A magyar étlapok helyesírása

Előszó

A magyar nyelvű étlapokat naponként sok ezer ember olvassa az éttermekben, fontos tehát, hogy azok helyesírási szempontból is kifogástalanok legyenek. Az étlapok helyesírási hibáin sokan bosszankodnak, de vannak szép számmal olyanok is, akiknek nyelvi műveltsége hiányos, és az étlap nyelvi hibái csak még rontják amúgy is gyenge helyesírási érzéküket. Sajnos, magyar étlapjainkban, mind a nyomtatott, állandó, mind pedig a napról napra készülő, változó étlapokon igen sok a helyesírási probléma, sőt a súlyos helyesírási hiba, a mulatságos sajtóhiba és érthetetlen rövidítés. Ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell. Nem elegendő, hogy a magyar konyha készítményei kitűnőek, az étlapoknak is kifogástalanoknak kell lenniük!
A magyar helyesírás elég nehéz, annak tudatos és helyes alkalmazása nagy felkészültséget igényel. Az étlapok írásához azonban a helyesírási szabályok viszonylag szűkebb körének ismeretére van szükség. Már 5-6 étlap áttanulmányozása után megállapíthatjuk, hogy bizonyos tipikus hibák következetesen ismétlődnek. Ha tehát ezeket a fontosabb hibaterületeket felismerjük, a figyelmet ezek kiküszöbölésére összpontosíthatjuk. Az étlapokon megfigyelt helyesírási problémák fő területei a következők: a szavak egybeírása és különírása, a márkanevek helyesírása, a kis- és nagybetű használata, az írásjelek (pont és vessző), rövidítések alkalmazása; az idegen eredetű, főleg francia ételnevek helyesírása, az idegen személy- és helységnevek helyesírása az elkészítési mód stb. jelölésénél. Vissza