Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!
A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

A magyar államiság ezer éve (dedikált példány)

Kultúra és tudomány a magyar államiság ezer évében

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a millenniumi év alkalmából „A magyar államiság ezer éve" címmel, 2000. november 23-án és 24-én rendezett tudományos ülésszakkal emlékezett meg nemzeti múltunk... Tovább

Előszó

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a millenniumi év alkalmából „A magyar államiság ezer éve" címmel, 2000. november 23-án és 24-én rendezett tudományos ülésszakkal emlékezett meg nemzeti múltunk eltelt ezer esztendejéről. Az egyetem - küldetéséhez híven - a tudományok segítségül hívásával tisztelgett a magyarság múltja, teljesítményének megmaradása előtt. Az ELTE és két jogelődje - a Pázmány Péter Tudományegyetem, illetve azt megelőzően a Magyar Királyi Tudományegyetem - megalapításától kezdve szerves részét alkotta és alkotja nemzeti történelmünknek, messze túlmutatva a tudományos, oktatási és kulturális feladatok teljesítésén. A magyar egyetem, amely pázmányi alapításától kezdve folyamatosan működött, gyarapodott, a magyar államiság nem egy hiányzó attribútumát pótolva töltötte be a nemzeti identitás kialakítójának, őrzőjének és művelőjének a feladatait. így volt ez a kora újkori és újkori történelmünkben, de igaz ez a jelenkorra nézve is.
Millenniumi tudományos ülésszakunk központi gondolatának a „magyar államiságot" választottuk. A magyar állam alatt azonban nem csupán a politikai államot értjük, hanem a tágabban vett magyar hazát, a hont, amely a Kárpátok ölelte és őrizte Isten áldotta gazdag medencét épp úgy jelenti, mint az itt élő népeket, azok anyagi és szellemi kultúráját.
A mögöttünk maradó, visszavonhatatlanul történelemmé vált ezer év a keresztény magyar államiság viharos és alkotó tíz évszázada. A középkori magyar birodalom nagyhatalom volt az akkori európai államok között. A nemzeti dicsőség Moháccsal lehanyatlott, de maga a nemzet megmaradt. A másfél évszázados küzdelem a pogánnyal egyúttal a kereszténység védelme is volt, ahogyan a török kiűzése is csak európai összefogással járt eredménnyel.
Az újkori magyar történelem ismétlődő szabadságharcokat és a nemzeti megújhodást - a társadalom, a gazdaság újjászervezését, fejlődését, gyarapodását - egyaránt jelentette. Az elbukott szabadságharcok sem múltak el nyomtalanul, hiszen ezek révén őrizte meg a magyarság nemzeti azonosságát és keresztény államiságának számos biztosítékát. Az erdélyi fejedelmek, a Rákóczi-szabadságharc, majd 1848-1849 polgári forradalma és függetlenségi háborúja akadályozta meg, hogy hazánkat a Habsburg Birodalomba olvasszák, nemzetünket pedig elsorvasszák.
A látványos és eredményes polgári fejlődésnek, amely felkínálta a lehetőséget a szerencsésebb és gazdagabb Nyugathoz való felzárkózásunkhoz, az I. világháború vetett véget. A soknemzetiségű birodalmak felbomlottak, így az osztrák is, amely azonban romjai alá temette a történelmi Magyarországot. Trianon, a modern kori Mohács gyógyíthatatlan sebeket ejtett a magyar nemzeten. Amikor pedig ennek az igazságtalanságnak a részbeni korrigálása - békés úton - megkezdődött, még szörnyűbb világégés közepébe kerültünk. A II. világháború végén kétségessé vált Magyarország és a magyarság megmaradása is. Az elpusztított, kirabolt ország, a megtizedelt magyarság azonban élni akart, és minden kedvezőtlen külső és belső körülmény ellenére élni is tudott a vágyott szabadsággal. Vissza

Tartalom

Előszó 3
Megnyitó 5
Szabad György: Magyarország polgári átalakulásának megalapozása a reformkorban és 1848/49-ben 9
Kukorelli István: Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban 21
László: Időszemlélet, időmérés, munkaidő. Civilizációs változások
Magyarországon a 18. század végétől a 20. század elejéig 29
Nagy Károly: A 20. század fizikájának alapvető felfedezései és hatásuk a világról alkotott képünkre 39
Kovács Sándor Iván: „S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának" 49
TÖRTÉNELEM
Székely György: Államalapítás Kelet és Nyugat határán 103
Kubinyi András: Királyi székhely a késő középkori Magyarországon 113
R. Várkonyi Ágnes: A magyar államiság Mohács után 121
Pölöskei Ferenc Századforduló a millennium jegyében 145
Salamon Konrád: Forradalom, proletárdiktatúra, ellenforradalom 157
Izsák Lajos: „Két fordulat" jelenkori történelmünkben (1944-1945 és 1947-1949) 171
JOG ÉS TÁRSADALOM
Mezey Barna: Jogfejlődésünk tradíciói 187
Fűrész Klára: Közjogi hagyományok és a rendszerváltás 215
Kisfaludi András: A társaságok állami szabályozásának történeti változásai Magyarországon 229
Rácz Lajos: Egyház-állam-közigazgatás a feudalizmus idején 247
Szilágyi Péter: Magyar jogbölcselet: tradíciók és perspektívák 257
Schlett István: A magyar történelem a huszadik századi politikai gondolkodásban 271
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK
Benczúr András: Az emberiség kommunikációjának fejlődése és az
információs forradalom matematikai szemléltetésben 301
Császár Ákos: A huszadik század magyar matematikája 327
Fodor Zoltán: A Világ eredete avagy az anyag aszimmetriája 339
Gergely János: Egy optimista immunológus ezredvégi töprengései 355
Klinghammer István: A magyar térképészet a kezdetektől napjainkig 367
Medzihradszky Kálmán: A századforduló szerves kémiája 383
Meskó Attila: A magyar geofizika fontosabb eredményei és a fejlődés irányai 397
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉS
Bácskai Vera: Városok, polgárosodás, polgári identitás a 18-19. században 421
Gergely Jenő: Felekezeti és etnikai ekvivalenciák mint a nemzeti identitás formálói a 19-20. századi Magyarországon 427
Paládi-Kovács Attila: Anyagi kultúra az időben 435
Szögi László: Egyetemek, egyetemjárás, a magyar művelődés mérföldkövei 445
Tallián Tibor: Opera a magyar irodalomban 465
IRODALOM ÉS NYELVÉSZET
Bíró Ferenc Nemzet és állam. Szent István alakja a felvilágosodás kori magyar irodalom tükrében 477
Rónay László: Katolikus irodalomszemlélet a 20. században 485
Tarján Tamás: Tanár, diák, alma mater. Egy motívum Spiró György műveiben 495
Szathmári István: Nyelvünk ezer éve 503
Fábián Pál: Ezer év helyesírás-politikája 513
Domokos Péter: A pogányság és kereszténység határmezsgyéjén - kitekintéssel nyelvrokonainkra 521
A kötet szerzői 533
Tartalomjegyzék 543
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A magyar államiság ezer éve (dedikált példány) A magyar államiság ezer éve (dedikált példány) A magyar államiság ezer éve (dedikált példány) A magyar államiság ezer éve (dedikált példány) A magyar államiság ezer éve (dedikált példány) A magyar államiság ezer éve (dedikált példány)

A címlapon a két szerkesztő, Gergely Jenő és Izsák Lajos névre szóló dedikációja látható.

Állapot:
7.280 ,-Ft
36 pont kapható
Kosárba
Akár 10-100% kedvezménnyel!