| Bevezetés | 3 |
| A tanulmány tárgya és célja | 3 |
| A feldolgozott anyag kora | 8 |
| A forrásanyag jellege | 11 |
| A forrásanyag birtokba vételének technikája | 15 |
| A feldolgozás szemlélete, módszere | 18 |
| A feldolgozás jellege | 25 |
| Általános kérdések | 28 |
| A nyelv belső tagolódása | 29 |
| A belső nyelvtípusok | 29 |
| Fogalmi és terminológiai nehézségek | 32 |
| Az irodalmi nyelv kialakulásának általános mozzanatai | 34 |
| Az írás szerepe a nyelv életében: az írott nyelv | 34 |
| A nyelvi eszmény | 40 |
| A nyelvi norma | 45 |
| A nyelvi egység és a nemzeti nyelv | 51 |
| Az irodalmi nyelv mint a nemzeti nyelv írott változata | 62 |
| Kronológiai kérdések | 66 |
| Korszakolási kérdések | 72 |
| Az irodalmi nyelv sajátos kérdései | 77 |
| Az irodalmi nyelv szerkezete | 77 |
| Az irodalmi nyelv hatóköre | 83 |
| Az irodalmi nyelv belsó tagolódása | 92 |
| A provinciális irodalmi nyelvek kérdése | 96 |
| Az irodalmi nyelv viszonya a többi belső nyelvtípushoz | 100 |
| Az irodalmi nyelv elemeinek fejlődésmenete | 106 |
| Az írónak mint egyénnek a szerepe az irodalmi nyelv életében | 110 |
| Az irodalmi nyelvi szövegek elkészülésének külső körülményei | 112 |
| A kéziratok általános helyesírási egyszerűsítései | 116 |
| A magánhangzók időtartamának jelölési problémái | 116 |
| A mássalhangzók időtartamának jelölési problémái | 120 |
| Egyéb írásbeli egyszerűsítések | 122 |
| A kéziratok jellege és típusai | 124 |
| A szerzői kéziratok | 124 |
| A szerző diktálta kéziratok | 129 |
| A szerző csináltatta másolatok | 131 |
| A szerző tudta nélkül készült másolatok | 136 |
| A szerzők utólagos javításai a kéziratokon | 140 |
| A kiadók tevékenysége kéziratokkal | 144 |
| A szerzőktől megbízott kiadók munkája | 144 |
| A kiadók munkája a szerzők halála után | 148 |
| A plagizálók működése | 152 |
| A hazai nyomdaipar helyzete | 158 |
| A nyomdákról általában | 158 |
| A nyomdák anyagi felszerelése | 161 |
| A nyomdák személyi viszonyai | 171 |
| A nyomdászok munkája | 175 |
| A kézirat és a nyomtatvány viszonya | 175 |
| Az azonos nyomdáktól származó nyomtatványok egymáshoz való viszonya | 187 |
| Az azonos szerzőktől származó nyomtatványoknak egymáshoz való viszonya | 192 |
| A más országrészben történt nyomtatások | 195 |
| A többszöri kiadások egymáshoz való viszonya | 197 |
| A korrektorok munkája | 203 |
| A szerzői (kiadói) korrekció | 203 |
| A szerző (kiadó) megbízásából történt korrekció | 207 |
| A korrekció hiánya vagy elégtelen volta | 210 |
| A nyomtatványok minősége technikai szempontból | 212 |
| A nyomtatványok nyelvi hibáinak, hiányosságainak jellege | 212 |
| Az egyes nyomdák termékeinek minősége | 215 |
| A hibajegyzékek | 223 |
| Az irodalmi nyelvi norma kiművelésének elvi kérdései az egykori körülmények és nézetek tükrében | 228 |
| A korabeli nyelvművelő nézetekről általában | 229 |
| A felvilágosodás nyelvművelő mozgalmának arculata | 229 |
| Az idegen hatás kérdése | 233 |
| A korabeli magyar nyelvtudomány jellege és színvonala | 236 |
| Korfelfogás és korhangulat az irodalmi nyelvi norma általános kérdéseiben | 239 |
| A norma hiányára vagy kezdetleges állapotára vonatkozó pozitív szerepű vélemények | 239 |
| A norma hiányának tényébe való "belenyugvás" | 244 |
| Az általános nyelvfejlesztő törekvések kifejezései | 247 |
| A kritika jelentkezése | 252 |
| A "jó magyarság"-nak mint irodalmi nyelvi eszménynek a hatóereje | 257 |
| Korfelfogás a beszélt nyelvnek az irodalmi nyelvi normához való viszonyáról | 260 |
| A beszélt nyelv mint a norma kialakulásában ható tényező | 260 |
| Nyelvünk táji tagolódásának egykori állapota | 263 |
| A korabeli magyar köznyelv kérdése | 269 |
| Vélemények a táji nyelvelemek irodalmi nyelvi felhasználhatóságáról | 275 |
| A különböző táji nyelvváltozatok ötvöződéséről vallott nézetek | 279 |
| Az egy táji nyelvváltozat melletti állásfoglalások | 284 |
| A nyugati táji nyelvváltozatok értékelése | 287 |
| A középső táji nyelvváltozatok értékelése | 289 |
| A keleti táji nyelvváltozatok értékelése | 291 |
| Korfelfogás az irodalmi nyelvi hagyománynak az irodalmi nyelvi normához való viszonyáról | 294 |
| Az irodalmi nyelvi hagyomány mint a norma kialakulásában való tényező | 294 |
| Állásfoglalások az irodalmi nyelvi hagyomány kérdésében | 295 |
| A régebbi írók nyelvi tevékenységének értékelése | 300 |
| Az irodalmi nyelvi norma szilárdulásának gyakorlati színterei | 304 |
| Az írói társulások | 305 |
| Törekvések egy nyelvművelő szerepű társaság felállítására | 305 |
| Az írói csoportok szerepe | 310 |
| A nyelvi szabályozás közvetlen eszközei | 317 |
| Az írók és a grammatikusok szerepe a nyelv szabályozásában | 317 |
| Törekvések normatív nyelvtan előállítására | 320 |
| A nyelvtanok jellege és szerepe | 322 |
| A prozodiai vita | 331 |
| A szótárak szerepe | 335 |
| A helyesírási egységesülésre irányuló törekvések | 339 |
| Az időszaki és a "közös" jellegű kiadványok | 343 |
| A hírlapok és mellékleteik | 343 |
| A folyóiratok | 349 |
| A gyűjteményes kiadványok | 356 |
| A mástól való vagy többszöri kiadások | 362 |
| Az írók általános magatartása az irodalmi nyelvi norma alkalmazásában | 364 |
| Módszerbeli alapkérdések a kor nyelvi mozzanatainak felderítésében | 365 |
| Az egyes írók beszélt nyelvének és irodalmi nyelvi norma-ismeretének felderítési lehetőségei | 365 |
| Az irodalmi nyelvi norma és a vele szemben álló jelenségek felderítési lehetőségei | 375 |
| A tudat szerepe az egykori szerzők írásbeli ténykedésében | 381 |
| Az írásbeli tudatosságról és ösztönösségről általában | 381 |
| Tudatos és spontán mozzanatok az irodalmi nyelvi norma alkalmazása terén | 383 |
| Tudatos és spontán mozzanatok a nyelvi provincializmusok alkalmazása terén | 387 |
| A hangegyformaságra való törekvés | 395 |
| A szerzők eljárásmódja az egyes nyelvi jelenségek írásában | 398 |
| Az egyöntetű írásmód | 398 |
| A kevert írásmód | 400 |
| A szakaszos váltakozású írásmód | 408 |
| A téves visszaütéses írásmód | 410 |
| Az irodalmi nyelvi forma az egyéni írásgyakorlat tükrében | 418 |
| Az írók egyéni írásgyakorlatáról általában | 419 |
| Az író nyelvének helyhez rögzítése | 419 |
| Az író nyelvének tipizálása a normához való viszony tekintetében | 424 |
| A nyugat-magyarországi szerzők írásbelisége | 431 |
| A provinciális típus | 431 |
| Az átmeneti típus | 434 |
| A normatív típus | 437 |
| Az egyéni írásgyakorlat fejlődése | 440 |
| Összegezés | 446 |
| A közép-magyarországi szerzők írásbelisége | 453 |
| A provinciális típus | 453 |
| Az átmeneti típus | 455 |
| A normatív típus | 457 |
| Az egyéni írásgyakorlat fejlődése | 460 |
| Összegezés | 466 |
| A kelet-magyarországi szerzők írásbelisége | 474 |
| A provinciális típus | 474 |
| Az átmeneti típus | 477 |
| A normatív típus | 480 |
| Az egyéni írásgyakorlat fejlődése | 482 |
| Összegezés | 486 |
| Az irodalmi írásbeliség összképének áttekintése | 494 |
| A statikus helyzet | 494 |
| A dinamikus mozzanatok | 496 |
| Zárszó | 500 |
| A nyelvtörténeti források rövidítésjegyzéke | 501 |
| A szakirodalmi hivatkozások rövidítésjegyzéke | 530 |
| Névmutató | 535 |
| Tartalomjegyzék | 545 |
Folytatás Microsoft-tal