A magyar birodalom története I-II.

896-1490/1490-1903/A kútfők alapján a művelt közönség számára

Szerző

Acsády Ignácz

Budapest

'Acsády Ignácz: A magyar birodalom története I-II. ' összes példány

Kiadó:	Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1904
Kötés típusa:	Aranyozott kiadói félvászon
Oldalszám:	1.620 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	26 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Aranyozott, festett, kiadói félvászon kötésben. Az I. kötet 2 színes térképpel, 8 színes, 22 más melléklettel (ebből egy kihajtható és egy kétoldalas) és 298 szövegképpel illusztrálva, kiadási éve: 1903. A II. kötet 2 színes térképpel, 7 színes, 18 más melléklettel és 225 szövegképpel illusztrálva. Az Athenaeum r.-társ. könyvnyomdája nyomatta.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ezer évvel ezelőtt foglalta el a magyar azt a földet, melyet azóta hazájának nevez. Ismeretlen, távoli világból hozta ide a gondviselés, kis nép volt, származásra, nyelvre, vallásra, műveltségre... Tovább

Tartalom

I. kötet
Előszó	1
Az Árpádok két első százada
A magyar föld a honfoglalás előtt	5
A polgárosodás első nyomai
Kelták
Dákok
Római uralom és élet
Népvándorlás
Hunok
Avarok
Frank-német uralom
Morvák és bolgárok
Az ország külső képe a IX. század végén
A magyarok a honfoglalás előtt	18
A magyarok eredete
Első történelmi szereplésök
Lebedia és a kazár hatás
Etelköz és a bizánci szövetség
Régi írók a magyarokról
A magyarság katonai szervezete és polgárosodása a vándorlás korában
Árpád és a honfoglalás. Külkalandozások	34
Árpád a Felső-Tiszánál
Meghódítja az északkeleti és déli részeket
A Duna vidékeit
Európa és a magyarok támadásai
Árpád honszervező munkája
A honfoglalás betetőzése
I. Henrik német király s a magyarok
A lech-mezei csata
Az Árpádok első százada	49
A magyarság és az új haza
Zsolt és Taksony fejedelmek működése
A végleges belső szervezkedés
Magyarok és bennszülöttek
A várszerkezet első alakja
A határvédelem
Fejedelmi hadsereg
Bevándorlás
Keresztény hatás
Géza fejedelem
Megtérése
Fia, István fejedelem
I. István király uralkodása	71
István egyénisége
Fejedelmi tevékenysége
Fölveszi a királyi czímet
Megkoronáztatja magát
Helyre állítja az ország egységét
Külpolitikai törekvései
Győzelmes háborúja a német császárral
Imre herczeg
A trónöröklés
István halála
István király Magyarországa	85
István egyházi és állami alkotásai
Az egyházi intézmények megalkotása
Udvartartás
Államjavak
Várispánságok
Hadügy
Pénzügy
Törvényhozás
A királyi hatalom jellege
Keletkező városok
Bevándorlás
A társadalom megoszlása
Szabadok és rabszolgák
Gazdasági élet
Szellemi polgárosodás
Küzdelmek a trónért s a nemzeti függetlenségért	118
Péter és Aba Sámuel viszályai
Küzdelmek a német császárral
I. Endre helyreállítja az ország függetlenségét
I. Béla
A pogányság végleges megszünte
Salamon
Összeütközés Géza herczeggel
Bukása
I. Géza és I. László kora	135
I. Géza
Az új korona
I. László
Jellemzése
Szerepe a császárság és pápaság küzdelmében
Meghódítja Horvátországot
Szerepe a császárság és pápaság küzdelmében
Meghódítja Horvátországot
Harczai a kúnokkal
A kor nagy egyházpoltikai kérdései
Ellentétek László s a pápaság politikája közt
Uralkodása eredményei
Halála
A királyság első százada	150
A királyi Magyarország százados fejlődése
A királyi hatalom
Királyi gyűlése
Törvényhozás
A társadalom tagolata
Várszerkezet
Telepítések
A jólét fokozódása
A munkás elemek
A papság
Kereskedés
Járványok
Pénzverés
Utak
Kivitel
Erkölcsi és jogélet
Igazságszolgáltatás
Istenitélet
Vegyes házasságok
A papság házassága
Kolostorok
Szellemi élet
A magyar nyelv és költészet
Végeredmények
Az Árpádok két utolsó százada
Kálmán király és alkotásai	181
Egyénisége
Az első keresztes hadak
Küzdelmei Álmos herczeggel és a németekkel
Végleg meghódítja Horváth-Dalmátországot
Viszonya a pápasággal
Lemond a főpapok kinevezésének jogáról
Enged a papok házassága dolgában
Belső reformjai
Pénzügy
Hadügy
A királyi czím kibővülése
A magyar társadalom képe Kálmán törvényeiben
Halála
Küzdelmek Bizáncczal	201
II. István
Küzdelem Dalmácziáért
Összeütközés Bizáncczal
II. Béla
Borisz trónkövetelő
II. Géza
Mánuel császár támadásai
III. István
II. László
IV. István
A görög támadások következményei
III. Béla és Imre királyok	220
III. Béla és Bizáncz
Küzdelmei öccsével
Visszaszerzi Dalmácziát
Felsőbbsége alá vonja Ráczországot
Harczai Halics birtokáért
Belső kormányzata
Imre király
Küzdelmei Endre herczeggel
Zára elveszte
III. László
Endre herczeg trónra jut
A királyság második százada	235
A magyarság lelki átalakulása
Ennek következményei államban és társadalomban
A király és a főpapság
A társadalom
Az új fejlemények körvonalai
Bevándorlás
Felekezeti viszonyok
Az ország külső képe
Városok
Új szerzetrendek
Nagybirtokosok
Kereskedelem
Néprajzi állapotok
Erkölcsi élet
Rabszolgaság
Szellemi élet
A névtelen jegyző
II. Endre kora	263
Egyénisége
Külpolitikája
Küzdelem Halicsért
Gertrud királyné megöletése
Endre részt vesz a keresztes háborúban
A belső zürzavar
Az arany bulla s más kiváltságlevelek
Endre és fia, Béla
A német lovagrend
Küzdelem az egyházzal
Endre halála
Közállapotok
IV. Béla és a tatárjárás kora	293
Egyénisége
Helyreállítja a belső nyugalmat
Rendezi a pénzügyeket
A mongolok
Kúnok
A tatárjárás
Az ország ujjászervezése
Külpolitikai törekvések
Harczos Frigyes osztrák herczeg
Küzdelem Stiria birtokáért
Magyarország és Csehország
Béla és fia, István
Béla halála
Az utolsó Árpádok	326
V. István
A kún kérdés
A cseh háború
IV. László
Belső küzdelmek
Szövetség a németh császárral
A morvamezei győzelem
A pápa beavatkozása
A kúnok
Összeütközés Nápolylyal és Rómával
Lászlót orgyilkosok megölik
Különféle trónkövetelők
III. Endre
Küzdelmei a főurakkal
VIII. Bonifác és az Anjouk
Az általános zűrzavar
Endre király halála
Az Árpádok munkája	365
Az Árpádok és a magyar nemzet
I. Szent István államszervezete
Fokozatos átalakulás
Az új hatalmi tényezők
A társadalom
Városi élet
Földesúr és jobbágy
A népesség száma
A magyar nyelv
Tudomány
Művészet
Iskola
Négy század eredményei
Az Anjouk és Luxemburgok kora
Venczel, Ottó és I. Károly	401
A pápa és a magyar nemzet
I. Venczel
I. Ottó
Lemondásuk
I. Károlyt királylyá választják és megkoronázzák
Az ország feldarabolása
Területi fejedelemségek
Károly a köznemességre támaszkodik
Hosszú küzdelemben helyreállítja az államegységet
Zách Felicián merénylete
Károly trónjának megszilárdulása
Károly király alkotásai	422
Károly király és a Habsburgok
Viszonya Lengyelországgal és Nápolylyal
A melléktartományok
Ráczország
Havasalföld alakulása
Károly pénzügyi és katonai reformjai
Károly és az egyház
Az új aristokraczia
Városok
Jobbágyság
Károly halála
Nagy Lajos	446
Lajos király egyénisége
Első háborúja Velenczében
Endre herczeg tragédiája
A két nápolyi hadjárat
Lajos és a szentszék
Viszonya IV. Károly császárhoz
Küzdelmei a Habsburgokkal
Visszahódítja Dalmácziát
A török megjelenése a Balkánfélszigeten
Bosznia
Ráczország
Bolgárország
Havasföld
A moldvai vajdaság alakulása
Lajos és a török kérdés
Lajos mint lengyel király
Utolsó háborúja Velenczével
A turini béke
Nagy Lajos Magyarországon	476
Lajos király belső kormányzata
A magyar egyház
A nemesség
A városok
Kereskedés és ipar
Igazságszolgtatás
A fekete halál
A valláspolitika és a telepítés
Szellemi élet
A pécsi egyetem
A királyi udvar
A két Erzsébet
A trónöröklés rendezése
Lajos halála
Küzdelmek a trónért	508
Erzsébet királyné halomra dönti a megállapított trónöröklési rendet
Mária magyar, Hedvig lengyel királynő lesz
II. Károly
A délvidéki lázadás
Erzsébet meggyilkolása
Mária fogsága és szabadulása
Férje Zsigmond király lesz
Mária halála
Harczok a délvidéken
A nikápolyi hadjárat
Nápolyi László
Róma két ízben fellázítja a papságot
Zsigmond győzelme
Trónjának végleges megszilárdulása
Zsigmond király nemzetközi szerepe	540
A hosszú belháború következményei
Magyarország felmondja IX. Bonifácz pápának az engedelmességet
A melléktartományok viszonya
Velencze elfoglalj Dalmácziát
Zsigmond német király lesz
Az egyház egységének helyreállítása
A konstanzi zsinat
A huszita mozgalom és háború
Küzdelmek a törökkel
Zsigmond császárrá koronáztatik
Halála
Magyarország Zsigmond korában	562
Zsigmond uralkodásának jelentősége
Második neje, Borbála királyné
Idegen és magyar urak
A nemesség
A törvényhozás
Buda az udvar székhelye
Más városok
Kereskedelem
Igazságszolgáltatás
Ipar és művészet
Bevándorlás
Jobbágyság
Pórlázadások
Huszíta és bugumil hatás
Eretnekségek
A honvédelem ujjászervezése
Nándorfejérvár és Hunyady János
A Hunyadyak kora
Trónviszályok. Hunyady János	599
Albert király és Erzsébet királyné
Albert halála
I. Ulászló király
Az ország ketté oszlása
A török veszedelem
Hunyady János
Egyénisége
Győzelmes harczai a keleten
A várnai csata s Ulászló halála
Belmozgalmak
V. László királylyá választatik
Hunyady kormányzósága	617
V. László
Hunyady és ellenségei
III. Frigyes császár üzelmei
Harczok a törökkel
V. László kiszabadul a császár kezéből s önálló uralkodó lesz
Konstantinápolyt a török megvívja
Az 1456-iki hadjárat
Capistrano
Hunyady János győzelme és halála
Cilley és Hunyady László
A budai merénylet
Hunyady László kivégzésének következményei
V. László halála
Az ország belső állapotai a királyválasztás előtt
Mátyás király	636
Egyénisége és belső küzdelmei
Trónjelöltek
Hunyady Mátyás királylyá választatik
Egyénisége
Bajai Szilágyi Mihálylyal és az elégedetlen urakkal
Az ország belállapota
Mátyási viszonya Frigyes császár, György cseh király és a Szentszék irányában
Első harczai a törökkel
Mátyás király nyugaton és keleten	656
A cseh zsebrákok leverése
A szent korona visszaszerzése
Küzdelmek Bosznia birtokáért
A koronázás
Török béke
Lázadás Erdélyben
Moldvai hadjárat
Háboru Csehországgal
Az 1471-iki lázadás
Mátyás megszerzi a cseh melléktartományokat
Szabács megvétele
Mátyás nőül veszi Beatrix nápolyi herczegnőt
Mátyás király hatalma delelőjén	676
Frigyes császár üzelmei
Mátyás fegyverrel kényszerít békére
Végleges béke a Jagellókkal
Mátyás és Velencze
Küzdelmek a törökkel
Dél-Olaszország
Új háború a császárral
Mátyás megvívja Bécset és elfoglalja az örökös tartományokat
A pápaság és a török kérdés
Mátyás külpolitikai működésének eredményei
Mátyás király és a közintézmények	692
Mátyás belügyi alkotásai
Az állandó hadsereg
A királyi jövedelmek
Az országgyűlés és az adó
A vármegye
Az igazságszolgáltatás
Mátyás törvényhozása
Reformtevékenysége
Munkatársai
Egyéniségének és alkotásainak hatása
Mátyás király és a társadalom	713
A társadalom főtényezői
A fő- és alsó papság
Az urak
A köznemesség
A földbirtok megoszlása
A városok
Az ipar
A belső és külső kereskedés
A bányászat
A jobbágyság
Mátyás király és a polgárosodás. Mátyás halála	731
Mátyás király építkezései
Buda városa és vára
A királyi palota
A Corvina
Könyvnyomtatás
Oktatásügy
A budai udvar és írói, tudósai
Jannus Pannonius
A magyar nyelv és irodalom
Corvin János
A trónöröklés rendezése
Mátyás halála
A szövegképek lajstroma
II. kötet
A nemzeti királyság végnapjai
II. Ulászló megválasztása	3
Corvin János
Idegen trónkövetelők
Beatrix üzelmei
Ulászló cseh király
Reakczió Mátyás király alkotásai ellen
Corvin János veresége
II. Ulászló királylyá választatik
A farkashidai egyezség
Miksa király támadása
A pozsonyi béke
A belső zűrzavar
A fekete sereg vége
A belső züllés évei	18
Az új király és tanácsosai
Zápolyay István nádor
Báthory István erdélyi vajda
Bakócz Tamás esztergomi érsek
Üzelmeik
Az udvari élet hanyatlása
A nemesség
Általános elégedetlenség
Országgyülések
Városok
Jobbágyság
II. Ulászló és Velencze	38
Magyarország és szomszédai
Miksa császár
Bajazid szultán
Bakócz és Velencze
Török háború
A cambraii liga
Bakócz meghiusítja Dalmáczia visszafoglalását
Ulászló házassága
Beatrix királyné sorsa
Anna királyné
II. Ulászló és Miksa császár	51
Házassági terv Ulászló leánya és egy Habsburg-herczeg közt
A magyar közvéleménye ellenzi a tervet
Zápolyay János szepesi gróf
A császár Magyarországra támad
A rákosi végzés
Házassági szerződés Ulászló és Miksa családja közt
György, brandenburgi őrgróf
A Fuggerek
A királyi hatalom züllésének következményei
A török kérdés elmérgesedése
Végbeli küzdelmek
A parasztlázadás	68
Bakócz és a pápaválasztás
A keresztes háború
Az urak nem vesznek részt benne
A köznép hangulata
Az alsó papság
Dózsa György
A parasztlázadás
Vérbe fojtása
Az országgyűlés végzeményei
A Hármas könyv
II. Ulászló halála. II. Lajos	83
Ulászló betegsége és halála
II. Lajos
A kormányzat
Bakócz és az országgyűlés
Belső bajok
Magyarország és a császárválasztás
A nemzetközi viszonyok változása
Európa két táborra oszlik
A török kérdés
A rendek erőlködései a közintézmények reformjára
Végbeli harczok
Beriszló Péter
Szulejmán szultán
Nándorfejérvár elveszte
Mária királyné
A haldoklás évei	101
A zűrzavar fokozódása
A szomszéd államok magatartása
Tomory Pál
Kísérletek Báthory István megbuktatása
A hitujítás kezdete
A nemesség hangulata a német vallás irányában
V. Károly és Magyarország
Ferdinánd osztrák főherczeg
A nyugati világháború
A török kérdés s a külföld
A belső zűrzavar tetőpontjára jut
Frangepán Kristóf
A mohácsi hadjárat	117
A rákosi és hatvani gyűlések
Báthory István nádor letétele
Verbőczy István nádorsága
Az udvar és a kalandos társaságok
Szulejmán támadásának híre
Magyarország magára marad
Pétervár eleste
A mohácsi csata
II. Lajos halála
Buda sorsa
A hadjárat vége
Magyarország kettéoszlása	135
A királyválasztás előkészületei
A közhangulat
Zápolyay János trónjelöltsége
A régi udvari kamarilla és Mária királyné
János király megválasztása és megkoronázása
I. Ferdinánd megválasztása
Fegyverrel űzi el Jánost
A polgárháború
A török beavatkozás	148
János király a szultán segítségét kéri
A török szövetség
Az 1529-iki hadjárat
János visszaszerzi Budát és a koronát
Az 1532-iki hadjárat
Gritti Lajos
A szultán elismeri Ferdinándot
György barát
Tárgyalások a két király közt
A váradi béke
Következményei
János király nősülése
A nemzeti királyság utolsó évei	167
Magyarország a kettéoszlás korában
A területi megoszlás
A két király kormányszervezete
János király belügyi tevékenysége
A jobbágyság felszabadítása
A köznemesség helyzete
A német zsoldosok
A városok
Gazdasági élet
A reformáció terjedése
A magyar nyelv és irodalom
Lázadás Erdélyben
János király halála
Az ország három részre oszlásának kora
Magyarország három részre oszlása	187
A Habsburg-korszak
A császári rendszer általános jellemzése
I. Ferdinánd fegyverrel akarja a váradi béke végrehajtását kierőszakolni
Ezzel fölidézi a török beavatkozást
Szulejmán szultán megszállja Budát
Az ország három részre osztása
Az erdélyi fejedelemség
A barát meggyilkolása
Az 1552-iki háboru
János Zsigmond és Bécs
Ferdinánd király megszerzi a császári méltóságot
A három terület kormányzata
I. Ferdinánd halála
A hosszú béke kora	214
Miksa király
Az 1566-iki háború
A drinápolyi béke
A császári politika és a szultán
A végbeli harczok
Az idegen uralom és a rendek
János Zsigmond halála
Erdély és a Báthoryak
Miksa király halála
Rudolf király
A vallásügy Erdélyben
Báthory Zsigmond és a jezsuiták
A hosszú háború kora	227
A hosszú háború
A közhangulat
A külföldi segély
Báthory Zsigmond fejedelem
A háború változó sikerei
Rudolf király és Erdély
Báthory Endre
Mihály vajda betörése Erdélybe
A székelyek
Basta György
Rémuralma
Rudolf és Magyarország
A török helyett a protestánsok ellen fordul
Az 1604-iki törvénykönyv
Bocskay István fölkelése	244
Bocskay István
Kényszerítik a fegyverfogásra
Megnyeri a szabad hajdukat
A fölkelés rohamosan terjed
A szultán szövetkezik Bocskayval
A szerencsi országos gyűlés
Bocskay politikai tervei
A megegyezést keresi
Az udvar magatartása
Béketárgyalások
A bécsi békekötés
Bocskay halála
Támadás a bécsi béke ellen
Mátyás főherczeg és Rudolf király
Rudolf lemond a magyar koronáról
II. Mátyás király
Az 1608-iki törvények
A magyarság a XVI. század végén	260
A három részre oszlás erkölcsi hatásai
Az új állam
A nemzeti politika és úttörői
A főurak
A nemesség
A városok
Iskolaügy
Irodalom
Az idegen zsoldosok
A jobbágyság
A földművelés
A gazdasági politika, török, erdélyi és királyi területen
Az udvar és a bécsi béke	276
Illésházy nádor halála
Thurzó György nádor
Udvari törekvések a bécsi béke ellen
A felekezeti viszály
Támadások Erdély ellen
Bethlen Gábor Erdély fejedelme
II. Ferdinánd király
A cseh fölkelés és a harmincz éves háború kezdete
Bethlen Gábor beavatozása
Bethlen Gábor és alkotásai	291
A besztercebányai országgyűlés
A nikolsburgi béke
Ujabb küzdelmek és békekötések
Brandenbrugi Katalin
Bethlen halála
Jellemzése
Jelentősége
Sokoldalú alkotásai a szellemi és anyagi élet terén
A linzi béke kora	304
Erdély Bethlen Gábor halála után
I. Rákóczy György fejedelem
A kath. ellenreformáczió
Pázmány Péter
Politikai és polgárosodási tevékenysége
A vallásüldözés
Az ország gazdasági kizsákmányolása
II. Ferdinánd halála
III. Ferdinánd
Általános elégedetlenség
Rákóczy György beavatkozása
A linzi béke
IV. Ferdinánd
I. Rákóczy György és III. Ferdinánd halála
I. Lipót magyar király
II. György erdélyi fejedelem
Lengyelországi vállalata
Erdély romlásának kora	320
II. Rákóczy György lengyelországi veresége
A porta elmozdítja a fejedelemségtől
Trónküzdelmek
Erdély romlása
I. Lipót király
Az udvar és a magyarok
A vallásüldözések
Zrinyi Miklós, a költő
A zsoldosok pusztításai
Az 1663-64-iki háború
A vasvári béke és következményei
A nemzeti mozgalmak kora	339
Általános elégedetlenség
A katholikusok a franczia, a protestánsok a török segélyt keresik
A nagy összeesküvés
Az 1671-iki gyászév
A pörök és jószágelkobzások
A kivégzések
Az ország 1671 végén
A bujdosók
Első kisérletök Felső-Magyarország felszabadítására
A rémuralom
A kényuralom kora	351
Az új kormányzat
A vallásüldözés
A pozsonyi rendkívüli bíróság
A gályarabok
A gazdasági romlás
A bécsi vámpolitika hatása a magyar népre
A keleti kereskedelmi társaság
A hatóságok s az országgyűlés tiltakozása
Erdély és Apafy Mihály
A bujdosók harczai
Thököly Imre
Az 1681-iki országgyűlés
A felszabadító háború	369
Thököly és a porta
I. Lipót király és a török kérdés
Az 1683-iki háború
Károly, lotharingiai herczeg
A bécsi győzelem
A szent liga
Thököly bukása
Erdély
Buda visszafoglalása
Az udvar és a magyar nép
Az eperjesi mészárszék
A vallásüldözés
Az 1687-iki országgyűlés
Jenő, szavojai herczeg befejezi a felszabadító háborút
A karloviczi béke
II. Rákóczy Ferenc fölkelése	393
Az udvar a diadalokat a kényuralom megalapítására használja
A Kollonics-rendszer
A köznép helyzete
Német és rácz telepítése
Adóügy
Gazdasági kizsákmányolás
Erdély új kormányzata
A kor költészete
A tömegek lázongásai
A Felső-Tisza vidéke
II. Rákóczy Ferencz fölkelése
A szatmári béke kora	412
A Rákóczy-mozgalom terjedése
Béketárgyalások
I. Lipót halála
I. József király
A kuruczok politikai programja
A detronizálás
A trencséni csata
A fölkelés rohamos hanyatlása
Gróf Pálffy János
Tárgyalásai Károlyival és Rákóczyval
I. József halála
A szatmári béke
A nemzeti ujjászületés kora
IIIl. Károly uralkodása	431
III. Károly és a spanyol örökösödési háború
Az 1712-15-iki országgyűlés
A Temesköz visszahódítása
A pozsáreváczi béke
A nőági öröködösés ügye
Az 1722-23-iki országgyűlés
Károly király harmadik és utolsó országgyűlése
Új török háború
A belgrádi béke
Rákóczy Ferenc fejedelem és fia József
III. Károly halála
Az új állam és vezető elemei	445
A magyar birodalom területi viszonyai
A népesség száma és megoszlása
Az egyes társadalmi rétegek
Az egyház
A főurak
A birtokos nemesség
A vármegye
Az országgyűlés
A városok
A vallásüldözés
A gazdasági élet
A jobbágyság
Bevándorlás és telepítés
A Peró-lázadás
A közoktatás
Az irodalom
E korszak jelentősége
Mária Terézai királynő	473
A nőági örökösödés
Mária Terézia királynő
A nagy világháború
Az 1741-iki országgyűlés
Magyarország és az uralkodó család
A hét éves háború
Mária Terézia megoltalmazza örökségét
Megszerzi Galicziát és Bukovinát
Egyénisége
Férje, Ferencz császár
A királynő politikai rendszere
E rendszer életbeléptetése Magyarországon
Mária Terézia és a rendiség	487
A rendiség egyes tényezői
A főpapság
A vallásüldözés
A főurak
A városok
A vármegye
Az 1764/5-iki országgyűlés
A rendiség reformellenes szelleme
A királynő megelőzi ujításban a rendiséget
Mária Terézia reformjai	504
Ellentét a király és a rendi politika közt
Az államterület változásai
A visszacsatolások
Telepítések
Az úrbér országos rendezése
A vámpolitika
A közoktatás reformjai
A németesítés
Az irodalom ujjáébredése
A testőrök
Mária Terézia halála
II. József császár	531
II. József
Egyénisége
Nem koronáztatja meg magát
Egyházpolitikai tevékenysége
A türelmi rendelet és hatása
Reform a katholikus egyházban
A jobbágyság eltörlése
Oláh zendülés Erdélyben
A szent korona Bécsbe vitele
A közigazgatás újjászervezése
Az igazságszolgáltatás elválasztása a közigazgatástól
Kísérletek a nemesség megadóztatására
A reformok hatása
Az ébredés évei	548
Támadás a magyar nyelv ellen
A hadsereg elnémetesítése
A német lesz a hatóságok hivatalos nyelve
A közoktatás elnémetesítése
Ez intézkedés a nemzet minden rétegét egyesítik a császár ellen
A nemzeti irodalom
A napi sajtó
A tömegek művelődési állapota
A nyelvújítás
Gróf Széchenyi Ferencz
A közgazdasági élet
A városok
Az ipar és a kereskedelem
Földművelés és állattenyésztés
A nemzetközi viszonyok alakulata
A török háború
A rendszer összeomlása
József császár halála
II. Lipót király	570
II. Lipót király
Egyénisége
A nemzetközi viszonyok
A belső zűrzavar
Az elvek harcza a közéletben és az irodalomban
Nemzetiségi mozgalmak
A király összehívja az országgyűlést
A kibontakozás nehézségei
A magyar ezredek a magyar nyelvért
A királyi hitlevél ügye
A koronázás
Az új közjogi törvények
A belső reformok legnagyobb részének előkészítése országos bizottságokhoz utasíttatok
Ezek programja
II. Lipót halála
A franczia háborúk kora	591
I. Ferencz király
Az 1792-iki országgyűlés
A háborús időkben megakad minden reformtevékenység
Általános reákczió
A magyar jakobinusok
Martinovics és társai kivégzése
Az osztrák császári czím ügye
Az 1809-iki franczia háború
A devalváczió
A Metternich-rendszer
A szabadságharcz és a kiegyezés kora
Magyarország a XIX. század elején	615
Az új kényuralom
A vármegyék megrendszabályozása
A vér-és pénzadó önkényes kivetése
Az új valláspolitika
A magyarellenes szellem
A közoktatás
A czenzura
Az irodalom és napi sajtó
A nyelvujítás
A gazdasági viszonyok
A munkáselemek hangulata és törekvései
Gróf Széchenyi István kora	636
Az 1825/27-iki országgyűlés
Jelentősége
Gróf Széchenyi István föllépése
Ifjusága
Társadalmi és írói tevékenysége
Elvei
Gyakorlati munkája
Viszonya az udvarhoz
Munkásságának hatása
Országgyűlési küzdelmek	653
Az 1830-iki országgyűlés
Ferdinánd trónörökös koronázása
Az 1832-iki országgyűlés
Kiváló alakjai
Deák Ferencz
Ferencz király halála
V. Ferdinánd király
A Metternic-rendszer folytatása
Küzdelmek az ellenzék s a kormány közt
Az 1832/6-iki országgyűlés alkotásai
Az ellenézik hangulat terjedése
Széchenyi István és Kossuth Lajos	667
A kormány erőszakoskodásai
Politikai pörök
Kossuth és báró Wesselényi elitéltetése
Az 1839-40-iki országgyűlés
Eredményei
Pártalakulás elvi alapokon
Kossuth Lajos
Egyénisége
A Pesti Hirlap
Széchenyi megtámadja Kossuthot
Fordulat Széchenyi pályájában
Kossuht Lajos kora	685
Az új korszellem a külföldön és az örökös tartományokban
A követválasztások
Deák Ferencz nem vállal megbízást
Az 1843-44-iki országgyűlés
A magyar nyelv diadala
Kossuth közgazdasági tevékenysége
Az iparegyesület
A védegylet és jelentősége
A vámterület kérdése
Centralisták és municipalisták
A nemzeti mozgalom dinasztikus jellege
Az udvar és a nemzetiségek	702
Pest városa lesz az ország politikai központja
Az irodalom lendülete
A szinügy és képzőművészet
A napi sajtó
A költészet
Petőfi Sándor
A kormány újabb kisérlete a nemzeti törekvések elfojtására
Az adminisztratív rendszer
A nemzetiségek mozgósítása
A pánszlávizmus
A tótok, a ráczok és a horvátok mozgalmai
Az udvar és Horvátország
József nádor halála
István főherczeg
Az 1847/48-diki országgyűlés	721
A nemzetközi viszonyok átváltozása
Az 1847-diki követválasztások
Az új országgyűlés
Kossuth szerepe
A párisi forradalom
Hatása Bécsben
A Metternich-rendszer összeomlása
A márczius 15-ike Pesten
Az udvar és az országgyűlés
Az 1848-diki törvények szentesítése
Az új törvények és a magyar nemzet
A szabadságharcz	734
A bécsi reakczió
A nemzetiségek mozgósítása a magyarok ellen
Az új miniszterium helyzete
Az 1848-iki országgyülés
Ráczok és oláhok
Jellasics betörése
A harcz önvédelmi jellege
Windishgraetz herczeg támadása
V. Ferdinánd lemondása
I. Ferencz József császár
Az 1849. tavaszi hadjárat és sikerei
A nemzetiségi fölkelések leveretése
A függetlenségi nyilatkozat
Az orosz beavatkozás
A nemzeti ügy bukása
A bosszú és a rémuralom napjai
A Bach-korszak	760
Az új császári kormányzat szelleme és szervezete
Újításai
Ezek hatása
Gazdasági és irodalmi élet
A közhangulat
A konzervativok
Széchenyi István
Deák Ferencz
Pénzügyi és külpolitikai viszonyok
Az 1859-ki háború
Széchenyi István halála
Deák Ferencz és a kiegyezés	776
A rendszerváltozás
Az 1860.október 20-ki diploma
Az 1861-ki országgyülés
Deák Ferencz felirati javaslatai
A provizórum
Az 1865-ki országgyülés
Az 1866-ki háború
A kiegyezés
Az Andrássy-minisztérium kinevezése
A koronázás
I. Ferencz József koronás király kora	791
A kiegyezés
A pártviszonyok
A miniszterlenökök
A magyar befolyás a külpolitikára
Az új reformkorszak
Az uralkodó család és a magyarság
Befejezés
A szövegképek lajstroma

Témakörök

Acsády Ignácz

Acsády Ignácz műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Acsády Ignácz könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem