| I. A magyar költészet Zrínyiig | |
| Dessewfffy Virgínia grófnénak | 5 |
| Első Előadás | 19 |
| Az irodalomtörténet fogalma | |
| Ismeretének szükséges volta | |
| Virágzása a külföldön, és saját elmaradásunk | |
| Átmenet a magyar irodalmi történet üzésének szükségére | |
| Ennek egyik ága a költészet története | |
| Felosztás | |
| Ókor | |
| A magyarok régi lakjai, s világéletök a legrégibb időkben | |
| Míveltség, egély, nyelv, írás | |
| Második Előadás | 32 |
| Hún költészet: eposi, diadalmi énekek, bohózat | |
| A Húnmonda miként származott által a magyarokhoz | |
| A magyarok ókori költészete | |
| Hegedősök | |
| Történeti énekek | |
| Harmadik Előadás | 49 |
| A régi magyarok húnmondája | |
| Annak fenmaradt tagjai hazai és külföldi íróknál, s viszonya a külföldi Ethele-mondákhoz | |
| Negyedik Előadás | 63 |
| A régi magyar hősmonda | |
| Annak dalnokai | |
| Az írók, kiknél az fenmaradt | |
| Annak két fő része | |
| Az Álmos mondaköre, ennek tagjai és mythosi jelentése | |
| Ötödik Előadás | 74 |
| Az Árpád vagy Hétmagyar mondaköre | |
| Annak forrásai | |
| Tizenkét tagja | |
| A tizedik századi hősmonda maradványai | |
| Hatodik Előadás | 84 |
| Visszapillantás az ókorra | |
| Gyéza reformjai | |
| A magyar középkor | |
| Nemzeti költészet: Ősvallási énekek | |
| Népköltészet | |
| Történeti költészet: a dalnoki kar folytonos virágzása | |
| Királyi énekesek | |
| A hegedősök történeti énekeinek tárgyai | |
| Ilyek nyomai a krónikákban | |
| Hetedik Előadás | 100 |
| A középkori történeti műköltészet maradványai | |
| Regényes beszélyek: A Toldi-monda | |
| Óriás Lóránt | |
| Mátyás király korabeli műköltők | |
| Tanversek; Apáti Ferenc Feddő éneke | |
| Egyházi költészet, korán megszorítva a zsinati ellenőrzés által | |
| Breviári énekek | |
| Vallási epos: Szent Katalin nagy legendája | |
| Népszínköltészet | |
| Vándor szinészek | |
| Mysteriumok | |
| Nyolcadik Előadás | 106 |
| Az újkor | |
| Költészetének három időszaka jellemezve | |
| Az első, vagyis a népies elbeszéllő s az egyházi költészet virágzásának kora | |
| Kilencedik Előadás | 113 |
| Tizenhatodik századbeli regényes költészetünk | |
| A romai Gesták s a Decameron ennek részben forrásai | |
| Hazai és bizonytalan eredetü regényes beszélyek: Toldi Miklós, Ilosvai Pétertől. Vitéz Francisco, Ráskai Gáspártól. Szilágyi és Hajmási, a szentendrei névtelentől. Árgírus királyfi, Görgei Alberttől | |
| Tizedik Előadás | 121 |
| Az európai középkor nagy mondaköreihez tartozó regényes költeményeink | |
| Alboin, Valkai Andrástól, a longobárd mondából | |
| A Romai Gestákból vett tárgyak: Fortunátus, Heltai Gáspártól (?) | |
| Joveniánus, Póli Istvántól | |
| Rustán császár, a drávai névtelentől | |
| Boccacciói novellák Istvánfi Pál, Enyedi György és Veres Gáspártól | |
| Tizenegyedik Előadás | 128 |
| Átmenet az antikk mondakörhöz | |
| Apollónius királyfi krónikája | |
| Classicai mondakör | |
| Trójai monda: Páris és Helena | |
| Trója veszedelme, Dálnoki Jánostól | |
| Ajax és Ulysses, Csáktornyai Mátyástól | |
| Aeneis, Huszti Pétertől | |
| Sándormondakör: Öt mű közől egyet bírunk, Idari Pétertől | |
| Tizenkettődik Előadás | 137 |
| A regény kezdete Magyarországban | |
| Euryalus és Lucretia | |
| Ponciánus históriája | |
| Szép Magyellóna | |
| Salamon és Markalf | |
| Tizenharmadik Előadás | 144 |
| Történeti énekek | |
| Gosárvári Mátyás húnkrónikája | |
| Csáti Demeter töredéke magyarország megvételéről | |
| Bánk bán, Valkai Andrástól | |
| A tatárjárás, Temesvári Jánostól | |
| Tinódi Zsigmond-krónikája | |
| Nagy Mátyás Hunyadi-krónikája | |
| A kenyérmezei ütközet, a nikolsburgi névtelentől; más, Temesvári Istvántól | |
| Görcsöni Ambrus Mátyás-krónikája, folytatva bogáti Fazekas Miklóstól | |
| Valkai András király-krónikája | |
| Tizennegyedik Előadás | 154 |
| Tinódi Sebestyén, az utolsó magyar dalnok | |
| Élete | |
| Egykorú történeteket tárgyazó verses krónikái | |
| Azok jellemzése | |
| Tinódi mint történeti kútfő | |
| Tizenötödik Előadás | 163 |
| Egyéb egykorú történeteket leíró verses krónikások | |
| Sziget veszedelme | |
| II. János király élete, Csanádi Demetertől | |
| Túri György halála | |
| A nádudvari győzedelem, Salánki Györgytől | |
| Ihász névtelene | |
| Szinán basa megveretése, Szőllősi Istvántól | |
| Külföldi egykorú történetek előadói: Tinódi, Tőke, Valkai | |
| Külföldi régibb történetek előadói: Mádai, Csegéri, Bogáti, Fazekas, Cserényi | |
| Tizenhatodik Előadás | 176 |
| A bibliai epika mint átmeneti lánc-szem a tanköltészethez | |
| Annak protestáns jelleme | |
| Irodalma a tizenhatodik száazdban | |
| Erkölcsi beszélyek | |
| Tanköltészet | |
| Vallási és valláserkölcsi | |
| Dogmai | |
| Általános erkölcsi | |
| Feddó költészet: Horvát András és mások | |
| Tizenhetedik Előadás | 189 |
| Az apológ | |
| Pesti Gábor Aesópusa | |
| Heltai Gáspár meséi | |
| Lyrai költészet | |
| Az egyházi ének | |
| Katholikus karkönyvek | |
| Protestáns énekeskönyvek | |
| Unitároké | |
| Szombatosoké | |
| A XVI. századbeli egyházi költészet méltatása | |
| Tizennyolcadik Előadás | 195 |
| Önálló lyrai költészet: Elegiaköltők | |
| Egyéni-vallásos és világi dal: Balassa Bálint | |
| Alkalmi költészet: ódák | |
| Romai mérték behozatalának első kisérletei | |
| Tizenkilencedik Előadás | 208 |
| Szinészet és színköltészet | |
| "Balassa Menyhárt" az első ismeretes magyar históriai színdarab | |
| "Moralitások" vándor lantosok által előadva | |
| "Comico-Tragedia" | |
| A tanodai dráma | |
| Bibliai tartalommal: Szegedi Lőrinc Theophaniája | |
| Classicai tartalommal: Bornemisza Péter Klytaemnestrája | |
| Huszadik Előadás | 220 |
| Költői állapotok a tizenhetedik század első felében | |
| Elbeszéllő költészet: Szentmártoni és Kolosi | |
| Tanköltészet: Nyéki Vörös Mátyás, Szentmártoni és Kolosi | |
| Lyrai költészet: rimai, Beniczky, Péczeli Imre | |
| Az egyházi ének a protestánsoknál: Szenci MolnárAlbert; az Öreg graduál | |
| A katholikusoknál | |
| Befejezés | |
| II. KÖTET | |
| A magyar költészet Zrínyitől Kisfaludy Sándorig | |
| Bohus-Szögyényi Antónia asszonynak | 225 |
| Huszonegyedik Előadás | 238 |
| Költői állapotok a tizenhetedik században, és Zrínyi Miklós | |
| A Zrínyiász | |
| Annak első része: I-IV. ének | |
| Huszonkettődik Előadás | 250 |
| A Zrínyiász további folyamatának (V-XIII. ének) boncolata | |
| Huszonharmadik Előadás | 267 |
| A Zrínyiász vége (XIV. XV. ének) | |
| Annak szerkezete | |
| Epizódok | |
| Zrínyi mint jellemfestő | |
| A csodálatos a Zrínyiászban | |
| Előadás, verselés, nyelvezet | |
| Huszonnegyedik Előadás | 278 |
| Zrínyi mint lyrai költő | |
| Liszti László, s a Mohácsi Veszedelem | |
| Ennek boncolata s bírálata | |
| Liszti kisebb költeményei | |
| Huszonötödik Előadás | 294 |
| A verses regény: Gyöngyösi István | |
| Murányi Vénus, Kemény János emlékezete, Chariclia, Rózsakoszorú, Cupídó, Palinódia | |
| Gyöngyösi kortársai, a tizenhatodik század rímes krónikáinak utánzói | |
| Gyöngyösi jelentősége | |
| Huszonhatodik Előadás | 307 |
| Átmenet a tanköltészethez | |
| Haller János Hármas istóriája | |
| Gróf Kohári istván | |
| Tudományos tárgyak verselői | |
| Lyrai költészet: II. gróf Balassa Bálint, gróf Zichy Péter | |
| Egyházi énekek | |
| Szinészet és színköltészet | |
| Huszonhetedik Előadás | 323 |
| Az irodalmi hanyatlás kora | |
| Annak okai | |
| A költészet állapotja | |
| Elbeszélő költészet: gróf Lázár János | |
| Gróf Haller László Telemachja | |
| Tanköltészet | |
| Dalköltészet: báró Amade László, Faludi Ferenc | |
| Egyházi lyra: Rádai Pál, Szőnyi Benjamin | |
| Színköltészet | |
| A tanodai dráma: Faludi, Kunics, Illei | |
| "Moralitások" | |
| Új jövendő előzményei | |
| Huszonnyolcadik Előadás | 331 |
| A legújabb kor | |
| Annak jelleme a megelőzött időkhöz képest | |
| Időszakai | |
| Kezdete, vagyis az újjászületés kora: a nemes testőrsereg irodalmi fellépése | |
| Általános mozgalom, s annak eszközei | |
| Huszonkilencedik Előadás | 342 |
| A legújabb irodalom megkezdője Bessenyei György | |
| Elágazó mukásságának átnézete | |
| Bessenyei mint drámaíró; mint tanköltő | |
| Hatása a költészetre, s általában az irodalomra | |
| Visszavonúlása, s kéziratban maradt munkái | |
| Harmincadik Előadás | 358 |
| A francia iskola többi írói: Orczy, Barcsay, Ányos legkitünőbb elegia-költőnk, I. Teleki József, Péczeli | |
| Francia s angol művek átültetése: Drámák | |
| Eposok | |
| Regények: Báróczy Sándor, a magyar szépirodalmi próza megteremtője | |
| Tanköltemények | |
| Lyraiak | |
| Harmincegyedik Előadás | 375 |
| A classica iskola; annak előzményei | |
| Alapítói: Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós, Rájnis József | |
| Virgíl magyarúl | |
| Prosodiai tollharcok | |
| Másod korszaka: a classicismus köz érvényre jutása | |
| Sikertelen kisérletek a hellen költők körül | |
| Az iskola a maga önállóságában: Virág Benedek | |
| Horác magyarúl | |
| Harminckettődik Előadás | 393 |
| A népiesek iskolája | |
| Dugonics | |
| Annak történeti regényei és színművei | |
| A népies epos: az új Zrínyiász, Kónyitól; a Hunniás, Horváth Ádámtól; a Magyar Gyász, Etéditől; Vályi-Nagy és Perecsenyi-Nagy, Gáti István stb. | |
| Harmincharmadik Előadás | 406 |
| A népies iskola folytatása | |
| A verses regény: poocs, Etédi, Perecsenyi, gróf Gvadányi József: a Falusi Notárius trilogiája | |
| Rontó Pál | |
| Tanköltészet | |
| Lyrai költészet: Horváth Ádám népies dalai | |
| A leonisták | |
| A debreceni kör: Földi, Fazekas: "Ludas Matyi" ifj. Kovács József | |
| Harmincnegyedik Előadás | 415 |
| Az új iskola kezdetei | |
| Szépészi iárny, újítás a nyelvben és technikában | |
| Gróf Ráday Gedeon, s a Ráday-versnem | |
| Verseghy, Bacsányi | |
| A lyrai triász: Kazinczy, Szentjóbi, Dayka | |
| Harmincötödik Előadás | 428 |
| Az önállók | |
| Az irodalmi központosítás eszméje és Kármán | |
| "Uránia" | |
| Fanni Hagyományai | |
| Kármán írói jelleme | |
| Csokonai Vitéz Mihály | |
| Költői jellem, s neveltetésének erre volt kedvezőtlen befolyása | |
| Védelme Kölcsey irányában | |
| Harminhatodik Előadás | 440 |
| Kisfaludy Sándor | |
| Életének és költészetének egysége | |
| "Himfy Szerelmei" | |
| Kisfaludy és Petrarca | |
| A költői nyelv nála emelkedik először felsőbb nemzeties szépségre | |
| Regéi a magyar előidőből | |
| Harminchetedik Előadás | 459 |
| Visszapillantás a különféle irodalmi felekezetekre | |
| A prózai regény | |
| Mészáros Ignác és Kártigámja | |
| A dráma | |
| A szinészet föléledése | |
| Ennek közvetlen előzményei: Fejér György s a pozsonyi papnövelde | |
| Az első pesti szinésztársaság | |
| Országos részvét | |
| Az erdélyiek | |
| Színköltészet | |
| Széptani mozgalmak | |
| Befejezés | |
| Név és tárgymutató | 475 |
Folytatás Microsoft-tal