| Bevezetés. Irta Vaszary Kolos | |
| Magyarország története a honfoglalásig | |
| Előszó | |
| A kőkor | |
| A fémek használata | |
| Eleinte a réz versenyez a kővel | |
| A bronzkor | |
| A kelták bevándorlása | |
| A La-Téne izlés | |
| A római uralom | |
| Küzdelmei a barbár népekkel | |
| A hunnok | |
| A népvándorlás többi népei | |
| Magyarország területe a római hódítás előtt. Irta Frőhlich Róbert | |
| A legelső földrajzi tudósítások | |
| Görög kereskedők értesülései az Al-Dunáról | |
| Hekataios | |
| Hesiodos | |
| Pindaros | |
| Aischylos | |
| Rhodosi Apollonius | |
| A Duna bifurcatiója | |
| Herodotos | |
| A Duna és mellékfolyói | |
| A népek | |
| Thukydides | |
| III. Fülöp dunai hadjárata | |
| Nagy Sándor | |
| Skylax Periplusa | |
| Strabo és az első század többi írói | |
| Augustus emlékiratai | |
| Belőlök meritette adatait Strabo | |
| A folyók, hegyek és népek leírása | |
| Velleius Paterculus, ki szintén Augusztusszal egykorú író | |
| Későbben írtak Dio Cassius és Appianus | |
| Agrippa Chorographiája | |
| Kiegészítette Plinius | |
| Ismeretei Pannonia folyóiról, hegységeiről, néptörzseiről | |
| Tacitus adatai Germanijában | |
| Felső-Magyarország népviszonyairól | |
| Ptolemaeus adatai | |
| Cl. Ptolemaeus műve, a Geographia, astronomiai alapon nyugszik | |
| Hazánkra vonatkozó térképei | |
| A Duna és mellékfolyói | |
| A hegységek | |
| Felső- és Alsó-Pannonia, Dacia határai | |
| A néptörzsek, melyek hazánk területét lakták | |
| Az útvonalak | |
| Magyarország legrégibb ismert lakói | |
| Az Al-Duna vidékén lakó géták | |
| Augustus idejében a dákokkal egyesülve már államot alkotnak | |
| Eredetük | |
| Műveltségük | |
| Vallási fogalmaik | |
| Dromichaites, a birodalom megalapítója | |
| Lysimachos thrák király hadjárata | |
| A kelták háromféle elnevezése | |
| Legrégibb hazájuk | |
| Vándorlásaik | |
| Elözönlik Italiát | |
| Ugyanekkor más törzsek a Balkán-félszigetig nyomulnak | |
| Az iapodok és skodiskok megtelepedése | |
| Változások a többi néptörzsek elhelyezkedésében | |
| Az aravicusok | |
| Pannonia és Dacia. Irta Kuzsinszky Bálint | |
| A római foglalás | |
| Octavianus hadjárata a fellázadt iapodok ellen | |
| Siscia meghódítása | |
| Illyricum | |
| Tiberius küldetése Pannoniába | |
| Illyricum császári provincia | |
| A dalmaták újabb lázadása Kr. e. 9-ben | |
| Pannonia kiterjedése | |
| Maroboduus | |
| A nagy pannon-dalmata felkelés Kr. u. 6-ban | |
| Augustus Germanicust küldi Tiberius mellé | |
| A pannonok meghódolása | |
| A dalmaták folytatják az ellentállást | |
| Leigázásuk | |
| Illyrcium ketté osztatik | |
| A pannoniai csapatok száma Augustus halálakor | |
| Maroboduus bukása | |
| Catualda | |
| Claudius intézkedései a határvidékek biztosítása érdekében | |
| Carnuntum legióállomás lesz | |
| Domitianus svév-sarmata háborúja | |
| A dák hatalom Boerebistes idejében | |
| Costiso | |
| M. Crassus hadjárata | |
| Decebalus | |
| Domitianus dák háborúja | |
| Traianus dák háborúinak oka | |
| A római sereg két vonalon nyomul Daciába | |
| Decebalus követsége | |
| A tapaei ütközet | |
| Decebalus kegyelemért könyörög | |
| A béke föltételei | |
| A dunai hid | |
| Decebalus megszegi a békét | |
| A hadüzenet | |
| Decebalus kétségbeesett védekezése | |
| Öngyilkossága | |
| Dacia császári tartomány | |
| Traianus oszlopa és foruma | |
| Pannonia ketté osztása | |
| A második és harmadik század | |
| Hadrianus állítólag leszedeti Traianus dunai hídját | |
| Tartózkodása Daciában és Pannoniában | |
| A római jog kiterjesztése | |
| L. Aelius, Pannonia helytartója | |
| Antonius Pius; Marcus Aurelius | |
| A markomann háborúk kitörése | |
| A Garam melléki ütközet | |
| A barbárok meghódolása | |
| A tervezett Sarmatia, Marcomannia tartományok | |
| Újabb lázadás; Marcus halála | |
| Commodus békeföltételei | |
| A pannoniai sereg Septimius Severust kiáltja ki császárrá | |
| Caracalla, Alexander Severus; Maximinus Thrax erélyes föllépése | |
| III. Gordianus, Philippus | |
| A gótok betörése | |
| Decius megmenti Daciát | |
| Gallienus | |
| Dacia elvesztése | |
| Claudius megveri a gótokat | |
| Aurelianus | |
| Dacia Ripensis | |
| Probus, Carus | |
| Diocletianus legyőzi Carinust | |
| A tartományok kormányzása | |
| A helytartó | |
| Pannonia kettéosztása | |
| A katonai és polgári hatalom szétválasztása | |
| Pannonia további feldarabolása Diocletinus idejében | |
| Alsó- és Felső-Dacia | |
| Marcus három részre osztja Daciát | |
| A tartománygyűlések | |
| A provinciák berendezése | |
| A városok fontossága | |
| A census | |
| A pannoniai civitasok | |
| Az adók kezelése | |
| A vám | |
| A pénzügyigazgatóságok | |
| A koronauradalmak | |
| A bányák | |
| A daciai aranybányászat | |
| A pénzverőhelyek | |
| Hadi viszonyok | |
| A legiók | |
| A segédcsapatok | |
| Változásaik | |
| Dacia legióinak segédcsapatai | |
| A határvédelem | |
| A legió-állomások Pannoniában | |
| A táborok maradványai | |
| A segédcsapatok állomásai | |
| Tabula Petuingeriana | |
| Az Interarium Antonini Augusti | |
| Az útrendszer Pannoniában | |
| A IV. század hadszervezete | |
| A balparti erőditmények | |
| A hajóhad | |
| A bácskai ú. n. római sánczok | |
| Dacia védelmi rendszere | |
| Az erdélyi és délmagyarországi sánczok | |
| Az egyes várövek | |
| A segédcsapatok elhelyezése | |
| Az alsó-ilosvai tábor | |
| Az őrtornyok | |
| Az utak | |
| Dacia keleti határa | |
| A segédcsapatok összeállítása | |
| A katonai elbocsátó okmányok | |
| A városok | |
| Fontosságuk | |
| Gyarmatok letelepítése | |
| Régi szabású coloniák | |
| Claudius alapitásai | |
| Siscia és Sirmium | |
| Traianus és Hadrianus coloniái | |
| Municipiumok Pannoniában | |
| Legió-állomások városi szervezete | |
| Canabák | |
| Apulum | |
| A canabák és a polgári telep közötti viszony | |
| A ius Italicum | |
| A városok alkotmánya | |
| A decuriók testülete | |
| A hatóságok; II- és IV-virek; aedilisek, quaestorok | |
| A papi méltóságok | |
| Az augustalisok | |
| A különböző collegiumok | |
| Római városok maradványai | |
| Az utczák | |
| Az épitkezés és jellemzése | |
| Az épületek pusztulása | |
| A római épitkezés egyöntetüsége | |
| A mulatóhelyek | |
| Az amphitheatrumok | |
| A vizvezeték | |
| A fürdők | |
| Egyéb középületek | |
| Az aquincumi vásárpiacz | |
| A lakóházak | |
| A belső kiállitás | |
| Nemzetiségi és vallási viszonyok | |
| A bennszülöttek és rómaiak közötti viszony | |
| Az italiai elem | |
| A pannoniai néptörzsek | |
| Az araviscusok | |
| Temetkezésük | |
| Viseletük | |
| A dák elem | |
| A jövevények | |
| Dacia nem rómaiasodhatott el teljesen | |
| Augustus felkarolja a hanyatló római vallást | |
| Barbár istenségek | |
| A görög-római istenek | |
| A keleti vallások | |
| Nyomai Daciában | |
| Jupiter Dolichenus | |
| A carnuntumi Dolichenum | |
| A Mithras-cultus | |
| Elterjedése | |
| A felmaradt mithraeumok | |
| Az aquincumi Mithras-templom | |
| A cultus eltörlése | |
| Az emlékek | |
| Belföldi és importált gyártmányok | |
| A kőemlékek | |
| Az agyagipar termékei | |
| A bronztárgyak | |
| Az ötvösművek | |
| Csont és üvegtárgyak | |
| Az egyedi kanna és tál | |
| Az alexandriai ötvösség művei | |
| A temetkezés fajai | |
| A siremlékek | |
| Temetők | |
| Különféle sírok | |
| Sarcophagok | |
| A sirfeliratok szerkezete | |
| A gazdagabb sirleletek | |
| A negyedik század | |
| A birodalom felosztása | |
| Diocletianus és Galerius harczai a barbárok ellen harczol | |
| A két császár leköszön | |
| A carnuntumi összejövetel | |
| Calerius Pannoniában az erdőket irtja, a vizeket lecsapolja | |
| Constantinus győzelme Maxentius felett | |
| A cibalaei ütközet | |
| Constantinus megveri a sarmatákat | |
| Licinius bukása | |
| Barbárok megtelepítése Pannoniában | |
| Constantinus utódai | |
| Vetranio | |
| II. Constantinus legyőzi Mursánál Magnentiust | |
| Julianus | |
| Constantius harczai a quádok és sarmaták ellen | |
| I. Valentinianus | |
| A quádook betörése | |
| II. Valentinianus | |
| Valens veresége | |
| A gótok elözönlik a dunai tartományokat | |
| A kereszténység fellépése Pannoniában | |
| Sirmium, a legrégibb egyházközség | |
| A többi püspökségek | |
| Az arianismus | |
| A sirmiumi zsinatok | |
| Az őskeresztény emlékek | |
| A sirfeliratok | |
| Egyéb tárgyak | |
| A pécsi sirkamra | |
| Magyarország története a népvándorlás korában. Irta Nagy Géza | |
| A barbarok terjeszkedése. Sarmaták, germánok | |
| A rómaiak magyarországi uralmának jellemzése | |
| A magyarországi barbárság, germánok s turániak, egymásra gyakorolt hatásuk | |
| A sarmaták nemzetisége, a szittyákkal való rokonságuk; jellemük; életmódjuk; szokásaik | |
| A dák hatalom és a sarmaták; a jazygok beköltözése az Alföldre | |
| Markomannok és quádok védekezése a jazygok ellen s ezeké a quádok ellen | |
| A mátravidéki törzsek, osok, cotinok | |
| Rómaiak és barbárok, Marcus Aurelius hadjáratának következmények | |
| A germán népvándorlás kezdete | |
| A keleti germánok mozgalmai | |
| Germánok letelepedése Magyarország északkeleti részeiben; asztignok, dakringok, vandalok | |
| A gótok; szokásaik; politikai szervezetük | |
| Megtelepedésük a Pontus mellékén | |
| Dacia elleni hadjárataik, Dacia bukása | |
| A vandalok kiüzetése s Pannoniába való költözése | |
| A gót hatalom; greutunok és tervingek | |
| Hermanarich birodalma | |
| A kereszténység terjedése a gótok közt | |
| II. Constantinus hadjárata | |
| Zizais | |
| A limigant sarmaták kipusztítása | |
| Valentinianus hadjárata | |
| A barbárok terjeszkedése Pannoniában | |
| A római emlékek megszünése s a népvándorláskori leletek kezdete | |
| A bregetiói barbár bálványképek | |
| Barbárok Mogentiana vidékén; a fenéki és keszthelyi leletek | |
| Népvándorláskori emlékek Pannoniában s az Alföldön, a germán-sarmata tárgyak typikus sorozatának tartalma, újabb formák hiánya a hunn uralom alatt | |
| A hunn uralom | |
| Hunnok és hiungnuk közti kapcsolat | |
| A hunnok föltűnése Európában, nemzetiségük, török és ugor nyomok | |
| Külsejük, életmódjuk, viseletük, támadási rendszerük, fegyverzetük | |
| Szervezkedésük a Volga mentén | |
| Átkelésük a Volgán | |
| Az alánok meghódítása | |
| Hermanarich bukása | |
| Athanarich és a nyugati gótok, római területre való menekülésük | |
| Valens elleni lázadásuk | |
| Magyarországban elásott kincseik s a krasznai, petrosszai, szilágyi-somlyói kincsleletek | |
| A hunnok a rómaiakkal szövetségben | |
| Rugha uralma a Aétiusszal való szövetsége | |
| A burgundok elleni hadjárat | |
| Oktár és Rugha halála | |
| A margumi béke | |
| Attila és Blida uralma | |
| Attila jellemzése | |
| A hunn birodalom kiterjedése | |
| Attila udvara | |
| Blida halála | |
| A hadisten kardja | |
| Attila és a kelet-római birodalom | |
| A galliai hadjárat, a catalaunumi ütközet | |
| Az italiai hadjárat, Aquileja lerombolása, Róma megszabadulása | |
| Attila halála | |
| A germánok lázadása, a hunn uralom megszünése Magyarországban | |
| Aldunai és denepermelléki hunnok, Hunnivár | |
| A hunn uralom jelentősége Magyarországban | |
| Hunn emlékek hiánya, az u. n. Attila-kincs | |
| A germán uralom | |
| Magyarország a hunnok kiveretése után | |
| A hunnok örökösei | |
| Gótok és svédek harczai, a skirek megsemmisitése, a gótok kivándorlása Pannoniából | |
| Nagy-Theodorik uralma | |
| A herulok költözködése | |
| A longobárdok megtelepedése | |
| Szövetségük az avarokkal a gepidák ellen | |
| A gepidák megsemmisitése | |
| A longobárdok kivándorlása Italiába | |
| A germán uralom jellemzése | |
| Az avarok | |
| Az avarok föltűnése Európában | |
| Valódi nevük s az ogor néppel való kapcsolatuk; az avar nép alkatrészei, az uralkodó osztály töröksége | |
| Menekülésük a turkok elől | |
| Szövetségük Justinianusszal | |
| A keleteurópai hunn törzsek meghódítása | |
| Magyarország elfoglalása | |
| Baján | |
| Az avarok és a byzanciak közti hadjáratok | |
| Baján halála | |
| A longobárdok viszonya az avarokhoz | |
| Heraklios perzsa hadjárata, avarok és perzsák szövetsége Konstantinápoly elfoglalására | |
| A horvátok és szerbek letelepedése a Balkánon; a szlávok terjeszkedése | |
| Belviszályok az avarok közt; bolgárok bevándorlása Magyarországon | |
| Az avar hatalom hanyatlása | |
| Nagy-Károly hadjáratai | |
| Az avar hringek | |
| Lázadás az avarok közt; a khágán meggyilkolása | |
| A khágánok székhelyének feldulatása | |
| A frankok birtokába került zsákmány | |
| Nagy-Károly aacheni kürtje és kardja | |
| Az avarok kipusztítása | |
| Pannonia beolvasztása a frank birodalomba | |
| Szlávok és bajorok terjeszkedése | |
| A tiszai bolgárság | |
| A magyarok beköltözésének kezdete | |