A magyar mezőgazdaság elemforgalma 1901 és 2003 között

Tartalom

BEVEZETÉS
(Várallyay György és Németh Tamás) 9
1. AGRÁRTERMELÉS ÉS TALAJHASZNÁLAT
(Csathó Péter és Radimszky László) 17
1.1. A földterület megoszlása művelési mód szerint a 20. században 17
1.2. Műtrágyahasználat 18
1.3. Szervestrágya-használat 18
1.4. Talajjavítás, öntözés 19
1.5. Egyéb agrotechnikai tényezők 21
1.6. Fontosabb növényeink vetésterülete, termésátlaga és termésmennyisége 21
1.7. Az állatlétszám alakulása 24
2. A TALAJ TERMÉKENYSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TALAJTULAJDONSÁGOK
(Várallyay György és Csathó Péter) 27
2.1. A talaj és jelentősége 27
2.2. A talajképződés tényezői és folyamatai Magyarországon 30
2.3. Talajképző kőzet 36
2.4. Magyarország talajai 36
2.5. Fizikai talajféleség, talajszerkezet, agyagásvány-összetétel 39
2.6. Vízgazdálkodási tulajdonságok, vízháztartási típusok 40
2.6.1. A talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak kategória-rendszere és
1:100 000 méretarányú térképe 45
2.6.2. A talajok vízháztartási típusai és ezek 1:500 000 méretarányú térképe 47
2.7. Kémhatás és mészállapot 48
2.8. Szervesanyag-készlet, humusztartalom 48
2.9. Könnyen oldható foszfortartalom 50
2.10. Könnyen oldható káliumtartalom 51
2.11. Magnézium-ellátottság 52
2.12. Mikroelem-ellátottság 53
2.7. térkép - 2.10. térkép 56
3. A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPELVEI ÉS MÓDSZEREI
(Kádár Imre) 61
3.1. A tápelemmérleg alapelvei és módszere 61
3.1.1. A tápelemmérlegek becslési módszerei 61
3.2. A szabadföldi kísérletezés alapelvei és módszere 64
3.2.1. A szabadföldi kísérletek kialakulása és az agronómiai tudomány 65
3.2.2. A szabadföldi kísérletek jellege, korlátai 67
3.2.3. A szabadföldi kísérletek főbb típusai 70
3.2.4. A szabadföldi kísérletek jövője 72
3.3. A talajvizsgálatok alapelvei és módszere 73
3.3.1. A talajvizsgálatok (TVG) kialakulása, története 74
3.3.2. Az átlagminta képzésével szembeni követelmények 77
3.4. A növényvizsgálatok alapelvei és módszere 79
3.4.1. A növényi tápelem-koncentráció és a hozam összefüggése 82
3.4.2. A tápelemarányok problémája 85
3.4.3. A növényanalízis és a környezetvédelem jövőbeni feladatok 85
3.4.4. A növényvizsgálatra alapozott trágyázási szaktanácsadásról 87
4. ORSZÁGOS TÁPELEMMÉRLEG SZÁMÍTÁSOK
(Csathó Péter és Radimszky László) 89
4.1. Környezetvédelmi szempontú országos tápelemmérlegek
(Az OECD módszer szerint) 89
4.2. Agronómiai szempontú országos tápelemmérlegek 94
4.3. A tápelemmérleg változások hatása a talaj termékenységére 108
5. REGIONÁLIS TÁPELEMMÉRLEG SZÁMÍTÁSOK
(Máthéné Gáspár Gabriella, Csathó Péter és Radimszky László) 113
5.1. A tápelemmérleg fő alakító tényezőinek regionális alakulása 114
5.1.1. Magyarország régióinak földhasználata 114
5.1.2. A tápelemmérleg bevétel oldalának főbb forrásainak alakulása 116
5.1.2.1. Állatállomány alakulása régiónként 116
5.1.2.2. Műtrágyahasználat 117
5.1.3. A tápelemmérleg kiadás oldalának fő meghatározói. Vetésszerkezet, termés 118
5.1.3.1. A vetésszerkezet jellemzői régiónként 118
5.1.3.2. Fontosabb növényeink termésmennyisége 119
5.2. Tápelemmérlegek megyénként és régiónként 120
5.2.1. Környezetvédelmi megközelítésű NPK-mérlegek megyénként és régiónként 120
5.2.2. Agronómiai megközelítésű NPK-mérlegek megyénként és régiónként 132
5.2.3. Az egyes megyék, ill. régiók kumulált környezetvédelmi és
agronómiai NPK-mérlegei, 1960-2003 140
5.2.3.1. Kumulált környezetvédelmi NPK-mérlegek 140
5.2.3.1. Kumulált agronómiai NPK-mérlegek 145
5.3. Az egyes megyék, ill. régiók talajainak NPK-ellátottsága 150
6. AZ AGRÁRTERMELÉS KÖRNYEZETVÉDELMI
VONATKOZÁSAI MAGYARORSZÁGON
(Várallyay György, Csathó Péter és Németh Tamás) 155
6.1. A talaj termékenységét gátló tényezők Magyarországon 155
6.2. Talajdegradációs folyamatok és azok megelőzésének, kiküszöbölésének, mérséklésének lehetőségei 158
6.2.1. Víz vagy szél okozta talajerózió 160
6.2.2. Savanyodás 161
6.2.3. Sófelhalmozódás, szikesedés 162
6.2.4. Fizikai degradáció 163
6.2.5. Egyéb degradációs folyamatok 164
6.3. A talaj és talajhasználat hatása vízkészleteinkre 165
6.3.1. Felszíni, ill. felszín alatti vizeink agrár-eredetű N-terhelése 165
6.3.1.1. Az állattenyésztés N-terhelése 165
6.3.1.2. A növénytermelés N-terhelése 166
6.3.1.2.1. Nitrogén-lemosódás 166
6.3.1.2.2. Az atmoszférába történő ammónia- és nitrogén-oxidemisszió, illetve az onnan történő N-ülepedés 171
6.3.1.2.2.1. Ammónia 172
6.3.1.2.2.2. Nitrogén oxidok: NOx (NO és N02) és N20 173
6.3.2. Felszíni, ill. felszín alatti vizeink agrár-eredetű P-terhelése 176
6.3.2.1. P-veszteség erózió, felszíni elfolyás eredményeképpen 178
6.3.2.2. P-veszteség lemosódás eredményeképpen 180
6.3.2.3. A felszíni vizekbejutó összes P-terheléséből az agrár-eredetű
P-terhelés részaránya 182
6.3.2.4. A P-terhelés csökkentésének lehetőségei 182
6.4. Talajhasználat és a talaj sókészlete 184
6.5. Talajszennyez(őd)és és a vízkészletek 185
6.6. Talajszennyeződés és szabályozása 185
6.1. térkép - 6.5. térkép 188
7. SZIMULÁCIÓS ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁSBAN
(Kovács Géza J. és Fodor Nándor) 191
7.1. Szimulációs eljárások módszere a tápanyag-gazdálkodásban 192
7.1.1. A nitrogénforgalom modellezése 193
7.1.2. A foszforforgalom modellezése 195
7.2. Tartamkísérlet tápanyag-dinamikai szimulációja 199
7.2.1. Termésbecslés 199
7.2.2. Nitrogénfelvétel becslése 201
7.2.3. Nitrát-felhalmozódás szimulációja a felszíntől a talajvízig 202
7.2.4. Szimulációs kísérlet a környezeti és gazdasági optimum N-adagra 205
7.2.5. A nitrogéntrágya megosztásának hatása a bemosódásra 206
7.2.6. Foszfortrágyázási tartamkísérlet szimulációja, felvehető tápanyag és termés 207
7.2.7. A kísérleti eredmények térbeli kiterjeszthetőségének vizsgálata 209
7.3. Regionális tápanyagmérleg kiegészítése szimulációval 210
7.4. Következtetések és javaslatok a szimulációs eredmények nyomán 219
8. A KLÍMA VÁLTOZÁS TÁPANYAGFORGALOMRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK BECSLÉSE
(Kovács Géza J. és Fodor Nándor) 221
8.1. A becslési eljárások módszerei és adatháttere 221
8.1.1. A klímaváltozás becslése 221
8.1.2. Termésbecslés, fenológiai változások, víz- és tápanyagforgalom becslése 223
8.1.3. A 4M szimulációs rendszermodell alkalmazása 223
8.1.4. Országos idősoros tápanyagmérlegek felhasználása 223
8.2. Hazai termésbecslés és víz- és tápanyagforgalmi előrejelzés 223
8.2.1. Termésbecslés kalibrálása történeti adatokon 223
8.2.2. Termés előrejelzés forgatókönyvek alapján 224
8.2.3. Fenológiai előrejelzés 227
8.2.4. Víz-stressz előrejelzés 228
8.2.5. Tápanyagforgalom modellezése történeti adatokon 229
8.2.6. Tápanyagforgalmi előrejelzés forgatókönyvek alapján 229
8.2.7. A talaj nitrát-N szennyezésének helyzete és várható következményei 230
8.3. A várható változások jelentősége a termesztésben és a környezetvédelemben 232
8.3.1. Termesztési hatások értékelése 232
8.3.2. Környezeti hatások értékelése 233
9. A FENNTARTHATÓ TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS ALAPELVEI
(Csathó Péter, Árendás Tamás, Fodor Nándor, Horváth József és Németh Tamás) 235
9.1. Az új, költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszerünk ismertetése 235
9.2. A környezetkímélő, valamint az intenzív trágyázási szaktanácsadási rendszer alapelveinek összehasonlítása 236
9.3. A környezetkímélő, valamint az intenzív tápanyagellátást elősegítő, ill.
egyéb szaktanácsadási rendszerek ajánlásainak tesztelése szabadföldi kísérletben 238
9.4. A környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer alkalmazása konkrét üzemi példákon 240
9.4.1. A Balaton vízgyűjtőjén gazdálkodó három üzem P-trágyázási terve 241
9.5. A környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszerünk alkalmazása a precíziós növénytáplálásban 244
IRODALOMJEGYZÉK 245

Témakörök