A logikai szemantika kérdései

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Madarászné Zsigmond Anna: A logikai szemantika kérdései ' összes példány

Kiadó:	Művelődési Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztálya
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1972
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	110 oldal
Sorozatcím:	A filozófia időszerű kérdései
Kötetszám:	9
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat gyanánt.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A logika centrális kérdése mindig is az volt és az marad, hogy hogyan lehet igaz Ítéletekből igaz ítéletekhez jutni, vagyis melyek az igazság elérésének általános logikai feltételei. A logikai kutatások jelen stádiumában megkülönböztethetünk olyan rendszereket is, amelyek nem operálnak az "igaz" fogalommal. Ezek az olyan formális deduktív rendszerek, amelyekben tisztán szintaktikai kritériumokkal definiálják a logikai igazságot helyettesítő "bizonyítható formula11 fogalmát. Például a kijelentéskalkulus Lukasiewicz-Frege féle deduktív rendszerében bizonyítható mint axióma - minden az axiómasémából képezett formula. így a rendszer axiómája lesz minden olyan implikáció, amelynek utótagja is implikáció és az utótag utótagja azonos az implikáció előtagjával. A rendszer bizonyítási szabályait is tisztán szerkezeti kritériumok alapján rögzítik, mint olyan "átalakitási szabályokat", amelyek formulákból újabb formulákat hoznak létre. Ilyen szabály pl. a leválasztási szabály (modus ponens). E szabály egy tetszőleges formulából és egy olyan implikációból, amelynek előtagja az adott formula, előállítja az adott implikáció utótagját. Azaz p-ből és p-q-ból előállítja q-t. Az ilyen rendszerek központi fogalma a bizonyíthatóság és nem fordul elő bennük az "igaz" vagy az "érvényes" fogalom. Egy formális deduktív fölépitésü kalkulusban az tisztázódik, hogy a megadott axiómák és átalakítási szabályok alapján mi a bizonyítás és mi a bizonyítható formula az adott rendszerben. Formulák valamely véges sorozatát bizonyításnak mondjuk, ha a sorozat minden tagja vagy axióma, vagy a sorozat megelőző tagjaiból valamely átalakítási szabály alkalmazásával keletkezik. Egy formulát bizonyíthatónak mondunk, ha van olyan bizonyítás, amelynek utolsó tagja a szóban forgó formula. (E definíció szerint minden axióma bizonyítható formulának számit, hiszen az az egytagú sorozat, amelynek egyetlen tagja egy axióma, egy bizonyítása ezen axiómának). Egy formális deduktív rendszert, amit tiszta szintaktikai rendszernek is nevezhetünk, önmagában még nem nevezzük logikai rendszernek. Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
I. Az igazság szemantikus koncepciója 8
II. Elemi strukturák szemantikai rendszere 18
III. A szemantikus igazságdefinició korlátai és a szemantikus rendszerek teljesítőképessége 24
IV. Az L-szemantika alapfogalmai 30
V. L-fogalmak és az L-szemantika felépitése posztulátumok segítségével 32
VI. Az L-szemantika felépitése definíciós úton 40
VII. Az L-szemantika és a jelentés 49
1. A megjelölésreláció problémái 49
2. Carnap megkülönböztetése az extenzióról és intenzióról 55
3. A megjelölési viszony elveiből származó ellentmondások megoldása 64
VIII. A logikai igazság és az analicitás problémája (kritikai megjegyzések) 67
IX. A logikai szintaxis néhány kérdése 80
1. A logikai szintaxis általános jellemzői 80
2. A szintaktikai rendszer felépítési módjai 84
3. A K-fogalmak alapján felépíthető szintaktikai rendszer 88
X. A szemantika és szintaxis viszonya 93
1. Kalkulusok interpretációja és azok fajtái 93
2. K kalkulus lehetséges viszonyai S szemantikai rendszerhez 100
3. A szemantikai rendszer elsődlegessége 103
Irodalom 109