A magyar Huszita Biblia német és cseh rokonsága

Előszó

A Huszita Bibliánkkal foglalkozó nagyarányú szakirodalom sok kérdést megoldott, sokat összezavart, több lényegeset pedig csak messziről érintett. A különböző kérdésköröknek részletes taglalásába szükségtelen volna belemennem. Ezt nagyon gondosan elvégezte Büky Béla (1986) A pszichikumra vonatkozó szókincs korai rétege a magyar c. könyvében. Kutatásai alapjául a Huszita Biblia három kódexét (Bécsi, Müncheni, Apor-) vette, és a szótári felsorolást megelőző részben figyelmét kiterjesztette a kódexek körül eddig fölmerült minden kérdésre: mi volt a fordítás indíttatása, kik voltak a fordítók, fellelhetők-e a szövegekben eretnek gondolatok, mit állapítottak meg a filológusok a szövegek helyesírásával, szókincsével, fordítási technikájával kapcsolatban. Mindezek részletes taglalása után Büky csatlakozik azok véleményéhez, akik e három kódexben megőrzött szövegeket huszita eredetűeknek tartják. Ezáltal maguktól elesnek azok a korábbi feltételezések, amelyek a fordítás eredetét ferences, pálos, premontrei vagy éppen bencés környezetben keresték. Büky Béla munkája tehát engem itt sok minden kérdés taglalása alól felment.
Az ő részletes és a szakirodalomban páratlanul tájékozott összegzése azonban azt is mutatja, hogy a huszita eredet hívei mit mulasztottak el. Nevezetesen nem kezdeményezték a magyar szövegek részletes összehasonlítását olyan német és cseh bibliafordításokkal, amilyenekkel a Prágában tanuló klerikusaink ott megismerkedhettek, illetve tanulmányaik befejezése után onnan magukkal hozhattak. Ő maga is inkább csak említi a cseh-magyar szöveg-összehasonlítás hasznosságát (35-36.), de részletekbe nem megy. Én ennek a munkának a pótlására vállalkoztam. Vissza