| Előszó | 5 |
| Az élelmiszerek előállítása és forgalma a feudalizmus korában | |
| Az élelmiszeripar története a török kiűzéséig (Buza János) | 9 |
| A kezdetektől az árutermelés kialakulásáig | 9 |
| A paraszti árutermelés és az élelmezési ipar kialakulása | 12 |
| Az élelmezési ipar a földesúri és a paraszti árutermelés idején | 23 |
| A malomipar | 28 |
| A sütőipar | 36 |
| A sör-, az égettbor és a pálinkafőzés | 41 |
| A húsmívesség | 46 |
| Az élelmiszerek tárolása és tartósítása | 50 |
| Az élelmiszeripar a feudalizmus utolsó szakaszában és a tőkés fejlődés kezdetén (Gyimesi Sándor) | 59 |
| Agrártermelés | 59 |
| A malomipar | 62 |
| A sör- és szeszfőzés | 68 |
| A cukorgyártás | 76 |
| A dohányfeldolgozás | 79 |
| A tejfeldolgozás | 82 |
| Az élelmiszer-feldolgozás egyéb ágazatai | 84 |
| Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta | |
| Malomipar (dr. Kirsch János) | 91 |
| Malomiparunk kibontakozása a tőkés átalakulás időszakában | 91 |
| Az ipari forradalom hatása | 91 |
| A mezőgazdasági és a malomipari termelés összefüggései | 95 |
| A malomalapítási láz | 98 |
| A nemzetközi műszaki színvonal túlszárnyalása | 100 |
| Monopolista jelenségek a malomiparban | 105 |
| A malomipari munkások helyzete | 109 |
| Hanyatlás és válság a két világháború között | 114 |
| A malomipari termelés feltételeinek változása | 114 |
| A gabonatermelés és a lisztexport | 116 |
| Kísérletek az őrlési kapacitás leépítésére | 118 |
| A műszaki fejlődés megtorpanása | 121 |
| Munkafeltételek és elégedetlenség | 124 |
| A háború következményei | 127 |
| A malomipar szocialista átalakítása | 129 |
| A háborús gazdálkodás megszüntetése | 129 |
| A malmok állami tulajdonba vétele | 132 |
| A mai gabonapiar kialakuklása | 137 |
| A gabonaipar műszaki fejlesztése | 139 |
| Munkakörülmények, szociális ellátottság és szakképzés | 147 |
| Sütő- és tésztaipar (dr. Dabronaki Gyula - Wittinghoff Sarolta) | 155 |
| A tőkés átalakulás időszaka | 155 |
| A kézműves sütőipar | 155 |
| A céhes ipar felbomlása. A kis- és nagyipar kialakulása | 156 |
| Termelés, választék. Műszaki színvonal | 165 |
| Hadigazdálkodás | 166 |
| A sütőmunkások helyzete és mozgalmai | 166 |
| Oktatás, továbbképzés, szaksajtó | 169 |
| A két világháború között | 169 |
| Szabályozások a sütőiparban | 169 |
| Munkásmozgalmi harcok | 172 |
| Árvédő egyezmények | 172 |
| A műszaki színvonal alakulása. Termelés, választék | 173 |
| A II. világháború évei | 174 |
| A felszabadulás utáni időszak | 175 |
| A termelőmunka megindulása. Államosítás | 175 |
| Tervszerű iparfejlesztés | 177 |
| Termelési feladatok, szállítás | 181 |
| Tésztaipar | 184 |
| Kutatás, oktatás, továbbképzés, szakirodalom | 184 |
| Cukoripar (Salánki István - dr. Vígh Albert) | 187 |
| A nagyipari cukorgyártás | 187 |
| A répacukoripar tőkés gyáripari jellegének kialakulása | 187 |
| Gazdasági nehézségek, technikailag fejlett, nagy teljesítményű gyárak létesítése | 192 |
| Új cukoradótörvény, nagy fellendülés az I. világháború kezdetéig | 199 |
| A munkásság helyzete | 207 |
| Kapacitáskihasználatlanság a két világháború között | 208 |
| Termelési és értékesítési lehetőségek | 208 |
| A munkakörülmények alakulása | 212 |
| A cukoripar a felszabadulástól napjainkig | 213 |
| A cukorgyárak újjáépítése | 213 |
| A cukorgyárak államosítása, műszaki helyzete | 216 |
| Az államosítás utáni évtized | 218 |
| Kutatás, műszaki fejlesztés | 223 |
| Rekonstrukció és kapacitásbővítés | 226 |
| Az új gazdasági mechanizmus hatása | 229 |
| Édesipar (dr. Huszár János) | 237 |
| Az édesipar helyzete a tőkés átalakulás időszakában | 237 |
| A cukrász kézműipar kialakulása | 237 |
| A cukrászipar szervezetei és helyzete a XIX. században | 238 |
| A gyáripari termelés kialakulása | 239 |
| Az I. világháború utáni helyzet hatása édesiparunk fejlődésére | 242 |
| Az édesipar fejlődése az I. világháború után | 242 |
| A szakmai szervezetek és szerepük a két világháború között | 245 |
| A szocialista édesipar kialakulása | 246 |
| A II. világháború hatása az édesiparra | 246 |
| Az édesipar nemzeti tulajdonba vétele | 248 |
| A szervezeti formák kialakulása | 252 |
| Munkakörülmények | 255 |
| Növényolajipar (Frey József - dr. Perédi József) | 257 |
| Az iparág kialakulása az I. világháborút megelőző időkben | 257 |
| Az ipar helyzete a céhrendszer időszakában | 257 |
| A kiegyezés utáni fejlődés | 259 |
| A munkások helyzete és szervezkedése | 261 |
| A növényolajipar helyzete a két világháború között | 261 |
| A konjunktúra évei | 261 |
| A hanyatlás és a konszolidáció időszaka | 263 |
| A világgazdasági válság hatása | 266 |
| A háborús konjunktúra | 267 |
| A munkakörülmények | 272 |
| A növényolajipar helyzete a felszabadulás után | 273 |
| A termelés megindulása | 274 |
| Szervezés és a termelés koncentrációja | 274 |
| Kutatás, oktatás | 274 |
| A mai növényolajipar kialakulása | 277 |
| Az iparág kettéválása | 279 |
| Az új mechanizmus hatása | 282 |
| Az iparág az 1980-as években | 287 |
| A dolgozók helyzete | 289 |
| Húsipar (Berszán Gábor - Tepliczky Ottó) | 291 |
| Húsiparunk helyzete az I. világháború előtt | 291 |
| A húsfogyasztás alakulása | 291 |
| A céhek felbomlása | 293 |
| Állategészségügy, húshigiénia | 297 |
| Vágóhídépítési korszak | 300 |
| A vágás és a húsfeldolgozás eszközei | 307 |
| A Pick- és a Herz-szalámi | 312 |
| Állatvásárok | 314 |
| A két világháború közötti időszak | 315 |
| Válságos évek | 315 |
| Községi üzemek | 316 |
| A szocialista húsipar | 319 |
| A húsipari vállalatok államosítása | 319 |
| Az ipari jellegű termelés kialakulása | 320 |
| Kutatás - fejlesztés | 325 |
| Baromfiipar (Nagy Tamás) | 329 |
| Felvásárlás, feldolgozás és értékesítés az I. világháborúig | 329 |
| A tenyésztés és a kereskedelem fejlődése a XIX. században | 329 |
| A baromfiipar kialakulása | 330 |
| Az ipari technológia és az exporttermékek | 333 |
| A két világháború között | 335 |
| A régi és az újonnan alapított vállalatok | 335 |
| Feldolgozás és kereskedelem a felszabadulásig | 339 |
| A munkásság helyzete a felszabadulásig | 340 |
| A baromfiipar szocialista átalakítása | 343 |
| A felszabadulástól az államosításig | 343 |
| Az államosítástól a mezőgazdaság szocialista átalakításáig | 345 |
| A baromfiipar fellendülése | 348 |
| Tejipar (dr. Balatoni Mihály) | 353 |
| A tejipar kibontakozása a tőkés átalakulás időszakában | 353 |
| A tejgazdaság és az ipari jellegű tejfeldolgozás kezdetei a XIX. század közepétől | 353 |
| A tejfeldolgozás ipari módszereinek kialakulása | 354 |
| A tejszövetkezeti mozgalom megindulása | 356 |
| A tejgazdaság és a tejipar fejlődése az I. világháború végéig | 359 |
| Hanyatlás és válság a két világháború között | 363 |
| Az I. világháború vége és a Tanácsköztársaság ideje | 363 |
| A tőkés restauráció időszaka | 364 |
| A világgazdasági válság és hatásai | 369 |
| Kilábalás a válságból | 370 |
| A II. világháború és következményei | 373 |
| A munkások helyzete a felszabadulásig | 374 |
| Szakoktatás és kutatás | 375 |
| A tejipar szocialista átalakítása | 377 |
| A tejipar újjáépítésének kezdetei | 377 |
| A tejüzemek állami tulajdonba vétele | 379 |
| A tejipar fejlődése 1957 és 1984 között | 381 |
| A tejipari dolgozók munkakörüményei a felszabadulástól | 387 |
| A szakoktatás és a kutatás fejlődése | 388 |
| Konzervipar (Szenes Endréné dr.) | 391 |
| A konzervipar eredete | 391 |
| A XIX. század végétől az I. világháborúig | 392 |
| A két világháború közötti időszak | 399 |
| Az I. világháborútól a világgazdasági válságig | 399 |
| A világgazdasági válságtól a II. világháborús évekig | 404 |
| A konzervipar fejlődése a felszabadulástól napjainkig | 409 |
| A felszabadulástól az állami konzervipar megszületéséig | 409 |
| A szocialista gyáripar kialakulása | 413 |
| Az extenzív fejlődés időszaka | 418 |
| Az intenzív fejlesztés időszaka | 422 |
| A nyolcvanas évek konzervipara | 427 |
| Hűtőipar (dr. Beke György) | 431 |
| A hűtőipar kialakulása és jelentősége | 431 |
| A két világháború között | 434 |
| Folytatás Budapesten | 436 |
| A fellendülés kezdete | 437 |
| Szervezeti változás | 440 |
| Újabb fejlődési szakasz | 441 |
| Kialakult a másodlagos hűtőipar | 446 |
| Gyümölcs- és zöldségtárolás 0 Celsius fok körüli hőmérsékleten | 448 |
| Szeszipar (dr. Sólyom Lajos - Szabó Gyula) | 451 |
| Szeszgyártás | 453 |
| Pálinkafőzés | 453 |
| Az ipari szeszgyártás | 454 |
| Sütőélesztő-gyártás | 465 |
| Likőrgyártás | 469 |
| Ecetgyártás | 476 |
| Keményítőgyártás | 480 |
| Boripar (dr. Tamásy László) | 485 |
| A borgazdaság története a reformkortól az I. világháború végéig | 485 |
| A borkereskedelem fejlődése | 485 |
| A pezsgőgyártás térhódítása | 487 |
| Törekvések az elmaradottság felszámolására | 489 |
| A filoxéravész hatása a borászatra | 490 |
| A borminősítés élenjárói | 491 |
| A két világháború közötti időszak | 496 |
| A borértékesítés feltételeinek változása | 496 |
| Borpincék építése a harmincas években | 497 |
| A szocialista borgazdaság kialakulása | 498 |
| A felszabadulás utáni helyzet | 498 |
| A borkereskedelem államosítása | 500 |
| A pincegazdaságok szervezetének változásai | 502 |
| Korszerűsítés és fejlesztés | 506 |
| Borversenyek rendezése | 510 |
| Söripar (dr. Gallatz János - dr. Kozma Jánosné) | 511 |
| A reformkor és az I. világháború közötti időszak | 511 |
| A nagyipari sörfőzés kialakulása | 511 |
| Gyárépítési láz | 513 |
| Monopolista jelenségek a söriparban | 519 |
| Sör- és malátakereskedelem | 522 |
| Hanyatlás a két világháború között | 524 |
| A sörtermelés lehetőségeinek megváltozása | 524 |
| Sörtermelés és malátaexport | 527 |
| Fellendülés a felszabadulás után | 528 |
| A II. világháború utáni helyzet | 528 |
| Az államosítás után | 531 |
| A gyárak műszaki színvonala | 533 |
| Az egységes országos söripar | 535 |
| A műszaki fejlesztés fő irányai | 535 |
| A Söripari Vállalatok Trösztjének időszaka | 544 |
| Újra önállóan | 547 |
| Üdítőital-ipar (Hernádi Zoltán) | 551 |
| Az üdítőital-gyártás kezdete | 551 |
| Az 1949. évi államosítás előtti időszak | 551 |
| Az államosítástól 1968-ig | 552 |
| Üdítőital-gyártásunk 1968 és 1973 között | 553 |
| Üdítőital-gyártás 1974-től napjainkig | 556 |
| A szörpgyártás történeti áttekintése | 563 |
| Gyümölcs- és zöldséglé-készítmények | 563 |
| Dohányipar (dr. Némethi László) | 565 |
| A termelés kezdetétől az I. világháborúig | 565 |
| Dohányáru-termelés a monopólium bevezetése előtt | 565 |
| A manufaktúrák létrejötte | 566 |
| A monopólium bevezetésétől a kiegyezésig | 568 |
| A kiegyezéstől az I. világháborúig | 569 |
| A két világháború közötti időszak | 572 |
| A dohány elsődleges ipari feldolgozásának kezdete | 572 |
| A gyártás termékszerkezete és a műszaki fejlődés | 574 |
| A felszabadulás utáni fejlődés | 577 |
| Az irányítás változásai | 577 |
| A dohányfermentáló vállalatok ipari tevékenysége | 578 |
| A gyártó ágazat szervezeti átalakulása, műszaki és technológiai fejlődése | 580 |
| Kutatás, minőségellenőrzés, szakképzés | 587 |
| A munkások helyzete | 588 |
| Függelék (dr. Kirsch János) | 593 |
| Régi mértékek átszámítási adatai | 595 |
| A fontosabb szántóföldi növények termelése | 595 |
| Vágóállatok és állati termékek termelése | 597 |
| Fontosabb élelmiszerek termelése a szocialista iparban | 597 |
| Az egy főre jutó évi átlagos fogyasztás a fontosabb élelmiszerekből | 600 |
| A lakosság egy főre jutó napi tápanyagfogyasztása | 601 |
| Fontosabb élelmiszeripari anyagok, élelmiszerek és élőállatok külkereskedelmi forgalma | 601 |
| Időrendi táblázat a magyar élelmiszeripar szervezeti kereteinek változásairól (1948-1983) | 603 |
| Az élelmiszeripari szakágazatok fontosabb adatai, 1983 | 608 |
| Irodalom | 609 |
