A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum évkönyve 1983

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Múzsák Közművelődési Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 215 oldal
Sorozatcím: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum évkönyve
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-563-153-7
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Orosz és német nyelvű összefoglalót tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Közleményei 1974. évi 2. számában jelent meg a fényképek meghatározásának módszertani problémáival foglalkozó írás, amely egyben az 1900-ig működött magyarországi... Tovább

Előszó

A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Közleményei 1974. évi 2. számában jelent meg a fényképek meghatározásának módszertani problémáival foglalkozó írás, amely egyben az 1900-ig működött magyarországi fényképészek névjegyzékét is tartalmazta. A téma érdeklődést keltett a fényképekkel foglalkozó muzeológusok és a fotótörténeti kutatók körében. Egyrészt ezért látszott szükségesnek, hogy a téma további feldolgozását szorgalmazzuk, másrészt azért is, hogy közzétegyük az időközben felgyülemlett anyagot. E kettős cél érdekében a korábbi listát kibővítve adjuk közre, és egyben az időszakot is meghosszabbítottuk, a korszakhatárt 1920-ban jelöltük meg.
Közbevetőleg meg kell jegyezni, hogy fotótörténetünk korszakhatárai még nincsenek egyértelműen eldöntve. Fejős Imre 1890 és 1918 közé teszi a fotoimpresszionizmus korát Fényképesztétikánk történetének vázlata című írásában. Hevesy Iván pedig ugyanezt a korszakot 1895 és 1925 közé helyezi. Mi, gyűjteményünk jellegének megfelelően, a történelmi korszakhatárt vesszük alapul. Az 1920-as év, pontosabban 1919 vége, a tanácsköztársaság vereségének éve nemcsak történelmi korhatár. A korszakváltás fényképészetünk történetében is több szempontból változást jelentett, többek között abban is, hogy ettől kezdve a műtermi fényképészet mint „szolgáltató ipar" jelentősége a korábbiakhoz viszonyítva csökkent, ami részben az amatőrizmus nagyarányú előretörésével magyarázható.
Jegyzékünket helynévmutatóval is kiegészítjük, amely egyben szemléletesebbé teszi számunkra a hazai fényképésziparnak az eltelt nyolc évtized alatti terjedését.
Ezúttal is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a közölt névsor csak a műteremmel rendelkező fényképészeket tartalmazza, és csak azokat, akiknek a műterméből múzeumunk fényképgyűjteménye egy vagy több darabot őriz. Nem célunk tehát a műtermi fényképészek számának az egész országra kiterjedő felmérése a tárgyalt időszakra vonatkozóan. Teljességre ilyen szempontból még saját gyűjteményünkben sem törekedhettünk, hiszen 140 000-re tehető gyűjteményünk fotótörténetileg még nincs feldolgozva, ennek a munkának még csak a kezdetén vagyunk. Másrészt állandóan kerülnek elő újabb képek eddig nem ismert fényképészműtermekből. Fényképgyűjteményünk elsősorban történeti jellegű, tartalmi szempontok szerinti gyűjtés eredménye, de emellett fotótörténeti anyagot is gyűjtünk, arra törekedve, hogy az ország területén levő fényképészműtermek mindegyike néhány darabbal képviselve legyen. Vissza

Tartalom

TARTALOM
Szakács Margit: Magyarországi fényképészek és fényképészműtermek (1840-1920) 5
Jalsovszky Katalin: Magyar önkéntesek a spanyol polgárháborúban (fényképkatalógus) 97
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv