A magyar könyvkiadás és könyvterjesztés története 1945-1985.

Előszó

Részlet a könyvből:

A magyar könyvkiadás a felszabadulás előtt - mint a gazdasági és kulturális élet más területei is - magánkézben, illetve kapitalista részvénytársaságok birtokában volt. A kiadás és a könyvterjesztés szervezetét széttagoltság, a koordináció hiánya jellemezte. A kiadók (elsősorban a nagy kiadók) saját nyomdával, terjesztői apparátussal rendelkeztek. Az Athenaeum, Révai, Franklin, Dante, Singer és Wolfner mellett sok, az új irodalmi törekvések iránt fogékony kisebb vállalkozás is működött (Genius, Grill, Hungaria, Pantheon, Renaissance). Néhány ezek közül a haladó magyar irodalom publikálását is feladatának tekintette. A népi írók műveit a Magyar Élet (Püski Sándor), a szocialista szellemű írásokat a Népszava, a kifejezetten baloldali műveket Cserépfalvi Imre adta ki. A könyvkereskedők is adtak ki évente pár kötetet, s nem kis mennyiségben az egyházak is. A könyvkereskedések legnagyobb része apró kis üzletecske volt s kevés kivétellel papír- és írószereladással is foglalkozott. 1938-ban, az "utolsó békeévben" Magyarországon 101 könyvkiadó működött, ezek közül 2 nagy, 9 közepes, 25 kisebb és 60 törpe vállalkozás volt. 1938-ban 2438 könyv jelent meg 9 160 000 példányban. Ebből 211 ponyva volt 2,5 millió példányszámmal. A regények átlagpéldányszáma 3 ezer, a tudományos és szakirodalomé ezer körül mözgött, míg a kortárs költők verseskötetei alig érték el az 500 példányos megjelenést. Vissza