| I. KÖTET | |
| Fröhlich Róbert - Kuzsinszky Bálint - Nagy Géza - Marczali Henrik: Magyarorszság a királyság megalapításáig - 1895 | |
| Bevezetés. Irta Vaszary Kolos | |
| Magyarország története a honfoglalásig | |
| Előszó | |
| A kőkor | |
| A fémek használata | |
| Eleinte a réz versenyez a kővel | |
| A bronzkor | |
| A kelták bevándorlása | |
| A La-Téne izlés | |
| A római uralom | |
| Küzdelmei a barbár népekkel | |
| A hunnok | |
| A népvándorlás többi népei | |
| Magyarország területe a római hódítás előtt. Irta Frőhlich Róbert | |
| A legelső földrajzi tudósítások | |
| Görög kereskedők értesülései az Al-Dunáról | |
| Hekataios | |
| Hesiodos | |
| Pindaros | |
| Aischylos | |
| Rhodosi Apollonius | |
| A Duna bifurcatiója | |
| Herodotos | |
| A Duna és mellékfolyói | |
| A népek | |
| Thukydides | |
| III. Fülöp dunai hadjárata | |
| Nagy Sándor | |
| Skylax Periplusa | |
| Strabo és az első század többi írói | |
| Augustus emlékiratai | |
| Belőlök meritette adatait Strabo | |
| A folyók, hegyek és népek leírása | |
| Velleius Paterculus, ki szintén Augusztusszal egykorú író | |
| Későbben írtak Dio Cassius és Appianus | |
| Agrippa Chorographiája | |
| Kiegészítette Plinius | |
| Ismeretei Pannonia folyóiról, hegységeiről, néptörzseiről | |
| Tacitus adatai Germanijában | |
| Felső-Magyarország népviszonyairól | |
| Ptolemaeus adatai | |
| Cl. Ptolemaeus műve, a Geographia, astronomiai alapon nyugszik | |
| Hazánkra vonatkozó térképei | |
| A Duna és mellékfolyói | |
| A hegységek | |
| Felső- és Alsó-Pannonia, Dacia határai | |
| A néptörzsek, melyek hazánk területét lakták | |
| Az útvonalak | |
| Magyarország legrégibb ismert lakói | |
| Az Al-Duna vidékén lakó géták | |
| Augustus idejében a dákokkal egyesülve már államot alkotnak | |
| Eredetük | |
| Műveltségük | |
| Vallási fogalmaik | |
| Dromichaites, a birodalom megalapítója | |
| Lysimachos thrák király hadjárata | |
| A kelták háromféle elnevezése | |
| Legrégibb hazájuk | |
| Vándorlásaik | |
| Elözönlik Italiát | |
| Ugyanekkor más törzsek a Balkán-félszigetig nyomulnak | |
| Az iapodok és skodiskok megtelepedése | |
| Változások a többi néptörzsek elhelyezkedésében | |
| Az aravicusok | |
| Pannonia és Dacia. Irta Kuzsinszky Bálint | |
| A római foglalás | |
| Octavianus hadjárata a fellázadt iapodok ellen | |
| Siscia meghódítása | |
| Illyricum | |
| Tiberius küldetése Pannoniába | |
| Illyricum császári provincia | |
| A dalmaták újabb lázadása Kr. e. 9-ben | |
| Pannonia kiterjedése | |
| Maroboduus | |
| A nagy pannon-dalmata felkelés Kr. u. 6-ban | |
| Augustus Germanicust küldi Tiberius mellé | |
| A pannonok meghódolása | |
| A dalmaták folytatják az ellentállást | |
| Leigázásuk | |
| Illyrcium ketté osztatik | |
| A pannoniai csapatok száma Augustus halálakor | |
| Maroboduus bukása | |
| Catualda | |
| Claudius intézkedései a határvidékek biztosítása érdekében | |
| Carnuntum legióállomás lesz | |
| Domitianus svév-sarmata háborúja | |
| A dák hatalom Boerebistes idejében | |
| Costiso | |
| M. Crassus hadjárata | |
| Decebalus | |
| Domitianus dák háborúja | |
| Traianus dák háborúinak oka | |
| A római sereg két vonalon nyomul Daciába | |
| Decebalus követsége | |
| A tapaei ütközet | |
| Decebalus kegyelemért könyörög | |
| A béke föltételei | |
| A dunai hid | |
| Decebalus megszegi a békét | |
| A hadüzenet | |
| Decebalus kétségbeesett védekezése | |
| Öngyilkossága | |
| Dacia császári tartomány | |
| Traianus oszlopa és foruma | |
| Pannonia ketté osztása | |
| A második és harmadik század | |
| Hadrianus állítólag leszedeti Traianus dunai hídját | |
| Tartózkodása Daciában és Pannoniában | |
| A római jog kiterjesztése | |
| L. Aelius, Pannonia helytartója | |
| Antonius Pius; Marcus Aurelius | |
| A markomann háborúk kitörése | |
| A Garam melléki ütközet | |
| A barbárok meghódolása | |
| A tervezett Sarmatia, Marcomannia tartományok | |
| Újabb lázadás; Marcus halála | |
| Commodus békeföltételei | |
| A pannoniai sereg Septimius Severust kiáltja ki császárrá | |
| Caracalla, Alexander Severus; Maximinus Thrax erélyes föllépése | |
| III. Gordianus, Philippus | |
| A gótok betörése | |
| Decius megmenti Daciát | |
| Gallienus | |
| Dacia elvesztése | |
| Claudius megveri a gótokat | |
| Aurelianus | |
| Dacia Ripensis | |
| Probus, Carus | |
| Diocletianus legyőzi Carinust | |
| A tartományok kormányzása | |
| A helytartó | |
| Pannonia kettéosztása | |
| A katonai és polgári hatalom szétválasztása | |
| Pannonia további feldarabolása Diocletinus idejében | |
| Alsó- és Felső-Dacia | |
| Marcus három részre osztja Daciát | |
| A tartománygyűlések | |
| A provinciák berendezése | |
| A városok fontossága | |
| A census | |
| A pannoniai civitasok | |
| Az adók kezelése | |
| A vám | |
| A pénzügyigazgatóságok | |
| A koronauradalmak | |
| A bányák | |
| A daciai aranybányászat | |
| A pénzverőhelyek | |
| Hadi viszonyok | |
| A legiók | |
| A segédcsapatok | |
| Változásaik | |
| Dacia legióinak segédcsapatai | |
| A határvédelem | |
| A legió-állomások Pannoniában | |
| A táborok maradványai | |
| A segédcsapatok állomásai | |
| Tabula Petuingeriana | |
| Az Interarium Antonini Augusti | |
| Az útrendszer Pannoniában | |
| A IV. század hadszervezete | |
| A balparti erőditmények | |
| A hajóhad | |
| A bácskai ú. n. római sánczok | |
| Dacia védelmi rendszere | |
| Az erdélyi és délmagyarországi sánczok | |
| Az egyes várövek | |
| A segédcsapatok elhelyezése | |
| Az alsó-ilosvai tábor | |
| Az őrtornyok | |
| Az utak | |
| Dacia keleti határa | |
| A segédcsapatok összeállítása | |
| A katonai elbocsátó okmányok | |
| A városok | |
| Fontosságuk | |
| Gyarmatok letelepítése | |
| Régi szabású coloniák | |
| Claudius alapitásai | |
| Siscia és Sirmium | |
| Traianus és Hadrianus coloniái | |
| Municipiumok Pannoniában | |
| Legió-állomások városi szervezete | |
| Canabák | |
| Apulum | |
| A canabák és a polgári telep közötti viszony | |
| A ius Italicum | |
| A városok alkotmánya | |
| A decuriók testülete | |
| A hatóságok; II- és IV-virek; aedilisek, quaestorok | |
| A papi méltóságok | |
| Az augustalisok | |
| A különböző collegiumok | |
| Római városok maradványai | |
| Az utczák | |
| Az épitkezés és jellemzése | |
| Az épületek pusztulása | |
| A római épitkezés egyöntetüsége | |
| A mulatóhelyek | |
| Az amphitheatrumok | |
| A vizvezeték | |
| A fürdők | |
| Egyéb középületek | |
| Az aquincumi vásárpiacz | |
| A lakóházak | |
| A belső kiállitás | |
| Nemzetiségi és vallási viszonyok | |
| A bennszülöttek és rómaiak közötti viszony | |
| Az italiai elem | |
| A pannoniai néptörzsek | |
| Az araviscusok | |
| Temetkezésük | |
| Viseletük | |
| A dák elem | |
| A jövevények | |
| Dacia nem rómaiasodhatott el teljesen | |
| Augustus felkarolja a hanyatló római vallást | |
| Barbár istenségek | |
| A görög-római istenek | |
| A keleti vallások | |
| Nyomai Daciában | |
| Jupiter Dolichenus | |
| A carnuntumi Dolichenum | |
| A Mithras-cultus | |
| Elterjedése | |
| A felmaradt mithraeumok | |
| Az aquincumi Mithras-templom | |
| A cultus eltörlése | |
| Az emlékek | |
| Belföldi és importált gyártmányok | |
| A kőemlékek | |
| Az agyagipar termékei | |
| A bronztárgyak | |
| Az ötvösművek | |
| Csont és üvegtárgyak | |
| Az egyedi kanna és tál | |
| Az alexandriai ötvösség művei | |
| A temetkezés fajai | |
| A siremlékek | |
| Temetők | |
| Különféle sírok | |
| Sarcophagok | |
| A sirfeliratok szerkezete | |
| A gazdagabb sirleletek | |
| A negyedik század | |
| A birodalom felosztása | |
| Diocletianus és Galerius harczai a barbárok ellen harczol | |
| A két császár leköszön | |
| A carnuntumi összejövetel | |
| Calerius Pannoniában az erdőket irtja, a vizeket lecsapolja | |
| Constantinus győzelme Maxentius felett | |
| A cibalaei ütközet | |
| Constantinus megveri a sarmatákat | |
| Licinius bukása | |
| Barbárok megtelepítése Pannoniában | |
| Constantinus utódai | |
| Vetranio | |
| II. Constantinus legyőzi Mursánál Magnentiust | |
| Julianus | |
| Constantius harczai a quádok és sarmaták ellen | |
| I. Valentinianus | |
| A quádook betörése | |
| II. Valentinianus | |
| Valens veresége | |
| A gótok elözönlik a dunai tartományokat | |
| A kereszténység fellépése Pannoniában | |
| Sirmium, a legrégibb egyházközség | |
| A többi püspökségek | |
| Az arianismus | |
| A sirmiumi zsinatok | |
| Az őskeresztény emlékek | |
| A sirfeliratok | |
| Egyéb tárgyak | |
| A pécsi sirkamra | |
| Magyarország története a népvándorlás korában. Irta Nagy Géza | |
| A barbarok terjeszkedése. Sarmaták, germánok | |
| A rómaiak magyarországi uralmának jellemzése | |
| A magyarországi barbárság, germánok s turániak, egymásra gyakorolt hatásuk | |
| A sarmaták nemzetisége, a szittyákkal való rokonságuk; jellemük; életmódjuk; szokásaik | |
| A dák hatalom és a sarmaták; a jazygok beköltözése az Alföldre | |
| Markomannok és quádok védekezése a jazygok ellen s ezeké a quádok ellen | |
| A mátravidéki törzsek, osok, cotinok | |
| Rómaiak és barbárok, Marcus Aurelius hadjáratának következmények | |
| A germán népvándorlás kezdete | |
| A keleti germánok mozgalmai | |
| Germánok letelepedése Magyarország északkeleti részeiben; asztignok, dakringok, vandalok | |
| A gótok; szokásaik; politikai szervezetük | |
| Megtelepedésük a Pontus mellékén | |
| Dacia elleni hadjárataik, Dacia bukása | |
| A vandalok kiüzetése s Pannoniába való költözése | |
| A gót hatalom; greutunok és tervingek | |
| Hermanarich birodalma | |
| A kereszténység terjedése a gótok közt | |
| II. Constantinus hadjárata | |
| Zizais | |
| A limigant sarmaták kipusztítása | |
| Valentinianus hadjárata | |
| A barbárok terjeszkedése Pannoniában | |
| A római emlékek megszünése s a népvándorláskori leletek kezdete | |
| A bregetiói barbár bálványképek | |
| Barbárok Mogentiana vidékén; a fenéki és keszthelyi leletek | |
| Népvándorláskori emlékek Pannoniában s az Alföldön, a germán-sarmata tárgyak typikus sorozatának tartalma, újabb formák hiánya a hunn uralom alatt | |
| A hunn uralom | |
| Hunnok és hiungnuk közti kapcsolat | |
| A hunnok föltűnése Európában, nemzetiségük, török és ugor nyomok | |
| Külsejük, életmódjuk, viseletük, támadási rendszerük, fegyverzetük | |
| Szervezkedésük a Volga mentén | |
| Átkelésük a Volgán | |
| Az alánok meghódítása | |
| Hermanarich bukása | |
| Athanarich és a nyugati gótok, római területre való menekülésük | |
| Valens elleni lázadásuk | |
| Magyarországban elásott kincseik s a krasznai, petrosszai, szilágyi-somlyói kincsleletek | |
| A hunnok a rómaiakkal szövetségben | |
| Rugha uralma a Aétiusszal való szövetsége | |
| A burgundok elleni hadjárat | |
| Oktár és Rugha halála | |
| A margumi béke | |
| Attila és Blida uralma | |
| Attila jellemzése | |
| A hunn birodalom kiterjedése | |
| Attila udvara | |
| Blida halála | |
| A hadisten kardja | |
| Attila és a kelet-római birodalom | |
| A galliai hadjárat, a catalaunumi ütközet | |
| Az italiai hadjárat, Aquileja lerombolása, Róma megszabadulása | |
| Attila halála | |
| A germánok lázadása, a hunn uralom megszünése Magyarországban | |
| Aldunai és denepermelléki hunnok, Hunnivár | |
| A hunn uralom jelentősége Magyarországban | |
| Hunn emlékek hiánya, az u. n. Attila-kincs | |
| A germán uralom | |
| Magyarország a hunnok kiveretése után | |
| A hunnok örökösei | |
| Gótok és svédek harczai, a skirek megsemmisitése, a gótok kivándorlása Pannoniából | |
| Nagy-Theodorik uralma | |
| A herulok költözködése | |
| A longobárdok megtelepedése | |
| Szövetségük az avarokkal a gepidák ellen | |
| A gepidák megsemmisitése | |
| A longobárdok kivándorlása Italiába | |
| A germán uralom jellemzése | |
| Az avarok | |
| Az avarok föltűnése Európában | |
| Valódi nevük s az ogor néppel való kapcsolatuk; az avar nép alkatrészei, az uralkodó osztály töröksége | |
| Menekülésük a turkok elől | |
| Szövetségük Justinianusszal | |
| A keleteurópai hunn törzsek meghódítása | |
| Magyarország elfoglalása | |
| Baján | |
| Az avarok és a byzanciak közti hadjáratok | |
| Baján halála | |
| A longobárdok viszonya az avarokhoz | |
| Heraklios perzsa hadjárata, avarok és perzsák szövetsége Konstantinápoly elfoglalására | |
| A horvátok és szerbek letelepedése a Balkánon; a szlávok terjeszkedése | |
| Belviszályok az avarok közt; bolgárok bevándorlása Magyarországon | |
| Az avar hatalom hanyatlása | |
| Nagy-Károly hadjáratai | |
| Az avar hringek | |
| Lázadás az avarok közt; a khágán meggyilkolása | |
| A khágánok székhelyének feldulatása | |
| A frankok birtokába került zsákmány | |
| Nagy-Károly aacheni kürtje és kardja | |
| Az avarok kipusztítása | |
| Pannonia beolvasztása a frank birodalomba | |
| Szlávok és bajorok terjeszkedése | |
| A tiszai bolgárság | |
| A magyarok beköltözésének kezdete | |
| A vezérek kora és a királyság megalapítása. Irta Marczali Henrik | |
| Előszó. A magyar föld szerepe nyugat és kelet közt a honfoglalás előtt és a magyar állam alapítása | 3 |
| A magyarok őstörténete a honfoglalásig | |
| A magyarok eredete és ősi hazája | 7 |
| Ellentét a délnyugati és az északkeleti népek közt | |
| Viszony a kúnokhoz | |
| Jordanes, hunugorok | |
| Moageras | |
| Ugor nyelvrokonság | |
| Nyelv és nemzet | |
| Példák | |
| Faji typus | |
| Átalakulás | |
| Scythia, az ős haza | |
| Török és perzsa befolyás | |
| Lebedia. A kozár birodalom | 15 |
| A kozár hatalom | |
| Hatása a magyarra | |
| Turk és szabartoaszfaloi név | |
| Keleti testvérek | |
| Lebedia | |
| Kozár alkotmány | |
| A bolgárok | |
| A kabarok | |
| Etelköz | 22 |
| A besenyők | |
| Etelköz leirása | |
| A magyarok első megjelenése nyugati Európában | |
| Arab tudósítások | |
| A kievi hadjárat | |
| Byzancz és a pusztai népek | |
| A dunai bolgárok | |
| Görög szövetség, bolgár hadjárat | |
| Bolgár-besenyő támadás | |
| A magyarok eredete és vándorlásai a hazai hagyományok szerint | 29 |
| Kézai Simon krónikája | |
| Budai képes krónikák | |
| Turóczi | |
| Miről nincs tudomásunk? | |
| A névtelen jegyző | |
| A szittyák leirása | |
| Út Susdal és Kijev felé | |
| Mit nem tud Anonymus? | |
| Julianus útleirása | |
| Pascatir | |
| A baskirok | |
| A magyarok a honfoglalás korában | 35 |
| Török elnevezés | |
| Turk-ugor törzsek összeolvadása | |
| Konstantinos Porphyrogennetos a kabarokról | |
| A magyar nyelv; bősége, jellemzése | |
| Törzsi és családi beosztás | |
| Életmód; fegyverzet | |
| A hét törzs; a vajdák; a fővezér | |
| Álmos | |
| A vérszerződés | |
| Árpád a krónikák szerint | |
| Lebedias vajda | |
| Árpád választása | |
| Fejedelmi hatalom | |
| Árpád jellemzése | |
| A magyar név eredete | |
| A Gyula és a Kharkász | |
| A község | |
| Leo taktikája | |
| A magyar hadviselés jellemzése | |
| Előkelők | |
| A nép jellemzése | |
| Élelmezésük a háborúban | |
| Számuk | |
| Ősi vallásuk | |
| Az ősök tisztelete | |
| A vallás harczias szelleme | |
| Énekesek | |
| Erkölcsök | |
| A honfoglalás | |
| Európa a magyarok bevándorlása korában | 67 |
| Nagy-Károly birodalmának bomlása | |
| Új királyságok | |
| Ököljog | |
| Az egyház | |
| Az arabok, a szlávok, a normannok | |
| Őrgrófságok | |
| A német királyság | |
| A keleti császárság | |
| Kereskedése, gazdasága | |
| Politikai elvei | |
| Pannonia a magyarok bejövetelekor | 82 |
| A krónikák szerint | |
| Az avarok | |
| A frank őrgrófságok és a morvák | |
| Szvatopluk | |
| Kereszténység | |
| Methodios | |
| Horvátok; pannoniai szlávok | |
| Privina; Mosaburg | |
| Keleti Magyarország | |
| Bolgárok | |
| A kereszténység csekély hatása | |
| A háborúk jelleme | |
| A honfoglalás | 97 |
| Kézai krónikája szerint | |
| Követség Szvatoplukhoz | |
| Moróth | |
| Népmondák | |
| Az Anonymus elbeszélése | |
| Kiev, kúnok; Halics és Ladomér | |
| Szalán, Mén-Marót, Gelou, Glad | |
| Nyitra, Veszprém | |
| A honfoglalás módja | |
| Arnulf és Szvatopluk | |
| A magyarok beavatkozása | |
| Szvatopluk halála | |
| A honfoglalás éve | |
| Árpád történeti szerepe | |
| A morva birodalom megdöntése, bajor püspökök levele | |
| A morvák beolvasztása | |
| Határok | |
| Egykorú vélemények a magyarokról | 121 |
| Arnulf meghivása | |
| A clusák | |
| Regino; forrásai | |
| Levél Dado verduni püspökhöz | |
| Mese a magyarok eredetéről | |
| Az unger, ungarus név | |
| A többi elnevezése | |
| A magyar nemzet helyzete és megszállása | 127 |
| Összehasonlítás a hunnal és avarral | |
| Elszigeteltségük | |
| A megszállás Konstantinos, a képes krónika és Anonymus szerint | |
| Pusztaszer | |
| A kalandozások kora | |
| Első kalandozások nyugat felé | 137 |
| Olasz viszonyok | |
| Berengár | |
| Brenta melletti ütközet | |
| Velencze | |
| Német viszonyok | |
| Betörés Bajorországba és Karinthiába | |
| Harcz a szászok ellen | |
| A törzsek viszonya | |
| Árpád halála | |
| Fiai | |
| Bajor támadás és vereség | |
| A magyar pusztítás | |
| Ágostai diadal | |
| A határok | |
| A magyar befolyás terjedése | |
| Olasz hadjárat | |
| Pávia bevétele | |
| Betörés Burgundiába | |
| Szász háború | |
| Werlaon ostroma | |
| Szerződés Henrikkel | |
| A sanct-galleni táborozás | 153 |
| Sanct-Gallen kolostora | |
| Készületek a magyarok ellen | |
| A magyarok a monostorban | |
| Heribald | |
| A lakoma | |
| Viboráda | |
| A portyázó csapatok Elszászban és Belgiumban | |
| A merseburgi csata | 159 |
| Első hadjárat Konsantinápoly ellen | |
| Henrik készületei | |
| Az adó megtagadása a daleminczok elpártolása | |
| Az ütközet | |
| A magyar hadviselés ernyedése | |
| Árpád nemzetségének genealogiája | |
| Betörés Francziaországba és Itáliába | |
| Monte Casino | |
| Szászországi vereség | |
| A magyar befolyás csökkenése | |
| A nemzeti átalakulás kezdete | |
| Az ágostai ütközet | 167 |
| Kalandozás Spanyolország felé | |
| Taksony Itáliában | |
| A welsi csata | |
| Bajor Henrik. Győzelmei | |
| Ottó Itáliában | |
| A német herczegek és a király | |
| Magyar hadjárat Lotharingiába és Belgiumba | |
| Lobbes | |
| Cambray ostroma | |
| Ottó győzelme | |
| A magyarok betörése | |
| Ágosta ostroma | |
| Udlarik püspök | |
| A Lechfeld | |
| A német és a magyar sereg | |
| A magyar támadás | |
| Annak visszaverése | |
| Az üldözés | |
| A magyar vezérek sorsa | |
| A hazai krónikák | |
| A hét magyar regéje | |
| Összefüggése a magyar énekesek rendjével | |
| Az ágostai csata következései | |
| Bajor Henrik halála | |
| Kalandozások a görög birodalomban | 189 |
| A görögök megsarczolása | |
| Magyar vezérek Konstantinápolyban | |
| Bulcs és Gyula | |
| Turkia püspöke | |
| Magyar portyázások és megszállások | |
| Sobamagyarok | |
| Szvjatoszláv Bolgárországban | |
| Tzimiskes császár | |
| A görög birodalom megerősödése | |
| Botond mondája | |
| A népies hagyomány győzelme a tudákosságon | |
| A nemzet átalakulása a vezérek korában | 197 |
| A nemzet helyzetének változása | |
| A vándorlás bomlasztó hatása | |
| Idegen elemek csatlakozása | |
| A patriarchalis kormány hanyatlása | |
| Katonai erények | |
| Új aristocratia emelkedése | |
| A magyarok és az alávetett népek viszonya | |
| Felhasználásuk a háborúban | |
| A veszteségek hatása | |
| Az ősi vallás bomlása | |
| Keresztények, izmaelita bolgárok, zsidók | |
| Térítési kisérletek a kalandozások idején | |
| Görög térités | |
| Szláv befolyás | |
| Az ősi vallás a kalandos élettel él-hal | |
| A fejedelemség átalakulása | |
| Géza fejedelemsége | 209 |
| Árpád utódai | |
| Oligarchicus kormány-forma | |
| Géza és Sarolt | |
| Női uralom a népvándorlás korában | |
| Géza jelleme | |
| Követség Ottóhoz | |
| Bajor viszonyok | |
| Az őrgrófság | |
| István és Gizella házassága | |
| A Nibelung ének | |
| A fejedelem és a község | |
| A hadsereg | |
| A limes és a megtelepedés | |
| A vitézek | |
| Küzdelem a nemzetségek ellen | |
| A fejedelem és a főbírák | |
| A község megszünése | |
| A térités kezdete | 219 |
| A kereszténység előhaladása 1000 körül | |
| Géza eljárása | |
| Wolfgang | |
| Piligrim passuai püspök | |
| Tervei | |
| Levele a pápához | |
| Hitvallása | |
| Vetélkedése a salzburgi érsekséggel | |
| Adalbert | |
| Querfurti Brunó | |
| Szent-Romuald | |
| A hit mint politikai eszköz | |
| Géza történeti szerepe | |
| István nevelése | |
| Clunyi irány | |
| Nyugati és keleti egyház viszonya | |
| István mint fejedelem | 233 |
| Trónralépése | |
| A pogányok. Kupa, Somogy | |
| Keresztény sereg | |
| Idegen lovagok | |
| A veszprémi csata | |
| Pannonhalma | |
| Pécsvárad | |
| A fejedelem berendezi az egyházat | |
| Papok behivása | |
| Érsekségek és püspökségek | |
| Esztergom és Kalocsa | |
| II. Szilveszter és III. Ottó | |
| A legenda elbeszélése a római követségről | |
| A szent korona | |
| Szent-István királysága | |
| István törvényei | 249 |
| A vallásos szempont | |
| Az előszó | |
| Az egyház kiváltsága és annak oltalma | |
| Tized, templomépítés, vasárnap | |
| Templomba járás | |
| Boszorkányok, megrontók, jövendőmondók | |
| Magánvagyon és örökösödés | |
| Királyi birtok | |
| Király és egyház szövetsége | |
| Büntető törvények | |
| Emberölés; nőgyilkosságok | |
| A kard kirántása | |
| Fegyveres támadás | |
| Esküszegés, gyújtogatás, leányrablás | |
| Női tolvajok | |
| Rágalmazás | |
| Özvegyek és árvák védelme | |
| Rabszolgaság | |
| A kereszténység törekvése | |
| Szabadon bocsátás | |
| Jogtalan felszabadítás és annak büntetése | |
| Szabadoknak szolgaságba taszítása | |
| Elégtelen jogvédelem | |
| Szolganők cselbe ejtése | |
| Házasság szolganővel | |
| Sikkasztás. Fölebbezés. Jövevények | |
| Az ország állapota és népessége | 263 |
| Idegen törvények hatása | |
| Királyi tanács | |
| A két párt | |
| A király | |
| A seniorok és comesek | |
| Ispánok, birtokosok | |
| A miles; a polgár; a rabszolga | |
| Az ország kormányzása | 269 |
| A törvények hézagossága | |
| Az udvar | |
| A királyi várak | |
| A falu | |
| Nomád életmód fennmaradása | |
| Az életmód | |
| A nemzet megosztása | |
| Belső háborúk. A kereszténység terjesztése | 274 |
| Gyula | |
| Az Anonymus szerint | |
| A képes krónika szerint | |
| Besenyők, fekete magyarok | |
| Ohtum az Anonymus szerint | |
| Szent-Gellért legendája szerint | |
| Csanád | |
| Történeti alap | |
| Thonuzoba | |
| A térítés módja | |
| Gellért gyermekkora, klastromi élete, zarándoklása | |
| Mint csanádi püspök | |
| Iskolák | |
| Magyar születésű papok | |
| Összeköttetés nyugattal | |
| Zarándoklás Magyarországon át | |
| Viszony a görög egyházhoz | |
| Egynyelvüség | |
| A jövevények | |
| István oktatása a jövevényekről | |
| István alapitványai külföldön | |
| Püspökségek javadalmazása | |
| Gizella királyné | |
| A fejérvári bazilika | |
| A magyar nép és az egyház | |
| A pogányság megmaradása | |
| István külső háborúi | 291 |
| Viszony Németországban | |
| Chrobry Boleszló | |
| Bolgárok és görögök háborúja | |
| Magyarország részvétele | |
| Velencze | |
| II. Konrád | |
| Magyar-német háború | |
| István győzelme | |
| Az örökösödés kérdése és István halála | 301 |
| Imre | |
| Legendája | |
| A királyi herczegek | |
| Vazul | |
| Urseolo Péter | |
| Gyilkossági kisérlet István ellen | |
| Vazul büntetése, fiainak menekvése | |
| István halála és temetése | |
| Szentsége | |
| Történeti szerepe | |
| Képek jegyzéke | |
| II. KÖTET | |
| Marczali Henrik: Magyarország története az Árpádok korában (1038-1301) 1896 | |
| Előszó. Szent-István hagyatéka. A történelem ítélete a szent király műve felett. A független királyság veszedelme. Árpád véreinek küldetése | 3 |
| Küzdelem a nemzeti függetlenségért | |
| Péter és Aba Sámuel | 7 |
| A pogány lázadás | 29 |
| Trónviszályok | 59 |
| Salamon és a herczegek. Az ország kiterjesztése | 75 |
| Salamon bukása. I. Géza király | 90 |
| Belső állapotok | 108 |
| Szent-László és Könyves-Kálmán kora | |
| László királysága | 121 |
| László törvényhozása | 136 |
| Horvátország meghódítása | 157 |
| Kálmán és Álmos. Keresztes hadjárat | 185 |
| Horvátország és Dalmáczia meghódítása | 199 |
| Világi törvényhozás | 214 |
| Egyházi törvényhozás | 228 |
| Kálmán családi viszonyai | 243 |
| A görög befolyás kora | |
| II. István uralkodása. A görög háborúk kezdete | 253 |
| II. Béla uralkodása. Borics | 267 |
| Borics ujabb fellépése. Osztrák háboru. II. keresztes hadjárat | 278 |
| Orosz és görög háboruk | 283 |
| Küzdelem a trónért. Mánuel diadala | 294 |
| III. Béla uralkodása. Családi összeköttetései. Az ország pénzügye és a király gazdagsága | 311 |
| Halics elfoglalása. III. keresztes hadjárat | 327 |
| A rendi alkotmány kezdetei | |
| Imre király és Endre herczeg. Terjeszkedés a Balkán felé | 339 |
| Belső állapotok. Birtokviszonyok. Rabszolgák | 347 |
| Az egyház | 365 |
| II. Endre adományozásai. Gertrud és Bánkbán. Keresztes hadjárat | 373 |
| Pénzügyi helyzet. Az aranybulla | 388 |
| Szabadságlevelek az egyház és a szászok részére | 490 |
| Béla mint ifjabb király. Az aranybulla végrehajtása és megujitása | 419 |
| Endre utolsó évei. Halála | 436 |
| A tatárjárás kora | |
| IV. Béla király és az urak | 443 |
| Nagy-Magyarország és a tatárok | 453 |
| A kúnok befogadása | 462 |
| A tatár és a magyar nemzet | 465 |
| A tatárjárás | 480 |
| Az ország helyreállitása. Velenczei és osztrák háborúk | 504 |
| Osztrák és cseh háborúk. Belső intézkedések | 517 |
| Belső háborúk | 530 |
| Az Árpádház kihalása | |
| Az utolsó Árpádok | 547 |
| Az ország területe és népessége. Külső viszonyok | 584 |
| Alkotmány. Törvényhozás. Gyűlések | 599 |
| Az egyház. Irodalom. Épitészet | 615 |
| Az urak és nemesek. A megye | 638 |
| A városok. Az ország többi lakosai. Végszó | 655 |
| Képek jegyzéke | |
| III. KÖTET | |
| Pór Antal - Schönherr Gyula: Az Anjou ház és örökösei (1301-1439) 1895 | |
| Előszó. A magyar nemzet politikai érettsége. A magyar Anjouk kora, mint ennek bizonysága. A külömbség a korszak és az Árpád-ház utolsó évtizedei között. Magyarország fénykora | 3 |
| Az interregnum és Károly Róbert küzdelmei az oligarchákkal | |
| Károly Róbert első párthivei. Venczel királysága | 7 |
| Bajor Ottó és Károly Róbert | 26 |
| A szentszék és Magyarország. Károly Róbert megválasztása | 33 |
| Trencsényi Csák Máté és Frá Gentile | 46 |
| Csák Máté és a Habsburgok | 57 |
| Kopasz nándor lázadása. Zách Feliczián merénylete | 66 |
| Károly Róbert külpolitikája | |
| Zára és Velencze. Horvát-dalmát zavarok | 87 |
| Összeköttetés Szerbiával. Havasföldi hadjárat | 99 |
| Nyugati politika | 106 |
| Károly családi viszonyai | 119 |
| Az ország belállapota Károly uralkodása alatt | 135 |
| A nápolyi hadjáratok kora | |
| Lajos király uralkodása első évei | 151 |
| Endre meggyilkoltatása. Zára veszedelme | 167 |
| Az első nápolyi hadjárat | 179 |
| Tárgyalások a szentszékkel. Második nápolyi hadjárat | 206 |
| A nápolyi ügy befejezése | 224 |
| Magyarország fénykora | |
| Litvai hadjáratok. Szerb ügyek | 231 |
| Dalmáczia visszahódítása | 242 |
| Bosnya ügyek. Magyar hadak a szentszék szolgálatában | 257 |
| A török föllépése és az aldunai fejedelemségek | 267 |
| Habsburgok és Luxemburgok | 283 |
| Nagy Lajos Lengyelország királya | 293 |
| Az Anjoukor vége | |
| A harmadik háború Velencze ellen. A turini béke | 309 |
| Nápolyi ügyek. Johanna végzete | 329 |
| Lajos halála. Uralkodásának jellemzése | 341 |
| Mária és Erzsébet királynők | 350 |
| A nőuralom következményei | 361 |
| Kis-Károly. A catastrophák | 368 |
| Az Anjou-ház örökösei. Irta: Schönherr Gyula | |
| Előszó. Zsigmond uralkodásának jelentősége. A szövetséges politika kezdetei. Magyarország és a német birodalom. A XV. század elejének uralkodó eszméi. A nemzet államfentartó ereje | 387 |
| Zsigmond küzdelmei a magyar koronáért | |
| Zsigmond trónra lépte | 393 |
| Bosznia és a délvidéki forradalom | 405 |
| Az első török háboruk | 418 |
| A nápolyi párt ujjá éledése | 434 |
| Nápolyi László fellépése | 452 |
| A forradalom után | 467 |
| Magyarország és a német birodalom | |
| Zsigmond római királysága | 487 |
| A velenczei háború. Hervoja bukása | 504 |
| A konstanczi zsinat és Magyarország | 513 |
| Magyarország a király távollétében | 527 |
| Az első huszita háboruk | 536 |
| Zsigmond olasz politikája | 546 |
| Védelmi harczok a törökök és husziták ellen | |
| A törökök terjeszkedése. Az aldunai háboruk | 559 |
| A husziták betörései | 570 |
| Készületek a védelmi harczra | 580 |
| Zsigmond császár utolsó évei | 593 |
| Albert uralkodása | 610 |
| Eredmények | 625 |
| Képek jegyzéke | |
| IV. KÖTET | |
| Fraknói Vilmos: A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440-1526) 1896 | |
| Előszó. A renaissance hatása a szellemi és politikai életre. Az újkor politikai eszméi. A democraticus irány diadala Mátyás királllyá választásában. Mátyás viszonya Európa fejedelmeihez. E kor történeti forrásai | 3 |
| I. Ulászló uralkodása. 1440-1444 | |
| I. Ulászló megválasztása | 9 |
| A nemzet megoszlása I. Ulászló és V. László között | 18 |
| A törökországi hadjárat. Újabb hadi készületek | 31 |
| A szegedi béke | 44 |
| A várnai csata | 52 |
| Hunyadi János és V. László | |
| Ideiglenes kormány | 63 |
| Hunyadi János kormányzó | 82 |
| Az 1448-iki török háború. Békealkudozások | 95 |
| A királyi kegyúri jog | 105 |
| V. László kiszabaditása | 112 |
| László uralkodásának első évei | 128 |
| Készületek a török ellen. Hunyadi utolsó hadjárata | 140 |
| Hunyadi László kivégeztetése. V. László halála | 159 |
| Hunyadi Mátyás király | |
| Mátyás királylyá választása | 169 |
| Küzdelmek a pártütőkkel és a császárral. Háborúk a török ellen | 186 |
| A csehországi vállalat | 223 |
| Összeesküvés. Kázmér lengyel herczeg trónkövetelése | 242 |
| A sziléziai hadjárat. Mátyás házassága | 252 |
| Mátyás osztrák hadjáratai | 264 |
| Mátyás hadserege és diplomatiája | 277 |
| Corvin János | 286 |
| Mátyás utolsó országgyülései. Halála | 301 |
| Mátyás jellemrajza | 319 |
| II. Ulászló és II. Lajos. 1490-1526 | |
| Második Ulászló megválasztása | 333 |
| A korona hatalmának süllyedése | 350 |
| Magyarország és a cambrayi liga | 385 |
| A pórlázadás. Werbőczi hármas könyve. II. Ulászló halála | 399 |
| II. Lajos trónralépte | 413 |
| Nádor-Fejérvár eleste | 428 |
| A protestantismus elterjedése Magyarországon | 443 |
| A rákosi és hatvani országgyűlések | 458 |
| Werbőczi bukása | 472 |
| A hadjárat. A mohácsi ütközet | 491 |
| Műveltségi állapotok. 1440-1526 | |
| A humanismus Magyarországban a Hunyadiak alatt | 519 |
| A humanismus Magyarországban a Jagellók alatt | 552 |
| A magyar nyelv és irodalom. 1440-1526. | 562 |
| A képzőművészetek Magyarországban Mátyás uralkodása alatt | 575 |
| A főpapok, városok és világi urak műalkotásai | 590 |
| Az ötvösség Magyarországban | 633 |
| Képek jegyzéke | |
| V. KÖTET | |
| Acsády Ignácz: Magyarország három részre oszlásának története 1526-1608. 1897 | |
| Előszó | 3 |
| A két király kora. 1526-1540. | |
| Az ország a mohácsi csata után. Előkészültek a királyválasztásra | 9 |
| Kettős királyválasztás. A két király politikája | 27 |
| A két király küzdelmei. A polgárháboru | 44 |
| A török beavatkozás. Az 1529-iki hadjárat | 61 |
| A két király békekisérletei. Az 1532-iki hadjárat | 80 |
| A nemzet egységes törekvései. Gritti árulása és bukása | 95 |
| Fegyveres béketárgyalások. A váradi béke | 110 |
| János király nősülése és halála | 125 |
| Nemzeti élet a kettéosztás korában | |
| Területi viszonyok | 147 |
| A két ország kormányzata | 156 |
| A nemzet és társadalmi szervezete | 169 |
| Vallásos élet. Közműveltség | 189 |
| Az ország három részre oszlása. 1541-1547. | |
| A küzdelem Buda birtokáért | 209 |
| A török hódítás terjeszkedése | 224 |
| Az ország első felosztása | 245 |
| A Habsburgok uralmainak megszilárdulása | 261 |
| A török uralom és szervezete | 275 |
| Az ország végleges felosztása. 1548-1568. | |
| Erdély megszerzése | 295 |
| A barát halála | 306 |
| Az 1552-iki hadjárat | 317 |
| Erdély végleges különválása | 330 |
| A vallásügy | 342 |
| Ferdinánd halála. Miksa király | 354 |
| A szigeti hadjárat | 363 |
| Az ország végleges felosztása | 380 |
| A hosszu béke kora. 1569-1592. | |
| Az új Magyarország | 397 |
| János Zsigmond és Báthory István | 409 |
| A török viszonyok. Rudolf király | 422 |
| Rudolf és a szultán. Végbeli élet | 434 |
| A király és a nemzet elidegenedése | 449 |
| Erdély és a Báthoryak. A vallásügy | 462 |
| Anyagi és szellemi élet | 472 |
| A hosszu háboru és Bocskay kora. 1593-1608. | |
| A török hadüzenet. Az erdélyi szövetség | 491 |
| A hadsereg. A hosszu háboru. 1594-96 | 504 |
| A hosszu háboru. 1597-1604 | 520 |
| Erdély és Mihály vajda | 538 |
| Rémuralom Erdélyben | 552 |
| Rémuralom Magyarországban | 565 |
| Bocskay István felkelése | 582 |
| A fölkelés diadala | 594 |
| Kiegyezési tárgyalások | 606 |
| A bécsi és zsitvasori béke | 618 |
| Testvérharcz a királyi családban. II. Mátyás király | 628 |
| Képek jegyzéke | |
| VI. KÖTET | |
| Angyal Dávid: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig 1898 | |
| Előszó | 3 |
| II. Mátyás uralkodása | |
| II. Mátyás. Khlesl. Illésházy nádorsága | 9 |
| Az 1609-iki országgyűlés | 18 |
| Vallási és politikai küzdelmek II. Mátyás országaiban | 50 |
| Báthory Gábor uralkodása | 69 |
| Bethlen Gábor uralkodásának kezdete | 124 |
| Bethlen Gábor kora | |
| Pázmány Péter | 167 |
| Az 1618-iki és 1619-iki országgyűlések | 188 |
| Bethlen Gábor első támadása | 224 |
| A besztercebányai országgyűléstől a haimburgi békealkudozásig | 270 |
| Az 1621-iki hadviselés. A nikolsburgi béke | 305 |
| Bethlen második támadása | 340 |
| A gyarmati béke. Az 1625-iki országgyűlés | 366 |
| Bethlen Gábor utolsó évei | 388 |
| Bethlen Gábor jellemrajza | 410 |
| Bethlen halálától I. Lipót trónraléptéig | |
| Versengés Bethlen Gábor örökségéért | 425 |
| Országgyűlések. 1630-1642. | 450 |
| Török-magyar viszonyok | 463 |
| I. Rákóczy György támadása | 476 |
| Országgyűlések 1646-1655. | 500 |
| I. Rákóczy György instructiói fia részére | 510 |
| Társadalmi és műveltségi állapotok. Irta: Dr. Dézsi Lajos | |
| Vallás és oktatásügy | 535 |
| Társadalom. Ipar. Kereskedelem. | 549 |
| A magyar nyelv és irodalom | 556 |
| Képek jegyzéke | |
| VII. KÖTET | |
| Acsády Ignácz: Magyarország története I. Lipót és I. József korában (1657-1711) 1898 | |
| Előszó | 3 |
| Erdély romlásának évei | |
| I. Lipót király és udvara | 9 |
| II. Rákóczy György és Lengyelország felosztása | 21 |
| II. Rákóczy György romlása | 40 |
| Erdély romlása. Barcsay fejedelemsége | 56 |
| Küzdelem Erdély s a részek birtokáért | 74 |
| Rákóczy György halála. Várad eleste | 92 |
| Barcsay és Kemény János. Apafy Mihály trónra jutása | 105 |
| A vasvári békekötés kora | |
| A vallási sérelmek | 125 |
| A német zsoldosok pusztításai. Az 1662-iki országgyűlés | 142 |
| Az udvar és a magyarság. Zrinyi és Montecuccoli | 153 |
| Zrinyi-Újvár. Az 1663-iki hadjárat | 165 |
| Az 1664-iki hadjárat | 182 |
| A szentgotthárdi csata. A vasvári béke | 196 |
| A nagy összeesküvés kora | |
| Az ország a vasvári béke után. Zrinyi Miklós halála | 211 |
| A nemzeti mozgalom Wesselényi Ferencz haláláig | 226 |
| Zrinyi Péter és Nádasdy Ferencz. Az árulás | 240 |
| Zrinyi Péter és a török szövetség. A fölkelés | 250 |
| Elfogatások és üldözések. A megtorlás | 265 |
| A kivégzések és hatásuk a közvéleményre | 277 |
| Az idegen uralom és Thököly Imre kora | |
| Lipót király és udvara. Az új adó rendszer. A vallásüldözés | 293 |
| A bujdosók. Az 1672-iki támadás. A gubernium | 306 |
| A vérbiróságok. A polgárháború rombolásai | 323 |
| A bujdosók és a külföld. Thököly Imre | 337 |
| Az 1681-iki országgyűlés | 348 |
| Thököly győzelmei. A felsőmagyarországi fejedelemség | 358 |
| Erdély a török uralom utolsó évtizedeiben | 372 |
| Magyarország a török uralom utolsó éveiben | 387 |
| A felszabadító háború kora | |
| A bécsi hadjárat | 405 |
| A háború folytatása | 421 |
| Thököly bukása. Erdély vajudásai | 435 |
| Buda visszafoglalása | 446 |
| Az idegen uralom. Az 1678-iki országgyűlés | 458 |
| Mohács. Erdély. Munkács. Keleti hódítások | 472 |
| Thököly Erdélyben. A törökök sikerei | 485 |
| A háború befejezése | 496 |
| A kurucz világ és II. Rákóczi Ferenc kora | |
| A Kollonics-féle kormányrendszer | 509 |
| Az adó terhe. Az erdélyi kormányzat | 522 |
| A tömegek forrongása. II. Rákóczi Ferenc | 533 |
| A felkelés terjedése és diadalai | 548 |
| Béketárgyalások. I. Lipót halála. I. József király | 562 |
| A mozgalom vezetői és hadszervezete | 583 |
| A mozgalom és a külföld. A nemzet kivánságai | 601 |
| A békekisérletek meghiúsulása | 613 |
| Az 1707-iki hadjárat. Az ónodi gyűlés | 625 |
| A trencséni vereség és következményei | 640 |
| A rohamos hanyatlás | 649 |
| Rákóczi és az orosz szövetség | 656 |
| József király halála. A szatmári béke | 668 |
| Képek jegyzéke | |
| VIII. KÖTET | |
| Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi kongresszusig (1711-1815) 1898 | |
| Előszó | 3 |
| I. Károly király uralkodása | |
| Az alapvetés | 9 |
| Az első országgyűlés | 18 |
| A berendezés | 32 |
| A királyi hatalom | 55 |
| Magyarország kormánya és közigazgatása | 67 |
| Az ország belső állapota | 83 |
| Az egyházi viszonyok | 110 |
| A török háborúk és az emigratio | 149 |
| A pragmatica sanctio | 190 |
| Mária Terézia uralkodása | |
| A női örökösödés megvédése | 235 |
| Külügyi viszonyok | 359 |
| Alkotmányos viszonyok | 369 |
| Gazdasági viszonyok | 315 |
| Egyházi, iskolai és műveltségi viszonyok | 326 |
| József császár uralkodása | |
| A császár | 377 |
| Reformok az egyház terén | 387 |
| Az alkotmány és a közigazgatás reformja | 402 |
| A Hóra-világ Erdélyben | 415 |
| A társadalmi reform | 422 |
| A török háború. József császár katastrophája | 444 |
| II. Lipót uralkodása | |
| A magyar szabadság | 467 |
| Az 1790/91-iki országgyűlés | 488 |
| Az erdélyi országgyűlés. Az unio kérdése | 535 |
| A franczia forradalom és a reactio kora | |
| A forradalmi eszmék és Magyarország. Martinovics és társai | 547 |
| Magyarország részvétele a franczia háborúban | 565 |
| A reactio megerősödése | 591 |
| Képek jegyzéke | |
| IX. KÖTET | |
| Ballagi Géza: A nemzeti államalkotás kora (1815-1847) 1897 | |
| Előszó | 3 |
| A rendi alkotmány kitatarozása | |
| A reactio | 9 |
| A közgazdasági élet | 39 |
| A vármegyék | 70 |
| A vis inertiae | 91 |
| Az 1825/27-iki országgyűlés. Alkudozás a király és a nemzet közt | 119 |
| Az 1825/27-iki országgyűlés. Az alkotmány körülsánczolása | 150 |
| A nemzeti állam eszméje | |
| A "Hitel" | 185 |
| Az 1830-iki országgyűlés | 202 |
| A kolera | 230 |
| Széchenyi és Wesselényi | 240 |
| Erdély helyzete és Wesselényi perei | 250 |
| Az 1832/36-iki országgyűlés | |
| Az országgyűlés általános képe | 271 |
| Akadályok a munka megkezdésénél | 290 |
| A vallási sérelmek | 304 |
| Az úrbér | 318 |
| Meddő viták. A lánczhid | 348 |
| A trónváltozás | 365 |
| Productiv munka | 390 |
| A szabadelvű irány hódítása | |
| Kisérletek a szabadelvű irány elfojtására | 409 |
| A nemzetiségi kérdés | 442 |
| Az 1839/40-iki országgyűlés. Pártalakulás elvi alapon | 458 |
| A törvényhozás belső ügyei s a szólásszabadság | 473 |
| A sérelmek és reformok | 488 |
| Széchenyi és Kossuth | 509 |
| A pánszláv és illir mozgalmak | 521 |
| A társadalom a cselekvés terén | 539 |
| Az új állam alapjai | |
| Az 1843/44-iki országgyűlés. A királyi előadások | 567 |
| Az 1843/44-iki országgyűlés. Reform minden irányban | 591 |
| A védegylet | 607 |
| Az administratori rendszer | 623 |
| A centralisták | 638 |
| Az 1845-iki horvát tartománygyűlés | 650 |
| A nemzet és a kormány versenye a haladás terén | 660 |
| Erdélyi országgyűlések | 681 |
| A pártok előkészülete a döntő mérkőzésre | 693 |
| Képek jegyzéke | |
| X. KÖTET | |
| Márki Sándor - Beksics Gusztáv: A modern Magyarország (1848-1896) 1898 | |
| Előszó | 3 |
| A demokrata királyság megalapítása | |
| Az utolsó rendi országgyűlés | 9 |
| A márcziusi napok | 26 |
| Pest. Pozsony. Bécs | 39 |
| Az új alkotmány | 54 |
| Az első felelős ministerium | 69 |
| Délszláv mozgalmak | 78 |
| Unio Erdélylyel | 96 |
| Az első magyar parlament szeptemberig | 105 |
| A szeptemberi napok | 123 |
| Az önvédelem harcza | |
| A forradalom s a reactio | 143 |
| A polgárháború kitörése Erdélyben | 158 |
| A trónváltozás | 169 |
| Két dictátor | 177 |
| A téli hadjárat a főváros megszállásáig | 186 |
| Görgei és Dembinszky | 200 |
| Bem és Csányi Erdélyben | 223 |
| A szent tavasz | 241 |
| A békepárt | 257 |
| A függetlenségi harcz | |
| A függetlenség kimondása | 269 |
| Köztársasági áramlatok | 288 |
| A nemzetiségek | 306 |
| Az oroszok beavatkozása | 316 |
| Háború az oroszok és osztrákok ellen | 332 |
| A Tiszavidék s Erdély elvesztése | 349 |
| A fegyverletétel | 359 |
| A kivégzések | 386 |
| I. Ferenc József és kora. Irta: Beksics Gusztáv | |
| Előszó | 397 |
| Az önkényuralom évei | |
| Az új Ausztria | 403 |
| A reactio elhelyezkedése | 420 |
| A földtehermentesités és gazdasági hatása | 444 |
| A nemzet önvédelme | 451 |
| A társadalom és az irodalom harcza | 488 |
| Bach és rendszerének kibontakozása | 503 |
| A Bach-korszak külpolitikája és a rendszer bukása | 534 |
| A provisorium és a kiegyezés előzményei | |
| Új rendszer és régi politikusok | 564 |
| Értekezletek a herczegprimásnál Esztergomban és Gyula-Fejérvárott | 564 |
| Schmerling | 569 |
| Az első kiegyezési kisérlet | 574 |
| Az 1861-iki országgyűlés és az államcsiny | 576 |
| A provisorium | 594 |
| A forradalmi irány utolsó kisérlete és a provisorium külpolitikája | 606 |
| A kiegyezés előzményei, a politikai és társadalmi viszonyok | 622 |
| Az utolsó harmincz év | |
| Deák Ferencz | 649 |
| A kiegyezés s a második felelős ministerium | 653 |
| A kormány első tevékenysége és a pártviszonyok alakulása | 665 |
| A kormány és Deák-párt sikerei és Andrássy külügyministersége | 675 |
| Lónyay ministerelnöksége s a pártok bomlása | 691 |
| A Deák-párt és a balközép egyesülése | 707 |
| Pártviszonyok a fusio után | 717 |
| Bosznia megszállása és a parlamenti consolidatio | 734 |
| A véderő-vita és Tisza bukása | 747 |
| Az egyházpolitikai harcz és előzményei | 800 |
| Harmincz év eredményei | 808 |
| Az új évezred kezdete | 830 |
| Utószó a magyar nemzet történetéhez. Irta: Jókai Mór | 839 |
| Képek jegyzéke | |
