A magyar irodalom története 1945-1991

Szerző

Szerkesztő

Budapest

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Hogyan és mivégre írunk irodalomtörténetet az ezredvégen?
Előszó a második kiadáshoz	7
Hiányzó korküszöb vagy "korszakforduló"?	23
Műnemek és irányzatok 1945 és 1948 között	31
Márai Sándor	36
Szabó Lőrinc	39
A megszakított folytonosság (1948-1960)	47
Az irodalomtörténetei vákuum után: útkeresés kényszerpályán (1962/3-1979)	54
A lírai nyelv változatai az 1960/70-es években	60
Vallomás és "kollektív" személyesség	60
Illyés Gyula	62
Juhász Ferenc	65
Nagy László	68
Személytelenítés és hermetizmus	71
Pilinszky János	73
Nemes Nagy Ágnes	77
A szerepekre bomló én költészete	79
Weöres Sándor	81
Határ Győző	84
Az esztéta klasszicizmus hagyományvonala	86
Az epika irányai az 1960/70-es években	88
A metonimikus elbeszélés változatai	90
A hangsúlyozott elbeszéltség formái	108
A dráma útja a 70-es évek végéig	130
Örkény István	137
Páskándi Géza	139
Csurka István	140
Kétféle beszédmód között
A hetvenes évek átmeneti formáinak irodalma	142
Orbán Ottó	153
Tandori Dezső	156
A posztmodern és az "új érzékenység"
Az új nyelvi magatartás irodalmának kialakulása (1979-90)	160
Az elbeszélés mint szöveg: újraírás, intertextualitás, megszakítottság	167
Esterházy Péter	170
Nádas Péter	177
A líra mint szerep nélküli beszéd: önlefokozás, versszerűtlenség, disszemináció	184
Oravecz Imre	188
Petri György	192
A dráma a nyolcvanas években	197
Névmutató	207
Szemelvények az első kiadás kritikáiból	213