| I. kötet | |
| Az elemek és a szervetlen vegyületek elnevezésének szabályai | 17 |
| Az elemek | 17 |
| Az elemek neve és jele | 17 |
| Az elemcsoportok gyűjtőneve | 18 |
| A tömegszám, a rendszám, az atomok száma és az iontöltés jelölése | 18 |
| Az allotrop módosulatok elnevezése | 19 |
| A vegyületek képlete és neve | 20 |
| A képletek írásmódja | 20 |
| A szisztematikus nevek | 21 |
| A hidridek | 25 |
| A triviális nevek | 25 |
| Az ionok és az atomcsoportok (gyökök) neve | 26 |
| A kationok | 26 |
| Az anionok | 28 |
| Az atomcsoportok (gyökök) | 29 |
| Az izopolianionok | 32 |
| A savak | 35 |
| A biner és pszeudobiner savak | 35 |
| A több atomos aniont tartalmazó savak | 35 |
| A savak funkciós származékai | 38 |
| A sók és a sószerű vegyületek | 40 |
| Az egyszerű sók | 40 |
| Savas hidrogént tartalmazó sók ("savanyú" sók) | 40 |
| A kettős, hármas, stb. sók | 40 |
| Az oxid- és hidroxidsók ("bázisos" sók) | 41 |
| A kettős oxidok és hidroxidok | 41 |
| A koordinációs (komplex) vegyületek | 43 |
| Definíciók | 43 |
| A komplex vegyületek képlete és elnevezése általában | 43 |
| A ligandumok elnevezése | 45 |
| Telítetlen molekulákkal vagy csoportokkal képzett komplexek | 54 |
| Az izomerek jelölése | 61 |
| Két- vagy több magvú vegyületek hídképző csoporttal | 72 |
| Két- vagy több magvú vegyületek hídképző csoport nélkül | 80 |
| Oktaéderes, hatos koordinációjú kelátkomplexek abszolút konfigurációja | 84 |
| Az addíciós vegyületek | 91 |
| Változó összetételű kristályos fázisok | 92 |
| A polimorfizmus | 96 |
| I. táblázat. Az elemek neve, jele és rendszáma | 97 |
| II. táblázat. Az elem nevéből képzett egyatomos elektronegatív összetevő, ill. komplex anion központi atomjának neve, valamint az elemnévből képzett csoportnevek | 98 |
| III. táblázat. A szerkezetre utaló előtagok | 101 |
| IV. táblázat. Az ionok és a csoportok nevének jegyzéke | 102 |
| V. táblázat. A donoratomok rangsorolása | 109 |
| A szerves vegyületek elnevezési szabályai | 111 |
| Konvenciók | 111 |
| Sokszorozó tagok | 111 |
| Definíciók | 112 |
| Szénhidrogének | 115 |
| Alapvető heterociklusos rendszerek | 160 |
| Szenet, hidrogént, oxigént, nitrogént, halogént, ként, szelént és/vagy tellúrt tartalmazó jellemző csoportok | 183 |
| Aminosavak és rokon vegyületeik | 398 |
| Vitaminok | 402 |
| Karotinoidok | 407 |
| Csoportnevek jegyzéke | 409 |
| A fizikai-kémiai definíciók és jelölések | 439 |
| A fizikai mennyiségek és jelölésük | 439 |
| Fizikai mennyiségek | 439 |
| Fizikai alapmennyiségek | 439 |
| Származtatott fizikai mennyiségek | 439 |
| A fajlagos és a moláris szó használata a fizikai mennyiségek nevében | 440 |
| A fizikai mennyiségek jelének szedése | 440 |
| A fizikai mennyiségek felső és alsó indexének szedése | 441 |
| Alapműveletek fizikai mennyiségekkel | 441 |
| A kémiában és a fizikában használatos mennyiségek neve és jele | 442 |
| Fizikai és kémiai mennyiségek neve és jele | 442 |
| A fizikai mennyiségek jelölése általános és speciális esetben | 459 |
| Felső indexek | 460 |
| Az egységek és jelölésük | 461 |
| Az egységek jelének szedése | 461 |
| A prefixumok (előtagok) szedése | 461 |
| A prefixum és a jel összekapcsolása | 461 |
| Az egységek szorzása és osztása | 461 |
| Az egységek nemzetközi rendszere | 462 |
| Az SI-alapegységek definíciója | 462 |
| Az SI-alapegységek neve és jele | 463 |
| SI-kiegészítőegységek neve és jele | 463 |
| SI származtatott egységek, amelyeknek külön neve és jele van | 464 |
| Egyéb mennyiségek SI származtatott egysége és jele | 464 |
| SI-prefixuok | 465 |
| A Celsius-fok | 465 |
| SI-egységek külön nevet viselő tizedes törtrészei és tízes többszörösei | 465 |
| Egyéb egységek, amelyek ma már pontosan definiáltak SI-egységekben kifejezve | 466 |
| Olyan egységek, amelyek bizonyos fizikai állandók kísérleti értékei alapján vannak meghatározva | 467 |
| "Nemzetközi" elektromos egységek | 467 |
| A CGS-rendszer | 467 |
| A számok | 468 |
| A számok szedése | 468 |
| A számok szorzása és osztása | 468 |
| Fizikai mennyiségeket, egységeket és számértékeket tartalmazó egyenletek | 469 |
| Matematikai jelölések | 470 |
| A kémiai elemek, nuklidok és részecskék jelölése | 472 |
| Definíciók | 472 |
| Elemek és nuklidok | 472 |
| A részecskék neve és jele | 472 |
| A magreakciók egyenletének rövidített felírása | 473 |
| Spektroszkópiai jelölések | 474 |
| Általános szabályok | 474 |
| Atomspektroszkópia | 474 |
| Molekulaspektroszkópia | 475 |
| Spektroszkópiai átmenetek | 475 |
| Az elektromos potenciálkülönbségre, az elektromos erőre és az elektródpotenciál előjelére vonatkozó konvenciók | 477 |
| A galváncella elektromos potenciálkülönbsége | 477 |
| Az elektródpotenciál | 477 |
| A pH | 479 |
| A pH (péhá) műveleti definíciója | 479 |
| Standardoldatok | 479 |
| A pH (S) értékei 5 standardoldatra | 480 |
| A reakciósebesség és a vele kapcsolatos mennyiségek definíciója | 481 |
| A reakciósebesség | 481 |
| A reakció rendje | 482 |
| Az elemi folyamatok jelölése | 482 |
| Az ütközési szám | 482 |
| A legfontosabb fizikai állandók számértéke | 483 |
| Kiegészítés | 486 |
| A CGS-rendszer | 486 |
| 1. táblázat. Fontosabb mechanikai és fénymennyiségek SI- és CGS-egységei | 488 |
| 2. táblázat. Fontosabb elektromos és mágneses mennyiségek SI- és CGS-egységei | 490 |
| Függelék | 492 |
| Az aktivitás és a vele kapcsolatos mennyiségek definíciója | 192 |
| A kémiai potenciál és az abszolút aktivitás | 192 |
| Tiszta anyagok | 192 |
| Gázállapotú tiszta anyag fugacitása | 192 |
| Elegyek | 193 |
| Az elegy definíciója | 193 |
| Parciális nyomás | 193 |
| Gázelegyben levő anyag fugacitása | 193 |
| Folyékony vagy szilárd elegyben levő anyag aktivitási koefficiense | 194 |
| Az anyag relatív aktivitása folyékony vagy szilárd elegyben | 194 |
| Oldatok | 195 |
| Az oldat definíciója | 495 |
| Végtelen híg oldatok tulajdonságai | 495 |
| Az oldott anyag aktivitási koefficiense | 495 |
| Az oldott anyag relatív aktivitása az oldatban | 496 |
| Az oldószer ozmotikus koefficiense | 497 |
| Az oldószer relatív aktivitása az oldatban | 498 |
| A kémiai elnevezések helyesírásának szabályai | 499 |
| Az idegen eredetű nevekben előforduló betűk fonetikus átírása | 500 |
| Az ásvány- és kőzetnevek írásmódja | 506 |
| A vegyületnevek tagolása | 508 |
| A szervetlen vegyületnevek tagolása | 508 |
| A szerves vegyületnevek tagolása | 510 |
| A szerkezetre utaló előtagok | 516 |
| A görög betűk | 517 |
| A különírás és az egybeírás | 518 |
| Az idegen prefixumok | 518 |
| A kémiai szaknyelv összetett szavai | 518 |
| Az -ó, -ő képzős előtagú alakulatok | 522 |
| A számnévi jelzők | 522 |
| Az anyagnévi jelzők | 522 |
| Melléknévi jelzős alakulatok | 523 |
| Számok, görög betűk és szerkezetre utaló előtagok | 523 |
| Az izotópok neve | 523 |
| A személynevek | 523 |
| Az egységek nevének és jelének írása | 524 |
| A névelő és a ragok (toldalékok) | 525 |
| A kis és a nagy kezdőbetű | 527 |
| A zárójelek | 528 |
| Rövidítések | 529 |
| Tárgymutató a szabályokhoz | 531 |
