A magyar ember I-II. (dedikált példány)

Tartalom

I. KÖTET
ELŐSZÓ
AZ ANTROPOLÓGIA RÖVID története 14
A MAGYAR EMBERTAN KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE 17
MILYEN „A MAGYAR" EMBER? 60
A MAGYARSÁGNÁL ELŐFORDULÓ EMBERTANI TÍPUSOK 67
I. A magyarságra jellemző embertani típusok 68
1. A turanid vagy turáni típus 68
2. Az alföldi (magyar) típus 75
3. A pamíri (pamíro-fergánai, közép-ázsiai folyamközi,
pamíri-iráni, vagy közép-ázsiai) típus 81
4. A taurid (anatóliai) típus 87
II. A magyarok által Közép-Európába behozott embertani típusok 93
5. A kelet-európai (kelet-balti vagy preszláv) típus 93
6. Uráli vagy ugor (europo-szibirid, urál-altaji) típus 100
III. A magyaroknál is előforduló „európai" típusok 106
7. Mediterrán(Földközi-tengeri vagy „nyugati") típus 106
8. Északi vagy nordikus (teuto-nordikus vagy Reihengräber) típus 115
9. Cro-magnonid vagy őseurópai („dáli", „fáli") típus 122
10. Alpi (Dissentis- vagy keleti) típus 128
11. Dinári (adriai vagy „illír") típus 135
12. Az armenid (örmény vagy elő-ázsiai) típus 142
IV. A magyaroknál előforduló „mongolid"jegyekről 145
a. A tungid típus 151
b. A jeyiszeji típus 153
c. A bajkáli típus 154
d. A szinid 156
A KÁRPÁT-MEDENCE LAKOSSÁGÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE 168
1. Ősi emberszabású majmok 168
2. Az előember 169
3. Az ősember vagy neandervölgyi ember 169
4. A mai ember (Homo sapiens) 170
5. Az átmeneti kőkor vagy mezolitikum (kb. Kr.e. 8000-4500-ig) embere 171
6. Az újkőkor vagy neolitikum (Kr.e. 4500-Kr.e. 2300-ig) embere 171
7. A rézkor (Kr.e. 2300-kb. 1900-ig) embere 172
8. A bronzkor (Kr.e. 1900-Kr.e. 750 körül) embere 173
9. A vaskor (Kr.e. 750-időszámításunk kezdete) embere 175
10. A római-kor (Kb. az időszámításunk kezdetétől az V. századig) embere 177
11. A népvándorlás koránál: (IV-V. századtól 896-ig) embere 180
a. Attila népe, a hunok 180
b. A kései germánok 181
c. Az avarok 182
12. A Kárpát-medence népeinek rövid története a honfoglalástól 186
Budapest lakosságának alakulása 199
AZ ÉLETTARTAM A MAGYARSÁGNÁL 201
Átlagos életkorok a Kárpát-medence népeinél 209
A MAGYARSÁG „KELETI" ELEMEI.
TÖRÖK ÉS MÁS FŐLEG IRÁNI NÉPEK 212
1. A kazárok 212
2. A kabarok 213
3. Az onogurok (ogurok) vagy bolgár-törökök 214
4. Az úzok vagy oguzok 215
5. A szkíták („szittyák") 216
6. A szarmaták (masszagéták) 218
7. A szabírok (szavírok) 218
8. Az alánok 219
9. A szlávok 220
MILYENEK VOLTAK A HONFOGLALÓ MAGYAROK? 223
Életkor szerinti megoszlás 224
Rendszertani (taxonómiai) értékelés 225
Metrikus adatok értékelése 239
Demográfiai kép 244
A KÁRPÁT-MEDENCÉBE BETELEPÜLT ÉS
BETELEPÍTETT NÉPEK 279
1. A székelyek 279
2. A csángó-magyarok 291
A moldvai csángók 292
A bukovinai eredetű dévai csángók 302
A hétfalusi csángók 304
A gyímesi csángók 304
3. A jászok 305
4. A kunok 311
5. A palócok 320
6. A barkók 330
7. A matyók 330
8. A besenyők 339
9. A hajdúk 343
10. Az izmaeliták (böszörmények) 346
11. Az úzok 347
12. A franciák és az olaszok 347
13. A germán bevándorlás 340
A szászok 353
1. Az erdélyi szászok 353
2. A szepességi szászok 355
14. A szlovákok a Kárpát-medencében 356
15. Románok a Kárpát-medencében 358
16. A ruszinok 360
17. A „délszlávok" Magyarországon 353
18. A bolgárok 366
19. A görögök 367
20. Az örmények 367
21. A cigányok vagy „romák" 368
22. A lengyelek 384
23. A zsidók 387
A KÁRPÁT-MEDENCE ETNIKAI EGYSÉGEINEK
MORFOLÓGIAI-EMBERTANI KÉPE 397
L Az Alföld (Nagy-Alföld) 404
Az ukrajnai magyarság 407
Kárpátalja, Kárpátukrajna vagy Kárpáton túli terület 407
1. Szernye-mocsár környéke 410
2. Tiszahát 413
3. Szatmári Erdőhát (Ecsedi láp vidéke és Rétoldal) 416
4. Szamoshát 419
5. Ecsedi Rétoldal 421
6. Nyírség, Nyír, Nyírvidék (Tiszakönyök, tirpák, „dohányosok") 422
7. Taktaköz 430
8. Harangod 431
9. Hajdúság (Hortobágy) 433
10. Nagy- és Kis-Sárrét (Viharsarok) 436
11. Körösök köze vagy Körösköz 438
12. Nagykunság 441
13. Körös-Maros köze 445
14. Tiszazug 447
15. Szeged környéke 449
16. Alsó-Tiszatáj, Tiszavidék vagy Tiszamente 452
17. Matyóföld 456
18. Jászság 466
19. Kiskunság 471
20. Háromváros (Három Város) 475
21. Bácska 478
22. Dunavölgy vagy Dunamellék 481

II. KÖTET
II. A voltjugoszláv Köztársaság területén élő magyarok 485
1. Szerbia 485
Vajdaság 485
Bánság 491
Temesköz 492
Az al-dunai székelyek 493
Szerémség 493
2. Horvátország 494
Szlavóniai magyarok 498
Drávaszögi magyarok 500
A Muraköz-i magyarok 502
3. Szlovénia 502
A Lendva-vidéki vagy Muravidék-i magyarok 502
III. Észak-Magyarország 506
Nyugat-Szlovákia (Csallóköz, Hegyalatt, Hegyentúl, Mátyusföld) 511
Közép-Szlovákia (Huntyiak, nyugati palócok, keleti palócok
vagy gömöriek, Bolhád, barkók, Erdőhát) 514
Kelet-Szlovákia (Ungi Tiszahát, Szepesség) 517
23. Tokaj-Hegyalja (Bodrogköz, Rétköz) 518
24. Hegyköz 522
25. Cserehát 524
26. Galyaság 526
27. Gömör 528
28. Bükkalja (Borsodi Hegyköz és a Borsodi Mezőség) 530
29. Mátraalja 533
30. Mátravidéke 536
31. Karancs és „Karancsalja" (Cserhátalja) 540
32. Nógrádi-medence 541
33. Cserhát 544
34. A Gödöllői-dombság és a Galga mente (Tápióvidék) 546
35. Börzsöny (Kis-Nógrád) 549
IV. A Kisalföld 552
36. Sokoróalja 554
37. Szigetköz (Kis-Csallóköz) 555
38. Rábaköz (Hanság, Tóköz) 559
39. Répce-mellék 560
40. Fertőmellék (Fenyér, Nagyerdő) 562
V. Dunántúl 564
41. Dunazug és Gerecse 565
42. Vértes (Vértesalja, Által-ér vidéke) 566
43. Váli-völgy 569
44. Mezőföld (Fejér megyei Sármellék) ^
45. Sárköz (Tolnai Sárköz), Völgység 573
46. Ormánság 578
47. Zselic (Zselicség) 583
48. Külső-Somogy 585
49. Belső-Somogy 588
50. Balaton-Felvidék (Balaton-mellék) 589
51. Tapolcai-medence 591
52. Déli Bakonyalja 598
53. Bakony 599
54. Északi Bakonyalja 600
55. Somló környéke 601
56. Kemenesalja és Kemeneshát 604
57. Vasi völgység 606
58. Vasi hegyhát 610
59. Őrség (Vendvidék, Burgenland) 611
Az ausztriai magyarok 617
60. Rédics és környéke 620
61. Hetés vagy Lendva-vidék 622
62. Muravölgy (Muraköz) 624
63. Göcsej 625
64. Szalahátság vagy Szalaság 630
V. Erdély, Székelyföld és Csángóföld 635
Szilágyság (Kővár-vidék Berettyó-mente, Tövishát) 647
A bihari tájak (Erdőhát, Bihari Hegyköz, Rézalja, Báródság,
Sármellék) 648
Aradi tájak 651
Bánság vagy Bánát (Temesköz, Temesi Bánság és Temesi Erdőhát) 654
Kalotaszeg (Felszeg, Alszeg, Kalota, Hátasszeg, Nádasmente) 657
Torda és környéke 659
Aranyosszék 660
Torockó vidéke 660
Hunyad megyei magyarság (Bányaság, Hunyadi Erdőhát, Kenyérmező) 661
A dévai székelyek („csángók") 662
Szeben megyei magyar szórványok 663
Küküllő vidékének magyarsága (Vízmellék, Hegymegett) 663
Magyarok Alsó-Fehér megyében (Erdélyi Hegyalja) 664
Kolozsvár és környékének magyar lakói (Hóstát) 664
A Borsa-völgye 665
Mezőség (Szamos-mente, Erdőalja, Felső-Maros mente) 666
Kelet-Erdély és a székelyek 667
Maros-Torda megye magyarsága (Marosszék, Murokország,
Sóvidék, Szentföld) 671
Csík megye magyarsága (Csík, Kászon, Gyergyó, a gyímesi székelyek) 673
Udvarhely megye (Udvarhelyszék) magyarsága 675
Háromszék megye magyarsága (Barcaság, Hétfalu, Erdővidék) 677
VI. A Kárpátokon kívüli „erdélyi" magyarok 679
A moldvai csángó-magyarok (csángók) 479
A bukovinai székelyek 682
Havaselve (Havasalföld) 685
MAGYARSÁGUNK SZÁMOKBAN 686
A KÁRPÁT-MEDENCÉN KÍVÜL ÉLŐ MAGYARSÁG 689
Nyugat-Európa 689
A tengeren túli magyarság 693
Egyéb térségek magyarsága 696
A METRIKUS ADATOK ÉRTÉKELÉSE 697
I. Nagy Alföld 698
II. Észak-Magyarország 699
III. A Kisalföld 700
IV. A Dunántúl 701
ANATÓMIAI JELLEGZETESSÉGEK 712
A MAGYARSÁG GENETIKAI KÉPE 717
A MAGYARSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 722
A MAGYARSÁG ÖKOGENETIKAI VIZSGÁLATA 741
A MAGYARSÁG VÉRCSOPORT-MEGOSZLÁSA 751
A MAGYARSÁG BŐRLÉCRENDSZERE 766
A „GM-MARKEREK" A MAGYARSÁGNÁL 772
A MAGYARSÁG DNS-VIZSGÁLATÁRÓL 776
UTÓSZÓ HELYETT 788
BIBLIOGRÁFIA 789
I. A magyar antropológia történetének témakörébe vágó munkák 789
II. Történeti korokból származó magyar csontvázak feldolgozásának
irodalma 806
III. Az élő magyarság bibliográfiája 847
IV. A Kárpát-medence etnikai csoportjainak és tájegységeinek
legfontosabb irodalma 871
V. Élettani és genetikai vizsgálatok bibliográfiája 908
NÉVMUTATÓ 923
TÁRGYMUTATÓ 943
HELYSÉGNÉVMUTATÓ 961

Témakörök