Fülszöveg
Amikor 1962 májusában Fodor Ferenc meghalt, az akkori magyar földrajztudomány úgy tett, mintha semmi sem történt volna, mintha nem is az egyik legnagyobb életművel rendelkező geográfusunk szállt volna a sírba. A feltűnő hallgatást esetleg lehetne magyarázni az akkori zord politikai időkkel, Teleki Pál munkatársának bármilyen szintű rehabilitálására azonban még a későbbi, jóval enyhültebb korban sem került sor. Ez a hallgatás azonban szerencsére nem jelentette Fodor Ferenc teljes elfeledését, szakmai halálát: évtizedeken keresztül úgy volt jelen a honi geográfiában, hogy hivatalosan nem vettek róla tudomást.
Ez a furcsa kettősség persze nem a véletlen műve, még csak nem is a forgandó szerencséhez köthető. Fodor Ferenc szakmai továbbélését jórészt kéziratban megmaradt munkái, vagy kis példányszámú sokszorosított művei tették lehetővé.
Ezek közül geográfus körökben kétségkívül a magyar földrajztudomány történetét a kezdetektől az 1940-es évek közepéig-végéig feldolgozó munka volt a...
Tovább
Fülszöveg
Amikor 1962 májusában Fodor Ferenc meghalt, az akkori magyar földrajztudomány úgy tett, mintha semmi sem történt volna, mintha nem is az egyik legnagyobb életművel rendelkező geográfusunk szállt volna a sírba. A feltűnő hallgatást esetleg lehetne magyarázni az akkori zord politikai időkkel, Teleki Pál munkatársának bármilyen szintű rehabilitálására azonban még a későbbi, jóval enyhültebb korban sem került sor. Ez a hallgatás azonban szerencsére nem jelentette Fodor Ferenc teljes elfeledését, szakmai halálát: évtizedeken keresztül úgy volt jelen a honi geográfiában, hogy hivatalosan nem vettek róla tudomást.
Ez a furcsa kettősség persze nem a véletlen műve, még csak nem is a forgandó szerencséhez köthető. Fodor Ferenc szakmai továbbélését jórészt kéziratban megmaradt munkái, vagy kis példányszámú sokszorosított művei tették lehetővé.
Ezek közül geográfus körökben kétségkívül a magyar földrajztudomány történetét a kezdetektől az 1940-es évek közepéig-végéig feldolgozó munka volt a "sláger", ezt forgatták leginkább. Így lassan megfogalmazódott a gondolat, hogy több mint fél évszázaddal a mű elkészülte és bő négy évtizeddel a szerző halála után végre könyvalakban is meg kellene jelentetni. Az kezdettől fogva világos volt, hogy a kézirat megjelentetését piacorientált kiadó nem fogja vállalni. Ebben a helyzetben az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete szakmai kötelességének érezte, hogy Fodor Ferenc nagy munkáját a szélesebb érdeklődő olvasóközönség elé tárja, s ebben megértő támogatásra talált az MTA vezetésében.
Előzetesen döntést igényelt, hogy szabad-e változtatni az eredeti kéziraton, vagy változatlan formában kerüljön kiadásra. További gondot jelentett, hogy a hatalmas munka nélkülöz minden forráshivatkozást, így nem volt lehetőség az esetleges ellenőrzésre sem. Így végül is semmiféle érdemi korrekciót sem végeztünk az eredeti szövegen, csak a nyilvánvaló elírásokat és tévedéseket javítottuk, valamint a földrajzi neveket igyekeztünk a mai írásmód szerint megadni.
Fodor Ferenc neve és tevékenységének egyes részei az elmúlt évtizedekben bizonyos mértékig ismertek voltak ugyan, átfogó képünk azonban az említett okok miatt erről nem lehetett. Ezen probléma megoldásához azzal próbálunk hozzájárulni, hogy egyfajta bevezetésként beillesztettük a könyvbe Hajdú Zoltán nagyívű tanulmányát Fodor Ferencről, a geográfusról. Azt sem gondoljuk, hogy ezzel ezt a gondot le is tette geográfiánk, a tanulmány csak első, de nagyon fontos lépésnek tekinthető Fodor Ferenc szakmai újrafelfedezésének útján.
Vissza 
