A Magyar Királyság helységeinek lakossága, nemzetiségi és vallási megoszlása 1910-ben

Előszó

E kötet része a szerkesztő által létrehozott Magyar helységnév-azonosító adatbázisnak, amelynek túlnyomó része Magyar helységnév-azonosító szótár (2. javított és bővített kiadás) címen 1998 szeptemberében a bajai Talma Könyvkiadónál megjelenik.
Az anyag az 1913. évi helységnévtár alapján a történeti Magyarország Horvát-Szlavónország nélküli területének összes városát és községét, továbbá Horvát-Szlavónország városait, vármegyei és járási székhelyeit, ill. az 1910-ben magyar, vagy részben magyar lakosságú községeit tartalmazza.
E munka alapja az 1910. évi népszámlálás adatait tartalmazó, „A Magyar Szent Korona Országainak helységnévtára 1913." c. kötet (a továbbiakban: Hnt. 1913.), vagyis az anyag szócikkeinek címszava többnyire az ott megadott hivatalos helységnévvel egyezik meg. (Ugyanis e névtár az utolsó, amely Trianon előtt jelent meg, s egyúttal teljes számban közli azokat a hivatalos helységneveket is, amelyeket a helységnévrendezés során az Országos Községi Törzskönyvbizottság javasolt, s amelyeket azután belügyminiszteri rendelet állapított meg. A helységnévrendezés - az akkor autonóm Horvát-Szlavónország területén fekvő vármegyéken kívül - nem terjedt ki Árva, Fogaras, Hunyad és Liptó vármegyékre sem, mert a javasolt nevek hivatalos megállapítása nem történt meg). Szintén alapmunkaként szolgált „A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása" c. kötet, amelyből a részletesebb nemzetiségi, továbbá a vallási statisztikai adatok származnak.
A szócikkek a következő adatokat tartalmazzák: a Hnt. 1913. szerinti helységnév, a helység vármegyei-járási beosztása, lakosszáma és nemzetiségi összetétele, vallási megoszlása, mai neve, hovatartozása. Vissza