A Magyar Köztársaság jogrendszerének állapota 1989-2006

Fülszöveg

Szigeti Péter (1951) egyetemi tanár, társadalomkutató, az állam- és jogtudományok akadémiai doktora, 2006-tól az Országos Választási Bizottság elnöke. Harminc éve áll a katedrán, és egyben kutatója a magyar társadalomnak, annak 2
jogrendszere, politikuma és a gazdasága közötti kölcsönhatásoknak. A valóság ugyanis „interdiszciplináris", tehát nem ismeri a szaktudományok W ? közötti - gyakorta mesterséges szellemi munka- W^M megosztás nyomán - kialakított felparcellázá- ¦^jS sokat. Szintetikus jogfelfogása szerint a jogi jelenségek - jogalkotás, jogalkalmazás és a jogügyletek - a társadalmi lét szövedékébe ágyazódnak. Ezért kell ezeket a szaktudományos analízis szakasza után egy tagolt egész struktúrájaként és funkcióiként értelmezni.
Milyen célok és szándék vezették munkánkat? - kérdezi monográfiája ars poeticájában. „Mindenekelőtt az, hogy a jogrendszert mint egészet és egységet kezelve értsük meg mozgásának dinamikáját láttassuk külső kapcsolatait és belső tagozódásának,... Tovább

Fülszöveg

Szigeti Péter (1951) egyetemi tanár, társadalomkutató, az állam- és jogtudományok akadémiai doktora, 2006-tól az Országos Választási Bizottság elnöke. Harminc éve áll a katedrán, és egyben kutatója a magyar társadalomnak, annak 2
jogrendszere, politikuma és a gazdasága közötti kölcsönhatásoknak. A valóság ugyanis „interdiszciplináris", tehát nem ismeri a szaktudományok W ? közötti - gyakorta mesterséges szellemi munka- W^M megosztás nyomán - kialakított felparcellázá- ¦^jS sokat. Szintetikus jogfelfogása szerint a jogi jelenségek - jogalkotás, jogalkalmazás és a jogügyletek - a társadalmi lét szövedékébe ágyazódnak. Ezért kell ezeket a szaktudományos analízis szakasza után egy tagolt egész struktúrájaként és funkcióiként értelmezni.
Milyen célok és szándék vezették munkánkat? - kérdezi monográfiája ars poeticájában. „Mindenekelőtt az, hogy a jogrendszert mint egészet és egységet kezelve értsük meg mozgásának dinamikáját láttassuk külső kapcsolatait és belső tagozódásának, tartalmai alakulásának és intézményi megoldásainak jellegét. Nem extenzív, hanem intenzív totalitásában. A jogirodalomban, a szakjogi tanulmányokban persze rengeteg fontos részlet elemzése látott és lát szakadatlanul napvilágot, ahogy ez egy fejlett jogi kultúrában nem is nagyon lehetne másként. A szakjogi tudás azonban nem egyenlő a jogelméletivel, amely nem részterületekre, hanem az egészre, a jogrendszer létokaira, funkcióira, belső tagolódásának mozgására, változásaira keresi a magyarázatot. Egyébként is ritka a szintézisre törekvés, az áttekintő értékelés, a honnan jöttem?, hol vagyok?, hová tartok? kérdésének, s egyben a lehetséges kritikai mércéknek - melyek egy polgári demokratikus jogállamiság kritériumai - a felvetése." Ennek most jött el az ideje, a helyes jog értékmérője problémájának a megoldása. A jog- és alkotmányelméleti témák - legalitás, legitimitás, érvényesség, alkotmányosság - mellett részletesen jellemzi a jelentős népszavazási döntéseket, majd nemzeti jogfejlődésünk útjait, továbbá a jogalkotás parlamentáris jogállami buktatóit. Az igazságszolgáltatási reform leírása és értelmezése, továbbá mérlegének megvonása monográfiája egyik átfogó fejezete. Hasonlóan jogrendszer-tagozódásunk magyarázatához, amelynél a hagyományos és az új jogterületek jellemzőit bátor ecsetvonásokkal jeleníti meg a szerző. Vissza