kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Rudnyánszky A. Könyvnyomdájából |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 168 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Rudnyánszky A. Könyvnyomdájából, Budapest. |
| I. fejezet | 1 |
| A politika és tudomány viszonya | |
| Minden átalakulása eszmére vezethető vissza | |
| Franczia doctrinairek | |
| Szalay és barátai | |
| Az értelmi szinvonal Magyarországon | |
| A bölcsészeti szellem hiánya | |
| Kossuth a politikai pályáról | |
| Szabadelvűség és democratia | |
| A doctiranirek módszere | |
| II. fejezet | 12 |
| A nagy szellem sokasága | |
| Széchenyi és Kossuth iránya | |
| Kossuth nincs tisztában czéljaival | |
| Izgatásának egyetlen szilárd pontja a megye | |
| Nem veszi észre a megyei mindenhatóságban jelentkező anarchiát | |
| A népképviseletre izgatás és megyei politika mindvégig ellentétet képez Kossuth agitatiójában | |
| III. fejezet | 26 |
| Deák Ferencz | |
| IV. fejezet | 46 |
| A doctrinair-csoport tagjai | |
| A munkatársak: Pulszky Ferenc, Tóth L., Gorove I., stb. | |
| A táborkar | |
| Szalay Eötvös, Csengery, Trefort, Kemény | |
| Az első kisérletek | |
| "Themis", "Budapesti Szemle" | |
| Jellemzés publicistikai szempontból | |
| A centralisták elnyerik a "Pesti Hirlap" szerkesztését | |
| V. fejezet | 58 |
| A "Pesti Hirlap" nagy szerepe | |
| A különböző szerkesztés alatt különböző feladatai | |
| A magyar sajtó kezdetleges állapota | |
| Megyei közvélemény | |
| Kossuth Pestre centralizálja a "Pesti Hirlap" által a közvéleményt | |
| Megteremti a magyar hirlapirói stylt | |
| A "Pesti Hirlap" által a közvéleményt | |
| Megteremti a magyar hirlapirói stylt | |
| A "Pesti Hirlap" szerkesztési módjai. Kossuth és Szalay idejében | |
| Kossuth bucsuja | |
| Az "idegen" kezek | |
| "Pesti Hirlap" munkatársai a legkiválóbb szerepre jutnak | |
| VI. fejezet | 68 |
| A doctrianirek vállalatának merészsége | |
| Miért lett a megye az alkotmány bástyájává s a nemzeti kegyelet tárgyává? | |
| A centralisták tervszerüleg járnak el | |
| A nemzeti genius birálat alatt | |
| A visinertiae | |
| Különbség a megyei önkormányzat és az autonomia között | |
| A centralisták az utóbbínak hivei | |
| A tulságos centralizáció vádját visszautasitják | |
| VII. fejezet | 79 |
| Pulszky Ferencz a doctrianirek ellen | |
| A modor kérdése | |
| A centralisták nem akarták lerombolni az alkotmány garantiáit | |
| Eötvös, Csengery, Szalay nyilatkozata | |
| Szemere beszéde | |
| Csengery megjegyzései | |
| A "Reform" | |
| A következetlenség vádja Eötvös ellen | |
| VIII. fejezet | 88 |
| Müködésük általános jellege | |
| A doctrinairség vádja | |
| Szalay válasza | |
| Politikai kérdéseket alkotmánytanok szempontjából tárgyalnak | |
| Az utánzás vádja | |
| Szalay és Trefort védelme | |
| Az európai irány | |
| IX. fejezet | 99 |
| Fejtegetéseik központja | |
| A parlament | |
| Az agrarius kérdések demokratikus alapon | |
| A franczia parlament | |
| A földbirtokos-törvények hatása a politikára és társadalomra | |
| A középnemesség. Szalay kijelöli átalakulásunk irányát | |
| X. fejezet | 110 |
| A képviseleti rendszer tekintetében való általános tájékozatlanság | |
| Eötvös, Szalay, Kemény veszik át az oktatás szerepét | |
| Kifejtik az irány elveket | |
| Általános szavazat | |
| Census | |
| Kettős választási rendszer | |
| Harcz a radicalisok és conservativek szövetsége ellen | |
| A támadást Kemény vezeti | |
| Az értelmiség általános szavazata | |
| A földbirtok megtartja főlényét | |
| XI. fejezet | 119 |
| A követi utasítás és verificatio kérdései | |
| Szalay és barátaink álláspontja és küzdelmei. Az országgyűlésnek felszabaditása a megye hatalma alól | |
| Eszméink diadala | |
| XII. fejezet | 127 |
| Minden kérdés a parlamentaris kormány szempontjából való tárgyalása kiterjed még a szabadság kérdéseire is | |
| Egyéni szabadság | |
| Codificato | |
| Esküdszék | |
| A doctrinaireknek a közgazdaság terén elfoglalt álláspontja | |
| Közös vámterület | |
| Védegylet | |
| Ausztria és Magyarország közt létező közös ügyek | |
| Községrendezés | |
| XIII. fejezet | 140 |
| Az eredmények | |
| Az ellenzéki nyilatkozat létrejötte | |
| Parlamentarismus és miniszteri felelősség | |
| A doctrinairek diadala | |
| A census | |
| Deák Ferencz | |
| A doctrinairek hasztalan küzdenek a nemesség általános szavazata ellen | |
| A "radikalis táblabirák" | |
| Artisocratikus hajlamaink | |
| A sajtótörvény | |
| Kossuth és Szemere hajlanak a reactió felé | |
| A veszély ma is létezik sajtótörvényünkben | |
| XIV. fejezet | 156 |
| Kossuth ellentétbe jut multjával | |
| A városok kérdése | |
| A "védbástyák" | |
| Kossuth készebb a parlamentismust, mint a megyét feláldozni | |
| Ide vonatkozó szavainak birálata. Kossuth állítólagos találmánya | |
| Visszapillantás a doctrinairek müködésére | |
| A doctrinairek örököse a Deák-párt volt | |
| A történeti fejlődés nincs meg sem alkotmányunkban, sem pártjainkban, hanem csak az eszmékben | |
| A korszelleme |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.