A magyar büntetőjog kézikönyve I-II.

Fülszöveg

I. kötet:
"A Magyar Büntetőjog Kézikönyve" első kötete az új büntetőtörvénykönyv általános részének rendelkezéseit tárgyalja. Mint ilyen, az 1962. július 1-én hatályba lépett Btk. első rendszeres feldolgozását nyújtó munka. Azzal az igénnyel lép fel, hogy a büntetőjog alapvető elméleti kérdéseit és tételeit az új törvénykönyv tételes szabályainak, valamint az azokkal kapcsolatban kialakult legújabb bírói gyakorlatnak a tükrében ismertesse.
A könyv részint oktatási célra készült, részint pedig a rendőri bűnügyi gyakorlati munka, sőt általában a jogalkalmazás igényeire kíván tekintettel lenni. Ez okból rendszerint az oktatás szempontjaira figyelemmel építve fel, helyenként eltér a Btk. fejezeteinek egymás utáni sorrendjétől és vizsgálódási körébe von olyan elméleti kérdéseket is, amelyek nem nyertek tételes jogi szabályozást. Másrészt, a jogalkalmazás támasztotta követelményeknek megfelelően, kiterjeszkedik a gyakorlat felvetette részletkérdésekre is. Az említett - részben eltérő - célkitűzések teljesítését a különböző betűtípusok nyomdatechnikai felhasználása tette lehetővé.
A kézikönyv éppen a bűnügyi munka igényeire figyelemmel, bő teret szán a bírói gyakorlat bemutatására. E körben ismerteti az általános rész területéhez kapcsolódó mindazokat az elvi döntéseket és kollégiumi állásfoglalásokat, amelyek a Btk. hatálybalépése után születtek, vagy amelyeket a Legfelsőbb Bíróság a korábban hozottak közül hatályban tartott, és amelyek közzétételére a jelen könyv kéziratának befejezéséig sor került. Mindezeken felül idéz eseti jellegű ítéleteket is abban a körben, amelyben az egyes kérdések érthetőbbé tétele azt megkívánja.
A könyv az általános rész magyarázata kapcsán számos vonatkozásban hivatkozik egy-egy különös részbeli törvényi tényállásra. Ennek indoka az, hogy az általános rész elméleti tételei és tételes szabályai a különös részben kelnek életre, realizálódnak.
Budapest, 1963. szeptember
BM. Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökség

II. kötet:
Az új büntetőtörvénykönyv különös részének rendelkezéseit tartalmazó "A Magyar Büntetőjog Kézikönyve" második kötete - akárcsak az első kötet - az 1962. július 1-én hatályba lépett Btk. első rendszeres feldolgozását nyújtó munka. Célja, hogy a büntetőjog különös részének alapvető elméleti kérdéseit és tételeit az új törvénykönyv tételes szabályainak, valamint az azokkal kapcsolatban kialakult bírói gyakorlatnak a tükrében ismertesse. A minden bűntettre kiterjedő bírói gyakorlat hiánya azonban nem tette feleslegessé a szerzők saját álláspontjának rögzítését sem.
A könyv részint oktatási célra készült, részint pedig a rendőri bűnügyi gyakorlati munka és általában a jogalkalmazás igényeire kívánt tekintettel lenni. Ez okból általában nem tér el a Btk. fejezeteinek egymásutáni sorrendjétől, azonban a Btk. VIII. fejezetének ("Értelmező rendelkezések") dogmatikai feldolgozását azoknak a törvényszakaszoknak kapcsán adja, amelyek vonatkozásában ez - elsősorban az oktatás szempontjaira figyelemmel - kívánatos.
Arra a szoros összefüggésre tekintettel, amely a büntetőjog különös- és általános része között jelentkezik a könyv feltételezi a kézikönyv első kötetének (a büntetőjog általános részének) az ismeretét.
Az egyes törvényi szakaszokat a törvényi tényállási elemek kiemelésével (betűjelzéssel és a különböző betűtípusok nyomdatechnikai felhasználásával), valamint ezek elemzésével teszi a nyomozóhatóságok és általában a jogalkalmazók számára áttekinthetővé. E követelmények szem előtt tartásával kiterjeszkedik a jogelmélet és a joggyakorlat által felvetett részletkérdésekre is.
A kézikönyv éppen a bűnügyi munka igényeire figyelemmel bő teret szán a bírói gyakorlat bemutatására. E körben ismerteti a különös rész területéhez kapcsolódó mindazokat az elvi döntéseket és kollégiumi állásfoglalásokat, amelyek a Btk. hatálybalépése után születtek, vagy amelyeket a Legfelsőbb Bíróság a korában hozottak közül hatályban tartott, és amelyek közzétételére a jelen könyv kéziratának befejezéséig (1963. VII.1.) sor került. Mindezen felül idéz eseti jellegű ítéleteket is abban a körben, amelyben az egyes kérdések érhetőbbé tétele azt megkívánja. A könyv egyes területeken átlépi a büntetőjog szoros értelemben vett határait és olyan jogszabályokat (pl. államigazgatási jogi, eljárás jogi stb.) is tárgyal, amelyek valamely keret diszpozíciónak a tartalmát szolgáltatják.
BM Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökség Vissza