kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 792 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | 2 színes térképpel, 8 színes, 22 más melléklettel (ebből egy kihajtható és egy kétoldalas) és 298 szövegképpel illusztrálva. Az Athenaeum r.-társ. könyvnyomdája nyomatta. Töredék kötet. |
| I. kötet | |
| Előszó | 1 |
| Az Árpádok két első százada | |
| A magyar föld a honfoglalás előtt | 5 |
| A polgárosodás első nyomai | |
| Kelták | |
| Dákok | |
| Római uralom és élet | |
| Népvándorlás | |
| Hunok | |
| Avarok | |
| Frank-német uralom | |
| Morvák és bolgárok | |
| Az ország külső képe a IX. század végén | |
| A magyarok a honfoglalás előtt | 18 |
| A magyarok eredete | |
| Első történelmi szereplésök | |
| Lebedia és a kazár hatás | |
| Etelköz és a bizánci szövetség | |
| Régi írók a magyarokról | |
| A magyarság katonai szervezete és polgárosodása a vándorlás korában | |
| Árpád és a honfoglalás. Külkalandozások | 34 |
| Árpád a Felső-Tiszánál | |
| Meghódítja az északkeleti és déli részeket | |
| A Duna vidékeit | |
| Európa és a magyarok támadásai | |
| Árpád honszervező munkája | |
| A honfoglalás betetőzése | |
| I. Henrik német király s a magyarok | |
| A lech-mezei csata | |
| Az Árpádok első százada | 49 |
| A magyarság és az új haza | |
| Zsolt és Taksony fejedelmek működése | |
| A végleges belső szervezkedés | |
| Magyarok és bennszülöttek | |
| A várszerkezet első alakja | |
| A határvédelem | |
| Fejedelmi hadsereg | |
| Bevándorlás | |
| Keresztény hatás | |
| Géza fejedelem | |
| Megtérése | |
| Fia, István fejedelem | |
| I. István király uralkodása | 71 |
| István egyénisége | |
| Fejedelmi tevékenysége | |
| Fölveszi a királyi czímet | |
| Megkoronáztatja magát | |
| Helyre állítja az ország egységét | |
| Külpolitikai törekvései | |
| Győzelmes háborúja a német császárral | |
| Imre herczeg | |
| A trónöröklés | |
| István halála | |
| István király Magyarországa | 85 |
| István egyházi és állami alkotásai | |
| Az egyházi intézmények megalkotása | |
| Udvartartás | |
| Államjavak | |
| Várispánságok | |
| Hadügy | |
| Pénzügy | |
| Törvényhozás | |
| A királyi hatalom jellege | |
| Keletkező városok | |
| Bevándorlás | |
| A társadalom megoszlása | |
| Szabadok és rabszolgák | |
| Gazdasági élet | |
| Szellemi polgárosodás | |
| Küzdelmek a trónért s a nemzeti függetlenségért | 118 |
| Péter és Aba Sámuel viszályai | |
| Küzdelmek a német császárral | |
| I. Endre helyreállítja az ország függetlenségét | |
| I. Béla | |
| A pogányság végleges megszünte | |
| Salamon | |
| Összeütközés Géza herczeggel | |
| Bukása | |
| I. Géza és I. László kora | 135 |
| I. Géza | |
| Az új korona | |
| I. László | |
| Jellemzése | |
| Szerepe a császárság és pápaság küzdelmében | |
| Meghódítja Horvátországot | |
| Szerepe a császárság és pápaság küzdelmében | |
| Meghódítja Horvátországot | |
| Harczai a kúnokkal | |
| A kor nagy egyházpoltikai kérdései | |
| Ellentétek László s a pápaság politikája közt | |
| Uralkodása eredményei | |
| Halála | |
| A királyság első százada | 150 |
| A királyi Magyarország százados fejlődése | |
| A királyi hatalom | |
| Királyi gyűlése | |
| Törvényhozás | |
| A társadalom tagolata | |
| Várszerkezet | |
| Telepítések | |
| A jólét fokozódása | |
| A munkás elemek | |
| A papság | |
| Kereskedés | |
| Járványok | |
| Pénzverés | |
| Utak | |
| Kivitel | |
| Erkölcsi és jogélet | |
| Igazságszolgáltatás | |
| Istenitélet | |
| Vegyes házasságok | |
| A papság házassága | |
| Kolostorok | |
| Szellemi élet | |
| A magyar nyelv és költészet | |
| Végeredmények | |
| Az Árpádok két utolsó százada | |
| Kálmán király és alkotásai | 181 |
| Egyénisége | |
| Az első keresztes hadak | |
| Küzdelmei Álmos herczeggel és a németekkel | |
| Végleg meghódítja Horváth-Dalmátországot | |
| Viszonya a pápasággal | |
| Lemond a főpapok kinevezésének jogáról | |
| Enged a papok házassága dolgában | |
| Belső reformjai | |
| Pénzügy | |
| Hadügy | |
| A királyi czím kibővülése | |
| A magyar társadalom képe Kálmán törvényeiben | |
| Halála | |
| Küzdelmek Bizáncczal | 201 |
| II. István | |
| Küzdelem Dalmácziáért | |
| Összeütközés Bizáncczal | |
| II. Béla | |
| Borisz trónkövetelő | |
| II. Géza | |
| Mánuel császár támadásai | |
| III. István | |
| II. László | |
| IV. István | |
| A görög támadások következményei | |
| III. Béla és Imre királyok | 220 |
| III. Béla és Bizáncz | |
| Küzdelmei öccsével | |
| Visszaszerzi Dalmácziát | |
| Felsőbbsége alá vonja Ráczországot | |
| Harczai Halics birtokáért | |
| Belső kormányzata | |
| Imre király | |
| Küzdelmei Endre herczeggel | |
| Zára elveszte | |
| III. László | |
| Endre herczeg trónra jut | |
| A királyság második százada | 235 |
| A magyarság lelki átalakulása | |
| Ennek következményei államban és társadalomban | |
| A király és a főpapság | |
| A társadalom | |
| Az új fejlemények körvonalai | |
| Bevándorlás | |
| Felekezeti viszonyok | |
| Az ország külső képe | |
| Városok | |
| Új szerzetrendek | |
| Nagybirtokosok | |
| Kereskedelem | |
| Néprajzi állapotok | |
| Erkölcsi élet | |
| Rabszolgaság | |
| Szellemi élet | |
| A névtelen jegyző | |
| II. Endre kora | 263 |
| Egyénisége | |
| Külpolitikája | |
| Küzdelem Halicsért | |
| Gertrud királyné megöletése | |
| Endre részt vesz a keresztes háborúban | |
| A belső zürzavar | |
| Az arany bulla s más kiváltságlevelek | |
| Endre és fia, Béla | |
| A német lovagrend | |
| Küzdelem az egyházzal | |
| Endre halála | |
| Közállapotok | |
| IV. Béla és a tatárjárás kora | 293 |
| Egyénisége | |
| Helyreállítja a belső nyugalmat | |
| Rendezi a pénzügyeket | |
| A mongolok | |
| Kúnok | |
| A tatárjárás | |
| Az ország ujjászervezése | |
| Külpolitikai törekvések | |
| Harczos Frigyes osztrák herczeg | |
| Küzdelem Stiria birtokáért | |
| Magyarország és Csehország | |
| Béla és fia, István | |
| Béla halála | |
| Az utolsó Árpádok | 326 |
| V. István | |
| A kún kérdés | |
| A cseh háború | |
| IV. László | |
| Belső küzdelmek | |
| Szövetség a németh császárral | |
| A morvamezei győzelem | |
| A pápa beavatkozása | |
| A kúnok | |
| Összeütközés Nápolylyal és Rómával | |
| Lászlót orgyilkosok megölik | |
| Különféle trónkövetelők | |
| III. Endre | |
| Küzdelmei a főurakkal | |
| VIII. Bonifác és az Anjouk | |
| Az általános zűrzavar | |
| Endre király halála | |
| Az Árpádok munkája | 365 |
| Az Árpádok és a magyar nemzet | |
| I. Szent István államszervezete | |
| Fokozatos átalakulás | |
| Az új hatalmi tényezők | |
| A társadalom | |
| Városi élet | |
| Földesúr és jobbágy | |
| A népesség száma | |
| A magyar nyelv | |
| Tudomány | |
| Művészet | |
| Iskola | |
| Négy század eredményei | |
| Az Anjouk és Luxemburgok kora | |
| Venczel, Ottó és I. Károly | 401 |
| A pápa és a magyar nemzet | |
| I. Venczel | |
| I. Ottó | |
| Lemondásuk | |
| I. Károlyt királylyá választják és megkoronázzák | |
| Az ország feldarabolása | |
| Területi fejedelemségek | |
| Károly a köznemességre támaszkodik | |
| Hosszú küzdelemben helyreállítja az államegységet | |
| Zách Felicián merénylete | |
| Károly trónjának megszilárdulása | |
| Károly király alkotásai | 422 |
| Károly király és a Habsburgok | |
| Viszonya Lengyelországgal és Nápolylyal | |
| A melléktartományok | |
| Ráczország | |
| Havasalföld alakulása | |
| Károly pénzügyi és katonai reformjai | |
| Károly és az egyház | |
| Az új aristokraczia | |
| Városok | |
| Jobbágyság | |
| Károly halála | |
| Nagy Lajos | 446 |
| Lajos király egyénisége | |
| Első háborúja Velenczében | |
| Endre herczeg tragédiája | |
| A két nápolyi hadjárat | |
| Lajos és a szentszék | |
| Viszonya IV. Károly császárhoz | |
| Küzdelmei a Habsburgokkal | |
| Visszahódítja Dalmácziát | |
| A török megjelenése a Balkánfélszigeten | |
| Bosznia | |
| Ráczország | |
| Bolgárország | |
| Havasföld | |
| A moldvai vajdaság alakulása | |
| Lajos és a török kérdés | |
| Lajos mint lengyel király | |
| Utolsó háborúja Velenczével | |
| A turini béke | |
| Nagy Lajos Magyarországon | 476 |
| Lajos király belső kormányzata | |
| A magyar egyház | |
| A nemesség | |
| A városok | |
| Kereskedés és ipar | |
| Igazságszolgtatás | |
| A fekete halál | |
| A valláspolitika és a telepítés | |
| Szellemi élet | |
| A pécsi egyetem | |
| A királyi udvar | |
| A két Erzsébet | |
| A trónöröklés rendezése | |
| Lajos halála | |
| Küzdelmek a trónért | 508 |
| Erzsébet királyné halomra dönti a megállapított trónöröklési rendet | |
| Mária magyar, Hedvig lengyel királynő lesz | |
| II. Károly | |
| A délvidéki lázadás | |
| Erzsébet meggyilkolása | |
| Mária fogsága és szabadulása | |
| Férje Zsigmond király lesz | |
| Mária halála | |
| Harczok a délvidéken | |
| A nikápolyi hadjárat | |
| Nápolyi László | |
| Róma két ízben fellázítja a papságot | |
| Zsigmond győzelme | |
| Trónjának végleges megszilárdulása | |
| Zsigmond király nemzetközi szerepe | 540 |
| A hosszú belháború következményei | |
| Magyarország felmondja IX. Bonifácz pápának az engedelmességet | |
| A melléktartományok viszonya | |
| Velencze elfoglalj Dalmácziát | |
| Zsigmond német király lesz | |
| Az egyház egységének helyreállítása | |
| A konstanzi zsinat | |
| A huszita mozgalom és háború | |
| Küzdelmek a törökkel | |
| Zsigmond császárrá koronáztatik | |
| Halála | |
| Magyarország Zsigmond korában | 562 |
| Zsigmond uralkodásának jelentősége | |
| Második neje, Borbála királyné | |
| Idegen és magyar urak | |
| A nemesség | |
| A törvényhozás | |
| Buda az udvar székhelye | |
| Más városok | |
| Kereskedelem | |
| Igazságszolgáltatás | |
| Ipar és művészet | |
| Bevándorlás | |
| Jobbágyság | |
| Pórlázadások | |
| Huszíta és bugumil hatás | |
| Eretnekségek | |
| A honvédelem ujjászervezése | |
| Nándorfejérvár és Hunyady János | |
| A Hunyadyak kora | |
| Trónviszályok. Hunyady János | 599 |
| Albert király és Erzsébet királyné | |
| Albert halála | |
| I. Ulászló király | |
| Az ország ketté oszlása | |
| A török veszedelem | |
| Hunyady János | |
| Egyénisége | |
| Győzelmes harczai a keleten | |
| A várnai csata s Ulászló halála | |
| Belmozgalmak | |
| V. László királylyá választatik | |
| Hunyady kormányzósága | 617 |
| V. László | |
| Hunyady és ellenségei | |
| III. Frigyes császár üzelmei | |
| Harczok a törökkel | |
| V. László kiszabadul a császár kezéből s önálló uralkodó lesz | |
| Konstantinápolyt a török megvívja | |
| Az 1456-iki hadjárat | |
| Capistrano | |
| Hunyady János győzelme és halála | |
| Cilley és Hunyady László | |
| A budai merénylet | |
| Hunyady László kivégzésének következményei | |
| V. László halála | |
| Az ország belső állapotai a királyválasztás előtt | |
| Mátyás király | 636 |
| Egyénisége és belső küzdelmei | |
| Trónjelöltek | |
| Hunyady Mátyás királylyá választatik | |
| Egyénisége | |
| Bajai Szilágyi Mihálylyal és az elégedetlen urakkal | |
| Az ország belállapota | |
| Mátyási viszonya Frigyes császár, György cseh király és a Szentszék irányában | |
| Első harczai a törökkel | |
| Mátyás király nyugaton és keleten | 656 |
| A cseh zsebrákok leverése | |
| A szent korona visszaszerzése | |
| Küzdelmek Bosznia birtokáért | |
| A koronázás | |
| Török béke | |
| Lázadás Erdélyben | |
| Moldvai hadjárat | |
| Háboru Csehországgal | |
| Az 1471-iki lázadás | |
| Mátyás megszerzi a cseh melléktartományokat | |
| Szabács megvétele | |
| Mátyás nőül veszi Beatrix nápolyi herczegnőt | |
| Mátyás király hatalma delelőjén | 676 |
| Frigyes császár üzelmei | |
| Mátyás fegyverrel kényszerít békére | |
| Végleges béke a Jagellókkal | |
| Mátyás és Velencze | |
| Küzdelmek a törökkel | |
| Dél-Olaszország | |
| Új háború a császárral | |
| Mátyás megvívja Bécset és elfoglalja az örökös tartományokat | |
| A pápaság és a török kérdés | |
| Mátyás külpolitikai működésének eredményei | |
| Mátyás király és a közintézmények | 692 |
| Mátyás belügyi alkotásai | |
| Az állandó hadsereg | |
| A királyi jövedelmek | |
| Az országgyűlés és az adó | |
| A vármegye | |
| Az igazságszolgáltatás | |
| Mátyás törvényhozása | |
| Reformtevékenysége | |
| Munkatársai | |
| Egyéniségének és alkotásainak hatása | |
| Mátyás király és a társadalom | 713 |
| A társadalom főtényezői | |
| A fő- és alsó papság | |
| Az urak | |
| A köznemesség | |
| A földbirtok megoszlása | |
| A városok | |
| Az ipar | |
| A belső és külső kereskedés | |
| A bányászat | |
| A jobbágyság | |
| Mátyás király és a polgárosodás. Mátyás halála | 731 |
| Mátyás király építkezései | |
| Buda városa és vára | |
| A királyi palota | |
| A Corvina | |
| Könyvnyomtatás | |
| Oktatásügy | |
| A budai udvar és írói, tudósai | |
| Jannus Pannonius | |
| A magyar nyelv és irodalom | |
| Corvin János | |
| A trónöröklés rendezése | |
| Mátyás halála | |
| A szövegképek lajstroma |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.