A magyar esztétika története

1945-1975

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Szerdahelyi István: A magyar esztétika története ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1976
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	563 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-09-0660-0

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A tudománytörténeti áttekintések ritkán sorolhatók az érdekes olvasmányok közé: hangyaszorgalommal összehordott tényanyagukat csak a szakemberek hasznosíthatják. Szerdahelyi István könyve azonban több okból is kivétel e műfajban. A magyar esztétika utóbbi harminc esztendejének története már önmagában is számos drámai fordulattal, izgalmas vitákkal, heves szellemi küzdelmekkel színezett. A szerző pedig nem elégedett meg azzal, hogy szenvtelen szavakkal ismertesse a történteket, hanem tudatosan vállalja a marxista történetíró pártosságát: maga is vitába száll, érvel és cáfol, s egy-egy kutatási terület helyzetképét felvázolva nemcsak az eredményeket rögzíti, hanem a hiányosságokat, megoldatlan problémákat is felmutatja, kritikailag értékel. Az olyan közismert esztétikai tudományágak mellé, amilyen az általános művészetelmélet vagy az irodalomesztétika, odaállítja a szinte ismeretlen ágazatokat, a fotoesztétikát vagy a kertművészet elméletét is, és e felfedező munka nyomán az a meglepő... Tovább

Tartalom

Bevezetés	5
A kezdettől az újrakezdésig: 1945-1956
Előzmények	16
Az új helyzet és a polgári esztétika	19
Mátrai László	20
Sík Sándor	22
Füst Milán	24
A marxista esztétika offenzívája	25
Az első realizmus-vita	28
Irodalomcentrikusság és napi aktualitásigény	30
A hagyománycentrikus szemlélet	32
A szektarionizmus	33
A marxista esztétika vonzereje	36
A polgári esztétika megszűnése	38
A dogmatizmus időszaka	41
A szocialista realizmus elméletének kidolgozatlansága	43
A személyi kultusz atmoszférája	47
A tartalom és forma metafizikus szétválasztása	47
A művészet nemzeti jellege	48
Harc a dogmatizmus ellen	49
A felépítmény-vita	55
A második realizmus-vita	58
Lukács György esztétikai nézetei	62
A művészet mint megismerési forma, visszatükröződés	65
A tpikusság	66
Az emberközpontúság	66
A művészi igazság és az intenzív totalitás	68
Fiktivitás és fantasztikum	69
Lukács koncepciójának önellentmondásai	71
A művészi igazság és az irányzatosság, pártosság	74
Művészi igazság és újszerűség	77
A "nagy realizmus" koncepciója	78
A "realizmus diadala"	82
A népiség	86
A realizmus és antirealizmus harca	88
Az "izmusok"	89
Szépség és művésziség	92
A "nagy realizmus" elméletének felbomlása	93
A realizmus mint központi értékkategória	94
A művészet fejlődése	96
A műalkotás szerkezete	97
A formalizmus és a forma objektivitása	100
A művészeti technika szubjektivitása	102
A tartalom és forma teljes egysége	103
Kultúrpolitikai vonatkozású koncepciói	105
Lukács tekintélye	111
A "Lukács-vita" előzménye	112
A Lukács-vita	114
A vita után	120
Balázs Béla	123
Filmesztétikai nézetei	125
Balázs Béla és Lukács	126
Esztétikájának fogadtatása	128
Révai József	128
A szimbolizmus mint realizmus	130
A líra és az intenzív totalitás	131
A "nagy lázadók"	132
Kultúrpoilitikai elvei	132
Historicizmus és prakticizmus	133
Irodalomesztétika	135
Lukács György	137
Lukács nyomában és azon túl	141
Építészeti esztétika	145
Vita az építőművészeti szocialista realizmusról	146
Az építőművészet sajátosságai	149
Zeneesztétika	154
A népiesség és a Bartók-hagyomány	155
A marxista zeneesztétika kezdetei	158
Képzőművészeti esztétika	159
Fülep Lajos	160
Vita az absztrakt művészetről	161
A fényképmásolástól a poosztimpresszionizmusig	166
Az esztétika egyéb ágazatai	167
Kertművészeti esztétika	168
Iparművészet-elmélet	169
Filmesztétika	171
A "marginális művészetek" esztétikája	172
Esztétikatörténet	173
Általános esztétika	174
Általános művészetelmélet	175
A művészeten kívüli esztétikum elmélete	176
Az esztétikai objektivitás problémája	177
Összegezés	180
A széttagoltságtól az egység felé: 1957-1975	185
A Lukács-kritika	191
A "revizionista Lukács" keritikája	192
A "dogmatikus Lukács" kritikája	196
Az orientációs válság	199
A modernizmus-vita	203
A korszerűség	205
Az avantgarde-irányzatok társadalmi gyökerei	206
A dekadencia	208
Modernizmus és realizmus	210
Az avantgardista kifejezőeszközök realista adaptációja	212
A vita értékelése	213
A harmadik realizmus-vita	215
A lukácsi realizmusfogalom	216
A realista stílus fogalma	219
A kritikai realizmus fogalma	221
A szocialista realizmus fogalma	222
A "parttalan realaizmus" kritikája	223
A vita értékelése	224
A lukácsi szimbólum-allegória-koncepció	227
Az "irányzat-, módszer-, stílusvita"	229
A módszer fogalma	229
A stílus fogalma	233
Az egyedi mű stílusa és az egyéni stílus	237
Az irányzat és korstílus, a stílusváltozat	239
A többi elvont stílusfogalom	242
Stílus és érték	243
A művészeti korszakok és irányzatok problémái	244
A tükrözés-vita	247
Az ábrázolás és kifejezés fogalma	247
Az autonóm művészeti tükrözés határai	252
A vita egyéb elágazásai	256
Az érték-vita	258
A realaizmus mint érték	258
A közérthetőség-vita	260
A művészi érték konkrétabb sajátosságai	264
Általános értékelmélet és esztétikai értékelmélet	265
Szépség és realizmus	267
Esztétikai érték és érdek, szükséglet	270
Az ízlés-vita	271
Vita a nemzeti jellegről és a népiség fogalmáról	273
A népiség	277
Az egység útján	280
A Lukács-probléma rendeződése	280
Táguló horizontok	283
A strukturalizmus-vita	285
A frankfurti iskola, a technicizmus és az "új baloldal" kritikája	288
A marxista elmélet hegemóniája és egysége	291
Lukács György esztétikája	295
A világszerűség	296
Az antopocentrizmus	299
Szubjektivitás, objektivitás és nembeliség	300
Az intenzív totalitás	301
A realizmus	303
Az egynemű közeg, az "egész ember" és az "ember egésze"	303
A katarzis	306
Defetisizálás, "az emberiség emlékezete"	307
A meghatározatlan tárgyiasság	308
A kettős visszatükrözés	310
Az egyvesszős jelzőrendszer	311
Lukács esztétikum-modellje	312
Vita a nembeliségről	314
Vita az esztétikai tárgy objektivitásáról	319
Az antropocentrizmus problémái	322
Az intenzív totalitás és tipikusság problémái	323
Az egynemű közeg fogalmának ellentmondásai	325
A katarzis fogalmának ellentmondásai	326
A mindennapiság fogalmának ellentmondásai	329
A kettős visszatükrözés fogalmának ellentmondásai	331
Az egyvesszős jelzőrendszer problémája	332
Lukács esztétikum-modelljének problémái	333
Lukács esztétikájának jelentősége	335
Szigeti József esztétikai nézetei	337
Az esztétikum modellje	338
Az esztétikai minőségek rendszere	339
A művészet szféráinak modellje	342
A műalkotások szerkezete	345
Irodalomesztétika	347
Módszertan, metatudomány, műfajelmélet	347
Epikaelmélet	350
Líraelmélet	352
Költészetelmélet	356
Verselmélet és stilisztika	359
Drámaelmélet és színházesztétika	361
Dráma és színház	362
A modern dramaturgia	366
A dráma mint irodalmi műfaj	367
Zeneesztétika	369
A valóság zenei képe	369
Vita a zenei köznyelvről	375
A Lendvai-vita	377
Vita az atonalitásról	378
A zenei plluralizmus problémája	381
A "könnyűzene" elmélete	383
Marxista zeneesztétikánk tekintélye	384
Építészeti esztétika	385
Az építőművészet sajátossága	386
Az építészeti forma és a műélmény problémái	396
A városépítészet esztétikája	397
Az építőművészet és társművészetei	400
Filmesztétika	401
Kifejlett művészet-e a film?	402
A film mint önálló, komplex művészet	403
A filmbeli tükrözés sajátosságai	404
A film formanyelve	405
A film és az általános művészetelméleti-esztétikai kategóriák	407
A film szerzőségének probémája	408
A film műfajai	410
Van-e magyar filmesztétika?	411
Képzőművészeti esztétika	412
A "vizuális kultúra" problémája	413
Az autonóm képzőművészet sajátosságai	416
Dekoratív képzőművészet, díszítőművészet	421
A képzőművészeti kiegészítő műfajok	424
Az absztrakt művészet vitája	425
Folklóresztétika és a "közhasználatú művészet" elmélete	429
A folklór művészet esztétikai jellemzői	429
A folklór művészet jelene és jövője	433
A "közhasználatú művészet" esztétikai jellemzői	436
A szórakoztató művészet és a giccs elmélete	439
A giccs	440
A szórakoztató művészet	442
Az esztétika egyéb ágazatai	447
Iparművészeti és ipari esztétika	447
Rádió- és tévéesztétika	451
Fotoesztétika	457
A kertművészet esztétikája	460
Az eladóművészet esztétikája	463
Táncesztétika	464
Az esztétikai nevelés elmélete	466
Esztétikatörténet	467
Metaesztétika	469
Általános művészetelmélet	476
A művész fogalma	476
A művészeti ágak rendszere	478
A művészet a történelmi fejlődésfolyamatban	482
A műalkotás struktúrája	488
A tartalom és forma viszonya	488
A tartalom, az eszmei mondanivaló és a téma	490
Irányzatosság, elkötelezettség, pártosság	496
A külső és belső forma	498
Az elvont formák	500
Alkotás és befogadás	501
A művészetelmélet határterületei, a társtudományok főbb eredményei	504
Általános esztétika	506
Szépségelmélet	506
A többi esztétikai minőség elmélete	510
Az esztétikum általános meghatározása	512
Az esztétikum szférái	519
Az esztétikum szféráinak elvi egyenértékűsége	520
Környezetesztétika	523
Összegezés	524