A magyar általános hitelbank

(1867-1948)

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Tallós György: A magyar általános hitelbank ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	450 oldal
Sorozatcím:	A magyarországi pénzintézetek története
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-222-806-5
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Magyar Általános Hitelbank a bécsi Rothschild-ház érdekeltségi körébe tartozó Österreichische Creditanstalttal mint gazdasági háttérrel és üzlettárssal Budapesten bejegyzett magyar üzleti bankként jött oétre 1867-ben. Ez volt az első "Crédit Mobilier" típusú, ipari, mezőgazdasági és infrastrukturális vállalatokat is finanszírozó bank hazánkban. A MÁH egy időben állambankári szerepet is betöltött, s mind a belföldi, mind a nemzetközi kapcsolatokban az ország legnagyobb üzleti bankjává fejlődött. A bécsi Rotschield-házat követően a párizsi Rotschild- és Schneider-házak érdekeltségi körébe tartozó francia nagybankok, majd a londoni Rotschild-ház is a bank részvénytőkéje jelentős hányadának tulajdonosaivá lettek. A MÁH részvénytöbbsége azonban kezdettől fogva magyarországi természetes és jogi személyek tulajdonában volt és maradt. A MÁH "redőnyzárására" 1948-ban került sor, amikor a nagybankok magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonba vétele, majd a nagyvállalatok államosítása a bank további tevékenységének feltételeit rövid idő alatt alapvetően megváltoztatta. A kötet a Magyar Általános Hitelbanknak a magyarországi banktörténeti szakirodalomból eddig hiányzó monográfiája.
Mint ilyen, intézménytörténeti jellegű. A nyolc évtizedig fennálló pénzintézet története azonban sok olyan gazdaságtörténeti, sőt politikatörténeti részeket is tartalmaz, amelyek túllépnek egy bankmonográfia feszes keretein.
A könyv szerzője Tallós György közgazdász-banktörténész, 1970-1983 között a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, címzetes egyetemi tanár, s mint nyugalmazott elnökhelyettes az MNB elnöki tanácsadója. Elsősorban a magyar banktörténet kutatásával foglalkozik és a Magyar Nemzeti Bank történetét szerkeszti. A mű a Magyarországi Pénzintézetek története című sorozatban jelenik meg. Vissza

Tartalom

Dr. Szapáry György: Elősző	21
A könyv születéséről	34
A Magyar Általános Hitelbank alapításának előzményei és története az I. világháborúig (1867-1914)	41
A Magyar Általános Hitelbank alapítása és működésének első évei	46
Részletek az MÁH első üzletévéről szóló jelentésből	53
Az MÁH és a Creditanstalt közti kapcsolat szabályozása	57
Az MÁH felügyelete és nyereségének felosztása	63
Hogyan vezették a bankot?	64
A Bank vezető testületeinek hatásköre és munkamegosztása	68
A vezetés személyek szerinti munkamegosztása 1900-ban	68
A bank apparátusának feladatai és munkájuk felügyelete	70
A bankmunka részletes szabályaiból	74
A bank hitelezési gyakorlatáról	75
Hogyan informálódott a bank ügyfeleiről?	78
Az 1867-1913. időszak üzleteredményei és megrázkódtatásai	82
Az MÁH vezetői személyiségei az alapítástól az 1905. évi alapszabály-módosításáig	87
Az MÁH és dolgozóinak kapcsolatai a századforduló előtt	91
A munkaszervezésre és az alkalmazott érdekvédelemre vonatkozó fejlemények	102
Az MÁH vezető-irányító testületi szervei az 1905. évi reform után	107
Az ügyvezető igazgatóság feladatáról	110
"Aranykor" - A századfordulótól az I. világháborúig	114
Kornfeld Zsigmond, az MÁH történetének kiemelkedő vezető személyisége	115
Jegyzetek	121
A bank történetének folytatása a trianoni békeszerződésig	123
Az MÁH válallati érdekeltségei (1901-1919)	123
Az MÁH állambankári feladatai és teljesítésük (1873-1919)	131
Az MÁH részvétele külföldi üzletekben és belföldi vállakozásai	141
Vállalati érdekeltségek	142
Az MÁH az USA piacán	148
Befektetések, vállalkozások és a háborús helyzet kialakulása a balkáni országokban	149
Az Ullmann-"dinasztia"	151
Az MÁH az I. világháborúban és a forradalmak időszakában (1914-1919)	154
Az I. világháború éveinek (1914-1919) üzleti élete	159
Az MÁH az 1918-1919. évi forradalmak időszakában	162
Devizakorlátozások és kezelési módjuk az I. világháború idején és a 20-as években	164
A Devizaközpont a koronainfláció csúcsidőszakában	168
Jegyzetek	169
A Magyar Általános Hitelbank története Trianontól a nagy pénzügyi válság Budapestre érekdzéséig (1920-1931)	171
A Monarchia felbomlásának közvetlen következményei a Bank életében	177
Újabb külföldi részvénytulajdonosok a Bankban	180
A koronastabilizáció folyamata és értékelése az MÁH vezetésében	184
A Hitelbank ipari konszernje az infláció és stabilizáció idején	187
Az MÁH vezetésének értékelése az időszak vállalati hitelpolitikájáról	189
Fontos üzletesemények története az MÁH igazgatósági üléseinek 1926-1930. évi jegyzőkönyvei alapján	190
A pengő-korszak kezdetei	193
Jelzálogüzlet és záloglevelek kibocsátása	200
Az MÁH állambankári szerepe a 20-as években	218
Jegyzetek	221
A bank helyzete a válságévekben. A Creditansalt bélyege az MÁH homlokán? Vagy másról is szó van? A bankok és az államok egymás közt rendezik a számlákat Bécsben és Budapesten. A forgatókönyvek tartalma azonban lényegesen eltér (1931-1938)	223
Az MÁH a nagy válság éveiben - megindul a lavina	225
Külföldi lapok kommentárjaiból	230
Az MÁH és a Creditanstalt helyzete közti hasonlóságok és különbözőségek felsorolása és értékelése	232
A Magyar Nemzeti Bank az 1931-es eseményekről	240
Az MÁH és az állam közti pénzügyi kapcsolatok végleges rendezése	243
A Magyar Nemzeti Bank Főtanácsa - az MÁH-MÁT-fúzióról	253
Az MÁH éves közgyűlésén, 1938 márciusában az MÁT-fúzió keserű piruláit "megédesítve" találják a részvényeseknek	255
A Pénzintézeti Központ revizoraianak értékelése az MÁH-MÁT fúzióról	257
Az MÁH ipari osztálya és a Bank iparvállalati érdekeltségei (1930-1938)	261
Példák az iparvállalati érdekeltségek felügyeletére, ezek módszereire az MÁH-nál	263
Az iparvállalatok pénzellátásának közös bankári feladata. Az Ipari Munkaszervező Intézet (IMI) szervezése és finanszírozása	267
Az MÁH részvétele az IMI útján a hadsereg felszerelésének finanszírozásában a győri program előtti években	267
A kötött devizagazdálkodás feltételei és következményei	269
Az MÁH nemzetközi kötelezettségeinek változása (1931-1937)	274
A "bér-elem" - fél(t)-e? A bank dolgozóinak és nyugdíjasainak helyzetéről	275
Az MÁH új elnöke 1938 nyarán meglátogatja a párizsi és londoni nagyrészvényeseket	286
Jegyzetek	291
A Magyar Általános Hitelbank a II. világháború idején (1938-1944)	295
Részletek az MÁH 1938-1944. évi közgyűlési beszámolóiból	296
A Bank 1938-1943 közti időszakban	303
Az MÁH betéteinek jellemző adatai 1939-ben	304
Az MÁH és a vidéki pénzintézetek kapcsolatai	307
Egy újabb korszakzárás - 1944. március	312
Háborús konjunktúra - változó munkaerőpiac	316
1942 augusztusában az igazgatóság újra szabályozta az illetményrendszert	318
A MÁH nyugdíjszabályzata és a rendszer gyakorlati működése	319
Egy ipariigazolvány használati értékének változásai	320
1941-ben mire jogosít az eredeti jogosítvány?	321
Jegyzetek	324
A hadviselő felek az MÁH részvénytulajdonáról (is) vitáznak. A részvények közben a bank központi trezorjában "pihennek". (Bécstől-Berlinen és Párizson át - Budapester és Délkelet-Európába)	325
Az 1940-1944. évi francia-német részvénytulajdon-viták történetéből	325
A katonai sikerek növelik a német érdeklődést a magyarországi és délkelet-európai vagyonszerzési lehetőségek kihasználására	330
A vichy francia kormányszervek, az I. G. Farbenindustrie és más érdekeltek véleményei az MÁH és vállalatai jelentőségéről a Német Birodalom számára	334
A Ganz-konszern megszerzése iránt érdeklődik 1939-ben az "Hermann Göring Művek"	348
Az MÁH és a Dresdner Bank megállapodásai	349
Dokumentumok az MÁH-részvények tulajdonváltozásáról	354
Jegyzetek	360
Az MÁH-részvények már nem "pihennek" Budapesten, de a bank megéledt poraiból - a redőnyzárásig. Jaltától Potsdamon és Moszkván át Debrecenig és Budapestig (1945-1948)	363
Az újraindulás körülményei, a háborús károk felmérése	363
Az MÁH folytatja tevékenységét	366
Az MÁH kezdeményezései 1945 után	366
A bank vállalati érdekeltségei 1946 nyarán	368
Külföldi bankkapcsolatok újrafelvétele	370
Az MÁH pénzintézeti hálózata 1945 után	373
Az MÁH fúziója a Magyar Országos Központi Takarékpénztárral	375
A "potsdami probléma"	376
A magyar kormányszervek állásfoglalásai	379
A Szovjetunió az MÁH és vállalatai "főrészvényesi" jogait igényli	380
A megoldás: MÁH-részvénytulajdonosok - egyesüljetek!	381
Állami ellenőrzés, államosítás - a bankrendszer átszervezése	395
A bank és dolgozói	397
Az MÁH szlovákiai és erdélyi pénzintézeti érdekeltségeinek sorsa	400
Az MÁH beruházási osztálya - Beruházási Bank Nemzeti Vállat - Beruházási Bank (a redőnyhúzás szakaszai)	404
Az orosz tiszti gazdasági bizottságok által elvitt értékek	418
Az MÁH egyik jelentős ügyfelének hiteligénylése 1947-ből	421
Az MÁH megnyitó forintmérlege 1947. január 1-én és 1947. december 31-i zárómérlege	427
Jegyzetek	431
Forrásjegyzék	434
Függelék: A Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának és ügyvezető igazgatóságának tagjai (1868-1948)	437
Névmutató	447

Témakörök

Közgazdaságtan > Gazdaságtörténet > Összefoglalók
Közgazdaságtan > Pénzügy > Bank

Tallós György

Tallós György műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Tallós György könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem