A magyar észjárás és közoktatásügyünk reformja

Szerző

Budapest

'Karácsony Sándor: A magyar észjárás és közoktatásügyünk reformja ' összes példány

Kiadó:	Exodus
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1939
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	303 oldal
Sorozatcím:	A neveléstudomány társas-lélektani alapjai
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta a Bethánia-nyomda, Budapest. Első kiadás!

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ebben a könyvben három, nem egy időben készült, nem egyazon kérdéssel bajmódó és mégis szoros egységbe kívánkozó dolgozatot foglaltunk közös keretbe. Az az érzésünk, hogy valamiféle indokolással,... Tovább

Tartalom

Előszó	5
A magyar alsónéposztály lelki akarata és a népiskolai reform
Bevezetés	13
Az alsó néposztálybeli magyar társas-lelki élet	14
A XVI-XVII. századfordulós magyarjának társas-lelki élete	20
Lehetséges-e az áthidalás a XVII. és XX. század társas-lelki élete között?	23
Szükséges-e az áthidalás a XVII. és XX. század társas-lelki élete között?	28
A népiskolai reform áthidaló törekvéseinek szervezeti nehézségei	34
A népiskolai reform áthidaló törekvéseinek módszerbeli nehézségei	43
A Ratio Educationis, a partikuláris iskola és az akadémikus rector: a probléma történeti vonatkozásai	51
A probléma pontos felállítása	56
A probléma besorozása a magyar pedagógiai irodalom problematikájában	56
A magyar középosztály lelki alkata és a középiskolai reform
Lehetséges-e és szükséges-e a középiskolai reform elvben Magyarország jelenlegi helyzetében?	63
Az 1924. XI. t.-c. szociálpolitikai vonatkozásai és a qualifikációs törvény	65
A magyar középosztálybeliek civilizációja	74
A magyar középosztálybeliek kultúrája	79
A magyar alsó- és felsőosztály közötti szakadás, mint a középosztály társas-lelki válságának történelmi oka	87
Középiskolai reformra szükség van, az 1924. XI. t.-c. nem az	91
A magyar felső néposztály lelki akarata és az egyetemi reform
Reformtörekvések közoktatásügyünkben
Újabb tanügyi reformintézkedések és terek	95
Szelektálás, tehetségkutatás, szigorított ellenőrzés, tantervváltoztatás, megreformált tanárképzés, tanárok továbbképzése, tankönyvrevizió, új rendtartás	96
Az új tanítóképzés és a gyakorlati irányú középiskolák	102
Mi a reformintézkedéseket és terveket kiváltó közös ok?	105
A reformokat kiváltó ok és a felső néposztály lelki-alkata	106
A felső néposztály lelki-alkata
Felső néposztály értelmi világa (nyelve)
A problematikus magyar köznyelv	107
Nyelvünk fonétikai magyarsága	108
Nyelvünk grammatikai magyarsága	113
Nyelvünk szemasziológiai magyarsága	118
Felső néposztályunk nyelvének betegségei	120
Elrettentő példa	123
A legújabb nyelvújítási törekvés: maga is egyik kórtünet	129
Felső néposztályunk nyelve: fordítás nyelv	131
Felső néposztályunk érzelmi világa (művészete)
A magyar hanglejtés és köznyelvünk	135
A magyar mellérendelés és köznyelvünk	142
Egy újabb elrettentő példa	153
A magyar szemléleteség és köznyelvünk	157
Harmadik elrettentő példa: az Ady-pör	160
A magyar szemléletesség és az indogermán elvonás	163
Mikszáth és Rosegger: a magyar népies szemléletesség és a német népies elvonás	177
A nyelvi krízis: esztétikai probléma is	184
Bartók és Kodály: felső néposztályunk esztétikai problémájának megoldása zenei téren	184
Ami magyar: formájában primitiv, tartalmában objektív	189
Felső néposztályunk akarati világa (társadalma)
A magyar mellérendelő elv és társadalmunk	191
A kis autonómiák szerepe történelmünkben	194
Mikszáth Új Zrínyiásza: a magyar gentry és a XVII. század	196
A magyar passzív-rezisztencia	199
A szabadságszerető katona-nép	202
A magyar katonatiszt és tisztiszolgája. Háry János. Ferenc József	207
Az úgynevezett magyar bűnök: szalmaláng, patópáloskodás, turáni átok, sültgalambvárás. Beőthy turáni lovas	210
A magyar észjárás konzekvenciák
Magyarnak lenni: lélek dolga és sajátos feladatunk következménye	218
Magyar fa sorsa	223
Julián barát és Szenci Molnár Albert: a magyar feladatok vállalói	225
Az egymás mellé rendelt magyar falu és magyar város	226
Eddig nem történt semmi baj	231
Jelenlegi helyzetünk történelmi kialakulása és a belőle következő problémák	232
Kísérleti parasztgimnázium Földesen, az 1919-20. tanévben	236
Közoktatásügyi reformjaink magyar mérték alatt
A szelekció és a tehetségkutatás	245
Az ellenőrzés megszigorítása	247
A magyar tudományos rendszer	250
A magyar módszer problémája	254
Az új középiskolai rendtartás	258
A magyar tanári rend	261
A mezőgazdasági középiskola magyar problémái	264
Az ipari jellegű középiskola magyar problémái	270
A kereskedemi középiskola magyar problémái	274
Az új tanítóképzés	277
Az egyetemi reform	277
A magyar egyetemi gondolat eszménye	280
Összefoglalás és befejezés	289
A magyar észjárás társas-logikája	291-303