A magyar agrárgazdaság az EU-csatlakozástól napjainkig

Szerző

'Kapronczai István: A magyar agrárgazdaság az EU-csatlakozástól napjainkig ' összes példány

Kiadó:	Szaktudás Kiadó Ház Zrt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2011
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	199 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-9935-68-6
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz meghatározó esemény volt az agrárgazdaság területén is. Az évtizedekkel korábbi sikeres magyar mezőgazdaság 2004-ben már egy ideje csupán árnyéka volt korábbi önmagának. Részaránya a rendszerváltás után a foglalkoztatásban, a beruházásokban, a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének és ezzel összefüggésben a bruttó hazai terméknek (GDP) az előállításában szinte folyamatosan csökkent.
Az EU-tagsággal az új tagállamok egy nagy, de versengő piac részévé váltak, amely óriási lehetőségeket kínál az országok mezőgazdasága számára. Ugyanakkor az egyes nemzetek mezőgazdaságainak számottevően kiéleződött versenyhelyzettel kell megbirkózniuk az uniós és - ennek részeként - a hazai piacaikon is.
Az uniós csatlakozás egészében jó hatással volt az új tagállamokra, bár az egyes országok más-más módon éltek a lehetőségeikkel. A velünk együtt csatlakozó országok és hazánk alkalmazkodásáról a Közös Agrárpolitikához megállapítható, hogy minden ország nyert a csatlakozással, de az új tagországok közül Lengyelország, Litvánia és Lettország tudott a legjobban alkalmazkodni az EU által kínált feltételekhez és az adott lehetőségeket a legjobban ezek az országok tudják kihasználni. Ebben a folyamatban az egyik legkritikusabb tényező a csatlakozást megelőző évek agrár- és támogatáspolitikája volt. A támogatások akkor lettek volna igazán kedvezőek, ha azt a tagországok elsősorban a termelők versenyképességének fokozására fordítják. Azonban a támogatásokat Magyarország döntően ár- és piactámogatásként nyújtotta, ennek következtében nem lehetett kihasználni a maga teljességében a csatlakozás nyújtotta lehetőségeket. Azok az országok viszont, ahol korábban a támogatások szintje alacsony volt, és az ár- és piactámogatások csekélyek voltak, kedvezőbben válaszoltak az EU-tagságra. Ez a megállapítás elsősorban Lengyelországra vonatkozik, ahol a csatlakozás után a KAP és a kitágult piacok által a termelőknek nyújtott ösztönzők következtében számottevően nőtt a termelés, és a kereskedelem is kedvezően reagált. Vissza

Tartalom

Előszó 7
Bevezetés 11
1. A magyar mezőgazdaság részesedése a világ és az EU termeléséből 13
2. Az agrárgazdaság helye a magyar nemzetgazdaságban 28
3. A mezőgazdaság erőforrásai 33
3.1. Hazánk legfontosabb természeti kincse: a termőföld 33
3.2. Vízhasznosítás 48
3.3. Termelőeszközök, berendezések, beruházások 56
3.4. Munkaerő, foglalkoztatás, kereseti viszonyok 67
3.4.1. A foglalkoztatás nemzetgazdasági jellemzői 67
3.4.2. A foglalkoztatás ágazati szerkezetének változása 69
3.4.3. Az agrárfoglalkoztatás mértéke és jellemzői 72
3.4.4. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak minőségi jellemzői 74
3.4.5. A mezőgazdasági dolgozók kereseti viszonyai 76
3.5. Tőkeellátottság 78
4. A mezőgazdaság tulajdoni struktúrája és üzemszerkezete 83
5. A mezőgazdasági termelés alakulása 90
5.1. Növénytermesztés, kertészeti termelés 91
5.2. Állattenyésztés 101
6. Erdő- és vadgazdálkodás, halászat 108
6.1. Erdészet 108
6.2. Vadászat 111
6.3. Halászat 113
7. Közgazdasági feltételek 115
7.1. A mezőgazdasági termékek áralakulása 115
7.2. Agrárolló 119
7.3. Támogatások, hitelek 120
7.4. Elvonások, adók 128
7.5. A jövedelmek alakulása 130
8. A mezőgazdasági termelés jellemzői 133
8.1. Főbb tendenciák a növénytermesztésben 133
8.2. Fajlagos állattenyésztési mutatók 136
8.2.1. Sertéshústermelés 137
8.2.2. Csirkeágazat 138
8.2.3. Szarvasmarha 139
8.2.4. Juhászat 140
8.3. Területi termelékenység 140
8.4. A főbb termékek jövedelmezőségének alakulása 141
9. Élelmiszeripar 144
9.1. Szerepe a nemzetgazdaságban 145
9.2. Termeléscsökkenés, hazai piacvesztés 146
9.3. Eredménycsökkenés 149
9.4. Beruházások, támogatások 151
9.5. A foglalkoztatottak létszámának visszaesése 153
9.6. A külföldi tőke kivonulása a hazai élelmiszeriparból 154
9.7. A lefelé tartó spirált kiváltó okok 155
10. Élelmiszer-kereskedelem 158
10.1. Élelmiszer-fogyasztás 158
10.2. Az élelmiszer-kereskedelem szervezeti átalakulása 159
10.3. Élelmiszer-forgalom 161
10.4. A magyar agrár-külkereskedelem 162
11. A magyar agrárgazdaság helye az Európai Unióban 175
Irodalom 197