés és jelölet: tárgyak és függvények | 469 |
| A Grundgesetze logikája | 478 |
| Frege jelentősége | 484 |
| A logika technika fejlődése Frege után | 487 |
| A jelölésrendszer változatai | 487 |
| A kifejtés módszerei: axiómák és szabályok | 497 |
| Természetes levezetés és leszármaztatás | 509 |
| Modális logika | 519 |
| Javaslatok alternatív logikákra | 537 |
| A logika filozófiája Frege után | 545 |
| Kifejezés, jelölés és igazság | 545 |
| A leírások elmélete és a jelölések változatai | 560 |
| Az intenzionalitás problémái | 567 |
| Azonosság, függvények, szabályok | 582 |
| Szükségszerűség és nyelv | 591 |
| A matematika filozófiája Frege után | 612 |
| A halmazelmélet paradoxonjai | 612 |
| Russell logikai típuselmélete | 616 |
| Brouwer intuicionizmusa | 630 |
| Hilbert matematikai programja | 638 |
| A deduktív rendszerek elmélete | 645 |
| Az elemi logika metaelmélete | 645 |
| Az általános logika metaelmélete | 656 |
| Az aritmetika teljes formalizálásának lehetetlensége | 666 |
| Az eldöntésprobléma | 676 |
| A logika helye a tudományok között | 688 |
| Az utolsó két évtized | 695 |
| A modális szemantika fejlődése | 695 |
| Modalitás és kvantifikáció | 702 |
| Releváns és parakonzisztens logikák | 709 |
| Típuselméleti logika | 718 |
| Intenzionális logika | 724 |
| A logika határai | 732 |
| Válogatott irodalom | 735 |
| Név- és tárgymutató | 745 |
A védőborító elszíneződött, foltos. A lapélek foltosak.
A védőborító szakadt.
Folytatás Microsoft-tal