A Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentései az 1933-35. évekről II.

Előszó

Részlet a könyvből:
Hernádnémeti és Tiszaluc környékének földtani viszonyai
Az 1933. év nyarának második felében, a felsődunai kavicsszínlőkön végzett tanulmányaim befejezése után csatlakoztam Rozlozsnik Pál főgeológus úr taktaközi felvételi munkálataihoz. Itt bevégeztem a Tiszadob jelzésű "DK-i", 1 : 25 000-es lap Prügytől Ny-ra eső s a Tiszaluc jelzésű "DNy-i", 1 : 25.000-es lap Hernádtól K-re eső részét. Felvételi területem határa D felé, mindkét lapon a Tisza volt. Prügy, Taktaszada, Taktaharkány, Taktakenéz, Gesztely, Hernádkak, Hernádnémeti és Tiszaluc községek határai esnek bele a felvett területbe. A felvett terület taktaközi részén jelenkori képződmények, a megyaszói dombság területemre leérő, D-i nyúlványán pedig vörös agyag és lösz fedi el az idősebb képződményeket. Azért, hogy az utóbbiakat is elérhessem, vagy azt legalább is megkíséreljem, 10-30 m mélységre lehatoló kutató fúrásokkal feltártam a mélyebb altalaj rétegeit is. Prügy - Taktaszada - Csillagharangod-puszta, azután Taktakenéz - Taktaharkány - Jajhalompusztán át, ÉNy-DK-i, Taktaföldvár - Taktaszada - Taktaharkányon át pedig ÉK-DNy-i irányban fektetett szelvények mentén, az egymástól 500 m távolságnyira telepített kutatófúrások a Taktaközön és annak ÉNy-i határdombvidékén tárták fel a holocén- és pleisztocén-képződményeket. A Gesztely-Tiszaluc között, valamint a megyaszói dombvonulat gerincén telepített fúrások pedig vörösagyagos-löszös takaró alatt helyetfoglaló pliocénkori üledéksor felső szinttáji rétegeibe nyújtottak bepillantást.
A feldolgozott vidék tulajdonképpen csak kis részlete annak a Rozlozsnik és munkatársaitól felvett nagyobb területnek, amely a Tokajhegyalja D-i és DNy-i részére s az Alföldnek hozzá csatlakozó peremére esik, mert az enyém annak csak a Taktaköz Ny-i csücskét és a Tiszáig lejtősödő, megyaszói dombvidék D-i nyúlványát foglalja magában. Vissza