A magyar leíró hangtan története az újgrammatikusokig (dedikált példány)

Szerző

Szerkesztő

'Vértes O. András: A magyar leíró hangtan története az újgrammatikusokig (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1980
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	234 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-1944-5
Megjegyzés:	Vértes O. András szerző által dedikált példány. Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A magyar fonetika és fonológia előzményei a magyar rovásírás kialakulásáig nyúlnak vissza. Művelői között találjuk Sylvester Jánost, Kempelen Farkast, Vörösmarty Mihályt és Arany Jánost is, akinek többek között egy ismeretlen fonémánk leírását köszönhetjük.
Nemcsak e nevek mutatják a tárgy művelődéstörténeti fontosságát; a hangtan történetének némely mozzanata hozzásegít egy korszak gondolkodásmódjának megismeréséhez. A századok folyamán a hangok vizsgálatában nyomot hagyott a hangmisztika, a középkori ismeretelmélet, a hangmetafizika, a deszcendencia elmélete, sőt talán a kvantumelmélet is. A kötet más tudományágakhoz is kapcsolódik, például a magyar hangtörténethez, a nyelvműveléshez, a logopédiához és - a hangok esztétikai, stilisztikai értékelése révén - az irodalomtudományhoz.

Tartalom

Előszó	9
Bevezetés	10
A kezdetek. A középkor	20
A hangjelölő írás (a magyar rovásírás) és a hangok megfigyelése	20
Hangképzésbeli rendellenességek megfigyelése	20
A szótag fogalmának ismerete	21
Husz János	21
Galeotto Marzio	21
Temesvári Pelbárt és forrásai	25
Fonetikai megállapítások a Bél Mátyás előtti újkori irodalomban	28
A hangok csoportosítása	28
Egyes hangok leírása	30
Metaforikus leírások	30
Idegen nyelvek kiejtéséhez való hasonlítása	32
Egy-egy magyar hangnak más magyar hangokhoz való hasonlítása	35
A képzésmód leírása	38
A hangkapcsolatok leírása	42
A szótag	46
A magyar szó hangtani szerkezete	46
Megjegyzés a székely "hangsúlyozásról" és a székelyek kiejtéséről	47
A magyar kiejtés általános jellemzése	47
Bél Mátyástól az első magyar nyelvű fonetikáig	49
Bél Mátyás elfeledett fonetikája: az első teljes magyar hangtan	49
A magánhangzók	50
A mássalhangzók	52
Retorikai munkák fonetikai megjegyzései	55
Kalmár György fonetikai nézetei	57
Hangjelölése	58
A hangok csoportosítása. A hangok rokonsága és felcserélhetősége. A beszédhibák	59
Az egyes hangok jellemzése	60
A magánhangzók	60
A mássalhangzók	61
A hangkapcsolatok	63
Hangszociológiai megjegyzések	63
Kempelen Farkas	65
Az első viták: a prozódiai harc és a jottista - ipszilonista háború hangtani részei	73
A prozódiai harc	73
A h kérdése	73
A diftongus-vita	75
Más vitás kérdések	77
A jottista -ipszilonista háború	78
Révai Elaboratior grammatikája	79
Az egyes hangok képzésének leírása	79
A magánhangzók és a mássalhangzók tartományának egymástól való elhatárolása	79
A hangok csoportosítása	81
Révai és Henselius	81
Révai leírásainak jellemzése	81
A hangkapcsolatok leírása	82
A hanglejtés és a beszédtempó	85
A széphangzás	86
Az első magyar fonetika felé	86
Eméleti törekvések	92
Köznyelvi és nyelvjárási hangtani leírások	98
A hangok csoportosítása	98
Egyes hangoknak (s a hangok egy-egy csoportjának) leírása	102
A hangok kapcsolódása	131
Szupraszegmentális tényezők	136
A magyar kiejtés általános elemzése. A magyar szó hangtani szerkezete. A hangstatisztika előzménye2i	142
A hangok esztétikai, stilisztikai értékelése	144
A kiejtés hibái: a szép beszéd	160
A fonetikus írás	163
Regner Tivadar magyar hangtana	170
Az egyes hangok képzésének leírása	171
Szupraszegmentális elemek leírása	175
Egyéb fonetikai megjegyzései	178
Utószó	179
Irodalom	185
Elsődleges források	185
Másodlagos források	196
Rövidítésjegyzék	203
Névmutató	205
Tárgymutató	212