A lövöldöző "Levél hordozó"

Előszó

Az itt olvasható írások mindegyike a múlt században keletkezett, a rendszerváltozás időszakában, pontosabban 1989 és 1994 között. Ettől egyedül a "Mesélő levelek" fejezetben közöltek a kivételek, amik az utolsó győri hetilapban, a Győri Tükörben jelentek meg, A rendszerváltozást követő évek utólag úgy tűnnek fel, mint a magyar sajtószabadság fénykora. Az újságot az információéhség a legjelentősebb tényezőjévé tette meg. Ekkor még nem kellett osztozkodni a kereskedelmi televíziókkal, minden szenzáció legfőbb forrása a sajtó volt. A kedvező lehetőséget kihasználva, mint főlevéltáros elhatároztam, hogy reagálva az aktuális eseményekre "tálalom" azok múltbéli analógiáit. A helyi sajtóorgánumok szaporodása pedig biztosította szinte az azonnali megjelenést. Az itt közölt írások - a Kisalföld, a Térkép, a Futár, a Nyugati Hírlap, a Győri Hét és a Győri Tükör - hasábjain jelentek meg. Ezek közül háromban, a Futárban, a Győri Hétben és a Győri Tükörben saját rovatom is volt. Ez a magyarázata, hogy néhány gondolat, megállapítás a fejezeteken belül többször is megismétlődik, hiszen eredetileg ezek különböző lapokban jelentek meg. A Futárban Ovicz írói álnéven jegyeztem cikkeimet. Kedves elődöm, dr. Lengyel Alfréd 1983-ban tette közzé a "Mozaikok Győr történetéből" címmel a sajtóban megjelent írásait. Ez inspirált arra, hogy saját írásaimból válogatva, azok legjavát közöljem. A furcsa cím egyben az egyik cikk címe is, amely egy magáról megfeledkezett postásról (Levél hordozó) szól, aki egy kocsmalátogatás alkalmával a helyszínen lövöldözött, és a megrémült rendőrség az akkori önkormányzatnál könyörgött a megfékezéséért. Sajátos módon időnként a levéltáros foglalkozását - talán kiindulva a levélből - alkalmanként postai alkalmazottnak hiszik és ezért előfordult egy alkalommal, hogy egy kollégát megaláztak, mert nem viselte a postások egyenruháját. Számára nehéz volt elmagyarázni, hogy nincs is egyenruhája.
A nagy emberek története mellett fontosnak tartom a "kisember" kalandját a hatalommal, amely rendszerint balul szokott végződni. A politika őrületeinek bemutatásával pedig az volt a szándékom, hogy rávilágítsak arra: nincs új a nap alatt! A szenvedők, áldozatok mellett párhuzamosan mindig vannak, akik okozzák a szenvedést és gyártják az áldozatokat. Talán az évezredek óta génjeinkben kódolt vadászösztön okozza mindezt, amelynek elburjánzása időről időre háborúba torkollik. Mégis egyfajta vidámsággal vegyítve próbáltam bemutatni azokat a "régi szép időket", amelyeket ma is sokan politikai alapállásuknak megfelelően időnként visszanosztalgiáznak. Ezek a kis írások, szösszenetek forrása rendszerint egy-egy levél, beadvány, kérelem, amely önmagában nem alkalmas arra, hogy tanulmányt készítsünk belőle, de fontos kordokumentummá válik, mihelyt azt megfelelően tálalva mutatjuk be. Vissza