A magyar közművelődésről

Fülszöveg

Történeti kialakulásában és működést gyakorlatában a közművelődés jelen van a társadalom teljességében. E szélesen értelmezett közművelődés minden szervezet és intézmény számára tulajdonít művelődési funkciót miként a kialakuló személyiség a szocializáció során, azaz minden életkorban és minden élethelyzetben változatos művelődési, tehát aktív kultúraelsajátítási fiamat részese. Ebben a nyitott felfogásban a magyar közművelődés szervesen illeszkedik az Európai Unió jelentős programjához, amelyet az Egész életen át tartó tanulás stratégiája foglal össze. Ennek a programnak is az a lényege, hogy minden oktatási, kulturális és művészeti intézmény és közösség részt vállal a személyiség egész életen át tartó tanulásában, művelődésében. A magyar közművelődés sajátossága, hogy a művelődési házakat, mint a szélesen értelmezett közművelődés emberközpontú, kiterjedt Infrastruktúrával és kultúraközvetítő szakemberekkel bíró, professzionális Intézményeit fogadta el a huszadik század hetvenes-nyolcvanas éveitől a helyi társadalmak sokasága. Ennek eredményeként ezek az intézmények a 21. században az egész életen át tartó tanulás fontos színterei lettek Magyarországon és Európában egyaránt. Könyvünk e sajátosságot mint reális adottságot elfogadva, elsősorban a művelődési házakra jellemző közművelődési gyakorlatot mutatja be, folyamatosan érzékeltetve a közművelődés tágabb rendszeréhez való kötődés történeti formáit és tartalmi megnyilvánulásait a jelenben. Vissza