A magyar kultúra esélyei

Rendszerváltozás: piacgazdaság, társadalom, politika/Kultúra, életmód, társadalom

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Vitányi Iván: A magyar kultúra esélyei ' összes példány

Kiadó:	MTA Társadalomkutató Központ
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	327 oldal
Sorozatcím:	Magyarország az ezredfordulón
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	10-963-508-543-5

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kötetünkben a kultúra magyarországi helyzetével és szerepével foglalkozunk - kitekintéssel Európára és a világra.
Hatalmas nagy téma, elismerem. Mindig is az volt, de a mai "világállapotban"... Tovább

Tartalom

Előszó	9
Kiegészítő kutatások más forrásból	11
Kultúra és szabadidő (Nemzeti Kulturális Alap - Szonda Ipsos)	11
A közösségek, valamint az ifjúság helyzete (a Miniszterelnöki Hivatal által támogatott akadémiai kutatások keretében)	11
Európa kapujában	13
Az átalakulás szakaszai	14
A kultúra, a tudás, az emberi tőke szerepe	14
Magyarország a "rajtvonalon"	15
A kiinduló helyzet - új elemek a társadalom és a kultúra szemléletében
Társadalom, "álladalom"	23
A társadalom (termo-) és szociodinamikája	23
Holtpont és forrpont	26
A fejlődés és a struktúrák dinamikus felfogása	26
A struktúrák statikája	27
A dinamika algoritmusai	28
Három társadalmasulás, három "prométheuszi" forradalom	29
Első-, másod- és harmadfokú közösségek	32
Elsőfokú közösségek	32
Másodfokú közösségek	32
A hierarchia. Az első- és másodfokú közösségek az első- és másodfokú társadalomban	33
A közösségi viszonyok átalakulása. Az individualizáció	34
A harmadfokú közösségek lehetősége	35
A két modernizáció forduló (vagy holt-)pontján	36
A globalizáció	36
Az első ellentmondás tehát: új jelenség vagy sem a globalizáció?	37
A második ellentmondás: veszély vagy lehetőség?	38
Gazdaság	40
Állam (álladalom) - társadalom	42
A harmadfokú társadalom felépítése, osztályszerkezete. Hálózatiság, civil társadalom	46
Keret, pólus és reziduum	47
Hálózatiság	50
Civil társadalom	51
Szociodinamikai osztályok	54
Harmadfokú közösségek	58
Hazánk szerves és szervetlen fejlődése. A fejlődés algoritmusa	59
Alternatívák	67
Új hálózat világtotalitarianizmus	67
A régiók harca	67
Káosz	68
Új jóléti társadalom, magasabb demokrácia	68
Gondolkodás, kultúra, életmód	70
A gondolkodás módszere (minéműség-mennyiség-minőség)	70
A gondolkodás és az alkotás stílusa, illetve szintjei	75
A gondolkodás	75
Alkotóképesség és készség (kreativitás)	76
Generatív alkotókészség	77
Konstruktív alkotókészség	78
A gondolkodási stílus és a kreativitás összefüggése	79
Átvezetés a kultúrára	80
A kultúra, az életmód és a civilizáció fogalma	81
A kultúra	82
Civilizáció	85
Az életmód	87
A 20. század kulturális kihívásai	88
A kultúra szerepe	89
A kultúra mennyisége	89
A kultúra átadásának és terjedésének módja	92
A kultúra értékviszonyai	92
A kultúra szerkezete	94
Az elsőfokú társadalmak kultúrája	96
A magas (autonóm) kultúra megjelenése	96
Az újkori másodfokú társadalmak kultúrái	97
A folklór és a magaskultúra között	99
A harmadik szint: a legújabb évtizedek kihívásai	101
Kulturális magatartás	104
A kulturális magatartás hét fajtája	104
A jelenlegi helyzet	110
A feladat	111
Életmód	112
Az analitikus, hierarchikus időszerkezet belső ellentmondásai	113
Az idő társadalmi felosztásának vázlata	116
Az életmód hét fajtája	117
A társadalmi fejlődés holtpontja és a kultúra	118
Tanulságok a jelen kultúra-, szabadidő- és életmód-szociológiai megközelítéséből
Kultúra	125
"Cultural Studies"	125
Az első hullám	126
A második hullám	129
Kitekintés a kultúra pszichológiájára	135
Kultúra és kultúrák	137
Kultúrák értékválasztás szerint	138
Reflexiók Hunter könyvére	140
A kultúra fajtái kultúratípusok szerint	141
A szubkultúrák	144
A kultúra fajtái életvitel és orientációs típusok szerint	144
Az idő-háztartás szerkezete és a szociokulturális szerkezet	145
Richard A. Peterson és Michael Hughes vizsgálata	146
Franciaországi vizsgálatok	147
Németországi vizsgálatok	148
Függelék	149
Jegyzetek az európai cultural research-ökről	149
Cultural Studies in Europe (1996)	150
Cultural Industries in Europe (1999)	151
Creative Europe (2002)	152
Életmód, szabadidő	154
A kutatások áttekintése	154
Egy összegzés Amerikából (John P. Robinson és Geoffrey Godbey)	158
Kitekintés a világra	160
Kritika és kiút	160
Közösség és kultúra	161
Harambee project	161
A közösségek helyzete (amerikai példa: Robert D. Putnam)	162
Ugyanaz a másik oldalról: az individualizáció (európai példa: Ulrich Beck)	167
A "világállapot" - Összegzés és kiútkeresés	169
Első és második, reflexív modernizáció (Beck-Giddens-Lash-Bonss)	169
McWorld és az independencia (Benjamin Barber)	171
Az életmód, a kultúra, a mindennapi élet alakulása. A kutatás eredményei
A társadalmi és kulturális magatartás felmérése, a kultúra helyzete	177
Az életvitel körülményei	177
A szabadidő alakulása	179
Az első átalakulás: a hetvenes évek	180
A második átalakulás: a kilencvenes évek	181
A szabadidő szerkezete, szociokulturális életmódtípusok, habitusok	183
Korábbi vizsgálataink	183
Munkaközösségünk korábbi vizsgálatai	184
Kitekintés más vizsgálatokra	185
Dimenziók	187
A társadalmi rétegződés vizsgálatai Magyarországon	188
Kolosi Tamás vizsgálatai	188
A legújabb kép a társadalmi rétegződésről	189
A "társadalom alattiak" (Ladányi János és Szelényi Iván vizsgálatai)	191
A társadalmi egyenlőtlenség (Ferge Zsuzsa vizsgálatai)	191
A jelen vizsgálata eredményei. Szociokulturális életmódtípusok. Társszerző: Hunyadi Zsuzsa	192
Életmódtípusok Budapesten	196
Néhány szó az öltözködés kultúrájáról	198
Akik kimaradtak: a társadalom alattiak	199
Összefoglalás	200
A kulturális intézményrendszer (kereslet és kínálat) Társszerző: Hunyadi Zsuzsa
Könyvkiadás, könyvtár, olvasás	203
Könyvkiadás	203
Könyvtárak	204
Olvasás	204
Kik olvasnak? (Társadalmi-demográfiai különbségek)	204
Mit olvasunk?	206
Könyvolvasói típusok	206
Internet	207
Mire használják?	208
Internetes olvasás	208
Összefoglalás	209
Tömegkommunikáció (rádió, televízió, sajtó)	209
A televíziók műsorainak arányai	210
Az erőszak helye és szerepe a televíziózásban	210
Újságok, folyóiratok	211
Mozi, filmgyártás	211
A filmkínálat	212
Színházak	212
Muzeális intézmények	214
Zene	215
Hangversenyek	215
Zenei stílusok és műfajok kedveltésge	215
Zenehallgatás	216
Népi együttesek	216
Cirkuszok	217
A különböző kulturális tevékenységek összefüggése	217
A közösségi művelődés intézményei. Társszerző: Hunyadi Zsuzsa	218
Művelődési házak	218
A művelődési házak szerepe ma	221
A művelődési házak kínálata	222
A kereslet	223
Az amatőr művészet	225
Összefoglalva	225
Közművelődés külföldön	226
Európai-magyar összehasonlítás	227
Fesztiválok	228
A fesztiválok közönségének összetétele	229
Budapest és vidék	230
Budapest változásai	230
A kultúra fordított kiadások	232
Európaiak részvétele a kulturális tevékenységben.	233
Társas-közösségi viszonyok és kulturális habitus. Társszerző: Csejtei Mária	236
Közösség és kultúra - a kérdés felvetése	236
Egy előzmény: a Művelődéskutató Intézet felmérése (1986-88)	237
Az elméleti koncepció	237
A vizsgálati módszer	238
A kérdezés	239
A társas-közösségi élet keretei az 1986-89-es kutatásban	240
A család	241
Az iskolarendszer	243
A munkahely	244
A lakóhely	244
A közösségek jellege, típusai	245
A közösségek helyzete	246
A próbakérdezés (2004)	247
Kitekintés	249
Ifjúság és kultúra. Társszerző: Bánáti Ferenc
Az általános helyzet	251
A társadalmi szerkezet	252
Az ifjúság helyzetének mai ellentmondásai	253
Munkaerő-piaci folyamatok	254
A generációs újratermelődés új folyamatai	256
Ifjúsági munkanélküliség	257
A családról való leválás és az önálló egzisztencia megteremtése	258
Esélyek és esélykülönbségek	258
Régiók és települések esélyegyenlőtlenségei	259
Iskolázási, továbbtanulási, mobilitási esélyek	260
Családi háttér	261
Az ifjúság kulturális magatartása	262
A tevékenységek gyakorisága	263
Az ifjúság szabadidős tevékenységi struktúrája	264
A kulturális olló, lejtő vagy spirál	267
Egy pillantás a tartalmi kérdésekre: az ifjúsági szubkultúrák (Szapu Magda és munkaközösségének vizsgálatai)	268
A kutatás eredményei	270
Következtetések	272
Összefoglalás és kitekintés	272
Kulturális politika (összegzés)
Összefoglalás	279
Ágazatok, intézmények	279
Irodalom	279
Számítógép és internet	279
Televízió, rádió	279
Sajtó	280
Mozi	280
Színház	280
Múzeumok	280
Zene	281
Művelődési házak	281
Amatőr művészet	282
Fesztiválok	282
Szabadidő	282
Társadalmi rétegződés - kulturális rétegződés	283
Közösségek - individualizáció	284
Kultúra és ifjúság	284
A kultúra forradalmai - tartalmi szempontból	285
Következtetések a kulturális politika számára	289
Vélemények a kulturális politika dimenziójáról	289
A kulturális politika fogalma	289
Kulturális politika, modernizáció, szociokultúra	293
A kulturális politikai stratégia	296
Identitásépítő stratégia	296
Piaci stratégia	297
A jóléti állam stratégiája	297
Posztindusztriális stratégia	297
A hetedik lehetséges-e?	298
A kulturális politika stratégiája (következtetések)
A feladatok - első szint	301
Három alapvető prioritás	301
Kiegészítő alapfeladatok, módszerek	303
A célok - második szint	304
Kitekintés és zárszó	306
Rendszerváltás	307
Primer - szekunder - és tercier társadalom. Rendiség - első - és második modernizáció Periféria - félperiféria - centrum	307
Zsákutca és főútvonal (Periféria - félperiféria - centrum)	308
Szerves és szervetlen fejlődés	309
Első és második modernitás, rendiség	310
Holtpont és forrpont	310
A kultúra szociodinamikai szerepe	311
Felhasznált irodalom	313