| I. | |
| Tükör kerete: | |
| Egy kép a Volga mellől | |
| A magyar léleknek nehány ős vonása | |
| II. | |
| Tükör: | |
| Müveltségi mozzanatok a honfoglalás korában | |
| Nemzeti mondáink két nagy köre | |
| Krónikáink magyarsága | |
| III. | |
| A keresztyén mívelődés | |
| Román és gót művészet | |
| Szent István intése | |
| Vallásos irodalom; fejlődésének jelleme | |
| A lovagkor és nemzeti költészetünk | |
| IV. | |
| A renaissance és Mátyás király | |
| Szellemének nyomai | |
| V. | |
| A török világ és a protestantizmus hatása | |
| A protestáns pap az irodalomban | |
| Az énekmondók és a magyar hős alakja | |
| Balassi magyarsága | |
| VI. | |
| Az antireformáció: Pázmány és Molnár | |
| A keresztyén és magyar eszmék Zrinyinél | |
| Gyöngyösi | |
| A hős asszony | |
| VII. | |
| Erdély | |
| A nemzeti harcok és irodalmunk | |
| Apáczai és a történetírás | |
| Mikes | |
| VIII. | |
| Rákóczi Ferenc | |
| A kuruc költészet ősi vonásai: magyar katona | |
| IX. | |
| A nemzetietlen kor | |
| A jezsuiták tudományos működése | |
| Költészet | |
| X | |
| A magyar szellem ébredése és Orczy | |
| Bessenyei és a franciások | |
| A deákosok | |
| A nemzeti szellem és a felvilágosodás | |
| A magyarosok | |
| XI. | |
| Kármán | |
| A szabadgondolat nyomai | |
| Csokonai | |
| Kisfaludy Sándor | |
| A nemzeti élet más-más körei, mint költői környezetök | |
| XII. | |
| Kazinczy | |
| A nyelvújítás | |
| Révai és Verseghy | |
| XIII. | |
| Berzsenyi és a magyar vitézség ódai kultusza | |
| Kölcsey és honi-fájdalma | |
| XIV. | |
| Századunk tizes évei | |
| Katona Bánkbánja: a magyar tragédia | |
| Kisfaludy Károly és hatása | |
| Az Aurora-kör és a Kisfaludy-Társaság | |
| XV. | |
| Vörösmarty és az új Magyarország | |
| Toldy és Fáy | |
| XVI. | |
| Széchenyi és programja | |
| Helye a magyar szellem fejlődésében | |
| XVII. | |
| A regény | |
| Beilleszkedése a kor áramlatába | |
| Jósik, Eötvös, Kemény | |
| A tudományos próza | |
| XVIII. | |
| A pesti Nemzeti Szinház | |
| Szigligeti és társai | |
| Teleki | |
| XIX. | |
| A magyar izlés fejlődése | |
| Az eperjesi költők | |
| Népköltésünk és ideáljai | |
| Gyűjtői és hatása | |
| XX. | |
| Tompa | |
| Természetérzése és allegoriái | |
| Kapcsolata a nemzeti szellemmel | |
| XXI. | |
| Kossuth és a forradalom | |
| Petőfi | |
| Hatásának forrásai | |
| Helye a magyar és az egyetemes költészetben | |
| XXII. | |
| Arany | |
| Éposza, balladája, lírája | |
| Költői primátusa | |
| XXIII. | |
| A magyar költői próza új stilje | |
| Jókai | |
| Történelmi jelentősége | |
| XXIV. | |
| Az önkényuralom és a magyar nemzeti szellem | |
| Az Akadémia és a tudomány | |
| A művészetek | |
| XXV. | |
| Petőfi és Arany iskolája; a nagykőrösi kör | |
| A próza | |
| A dráma | |
| XXVI. | |
| Madách és az Ember Tragédiája | |
| XXVII. | |
| Deák és az új Magyarország törekvései | |
| A tudományos élet jelleme | |
| A művészet; Munkácsy magyarsága | |
| XXVIII. | |
| Az új líra; Arany és Petőfi iskolájának folytatása | |
| A népszínmű és társadalmi dráma | |
| Az elbeszélés és a tárca | |
| XXIV. | |
| A Tükör kerete: | |
| Irodalmunk magyarsága | |
| Befejezés | |