A magyar botanika története

Előszó

Sopron legrégibb középiskolája az 1557-től evangélikus intézményként működő, de előtte plébániai iskolaként már létező Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) és Kollégium idén ünnepli fennállásának 450 éves évfordulóját. Hagyományos neve, a Líceum, egykori felsőoktatási jellegére, kulturális, tudományos központként való működésére utal. Az iskola nagynevű tanítványait hosszan lehet sorolni, hisz a tudás, a műveltség és a hit összefogó ereje évszázadokon át vonzotta a szellemi élet jeleseit.
A Sopron szellemiségére máig ható polgármester, Lackner Kristóf is az iskola diákja volt, s 1631-ben bekövetkezett haláláig nemcsak a város, hanem az iskola, a tudomány szervező támogatója is. Licista volt az 1760-as évek elején Rát(h) Mátyás, az első magyar nyelvű újság szerkesztő-kiadója, de itt alakult meg 1790-ben a soproni Magyar Társaság a magyar nyelvért, de a magyar nyelvű tudományosságért is sokat munkálkodó első iskolai önképzőkör is. Iskolánk diákja volt Döbrentei Gábor, akit evangélikus lelkész apja 1801-ben a grammatikai osztályba íratott be. A fiú a Magyar Társaság könyvtárosa, titkára, később a Tudományos Akadémia első titoknoka (főtitkára) lett. A XIX. és XX. század is számos kiválóságát adja a Líceum által a magyar művelődés és tudomány ügyének.
A Líceum tanítványa volt többek között Renner János, Rátz László, Mikola Sándor és Vermes Miklós is, de ezek a századok adták a Gombocz család tagjait a magyar pedagógia, művelődés és tudomány kiváló munkásait. Gombocz Miklós evangélikus lelkész és tanár az 1892/93-as tanévtől volt igazgatója a Líceumnak. Idősebb fia a később nyelvész tudós és akadémikus Zoltán ekkor már licista diák volt, a kisebbik fiú, Endre, ebben az évben kezdte tanulmányait. Vissza