A Magyar Nemzeti Bank története I.

Az Osztrák Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig 1816-1924

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Kövér György: A Magyar Nemzeti Bank története I. ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1993
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	593 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-222-661-5
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér illusztrációt tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
Előszó a Magyar Nemzeti Bank történetéhez (1816-1987)	23
Bevezető	77
Az Osztrák Nemzeti Bank, 1816-1851
Első fejezet
A modern pénzügypolitika kialakulása a Habsburg Birodalomban és ennek kihatásai Magyarországra	81
Kiegyensúlyozatlan államháztartás inflatórikus finanszírozása	83
Az infláció dezorganizálja a gazdaságot	84
Sikertelen stabilizációs kísérletek	85
Az Osztrák Nemzeti Bank megalapítása	87
Az Osztrák Nemzeti Bank monopolhelyzete a Monarchiában; fiókintézetek Magyarországon	89
Magyar fenntartások az Osztrák Nemzeti Bank tevékenységével szemben	90
Igények a magyar érdekek érvényesítésére a bank- és hitelügyekben	91
A leértékelés megrendíti a papírpénzbe vetett bizalmat - Követelések önálló magyar jegybank létrehozására	112
Összegzés és iránytű: Széchenyi István gróf "Hitel"-e	114
Az első takarékpénztárak alapítása	115
Takarékpénztárak és bankok	118
Bankok és takarékpénztárak működésének szerepe a magyar mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem fejlődésében	119
Második fejezet
Tervezetek és viták az önálló magyar jegybankról	122
Az első magyar jegykibocsátó intézet - a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank	124
A Kereskedelmi Bank alapszabályai és működésének első évei	128
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a forradalom jegybankja	140
A szabadságharc finanszírozása	144
Bankjegykibocsátás a szabadságharc leverése után	146
Az Osztrák Nemzeti Bank pesti fiókintézete	147
Jegyzetek	147
Táblázatok	151
Az Osztrák Nemzeti Bank működése és az Osztrák-Magyar Bank alapításának előzményei, 1851-1878
Első fejezet
Bank és állam	155
Erőfeszítések az államadósság mérséklésére	156
Deflációs startégia átmeneti sikerrel	158
Átfogó gazdaságpolitikai koncepció jelentkezése	158
Új háború - újabb deficitfinanszírozás	159
Az 1862. évi banktörvény	160
Az Osztrák Nemzeti Bank autonómiája	162
Visszapillantás az osztrák pénzrendszer történetére	163
Az Osztrák Nemzeti Bank és a Wiener Währung	167
Az ércfedezet növelése és az ezüstmonomentallizmus	169
A porosz háború meghiúsítja a stabilizációt	173
Az ércfedezet értelmezése	174
Az aranyvaluta előkészítése	174
Párhuzamos valutarendszer	175
Az Osztrák Nemzeti Bank fiókhálózata	177
A pesti fiók megalapítása	178
Dotáció és üzletágak	183
Kamatpolitikai ellentétek	187
Alapszabály-módosítás és gründolás	190
Válságmenedzselés	191
Jelzáloghitelezés	192
Jövedelem és osztalék - az Osztrák Nemzeti Bank gazdálkodása	194
Második fejezet
Jegybankügy és kiegyezés. Két bank - vagy binacionális bank? (1867-1878)	196
A tartományi bankok eszméje	197
Kiegyezés - a jegybankkérdés kihagyásával	198
A jegybankügy szabályozása	202
Bankankét és bankviszály	209
Bankankét 1870-ben	211
A kartellbank-elképzelés vitája 1872-1873-ban	218
A kartellbanktól az Osztrák-Magyar Bankig	221
Kétféle dualizálási koncepció jegybankügyben	226
Jegyzetek	233
Táblázatok	250
Az Osztrák-Magyar Bank, 1878-1914
Első fejezet
A bank központi szerveinek megalakulása	259
A "rendezetlenül" hagyott valutakérdés fejleményei	261
Az ércfedezet és a bankkamatláb változásai	263
A hitellehetőségek és kihasználásuk alakulása	265
A bank magyarországi fiókhálózata és a dotáció	268
A fedezet újabb szabályozása	274
Második fejezet
A valutareform és előzményei	276
A "sánta" valuta	278
A bank és az állam aranyszolgálata	285
A bank kamatpolitikájáról	286
Külkereskedelmi mérleg és pénzfedezet	289
A pénztömeg szerkezete	290
Harmadik fejezet
A bank magyarországi vezetői és váltóbírálói	291
A bank tisztviselői	294
A bank hitelezési gyakorlata	296
A bank üzletágainak szerkezete	299
A bank jövedelmezőségének alakulása	312
Bankankét 1908-ban	314
Jegyzetek	316
Táblázatok	330
Az Osztrák-Magyar Bank az I. világháború és a forradalmak idején, 1914-1919
Első fejezet
A bank helyzete a háború kezdetekor	343
Pánik a pénzpiacon	345
Fizetési moratórium	347
A jegybankautonómia feladása	348
A jegybank és az állam konfliktusai a háborús években	350
Hadikölcsönök	354
A háború hatása a hazai bankrendszerre és a tőzsdére	355
Áruüzletek	357
Államhitelek	358
Hitelpolitika a háborús hétköznapokban	358
Kettősség a hitelezési kritériumokban	359
A váltó alkonya	361
"Vakrepülés" a pénzforgalom szabályozásában	364
Hadikölcsönpénztárak	366
Jegybanki kamatpolitika az I. világháború alatt	368
Az Osztrák-Magyar Bank devizapolitikája, 1914-1918	369
Valutakölcsönök felvétele	372
A Devizaközpont megalakulása és működése	373
Az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbítása	377
A váltópénzforgalom működési zavarai a háborúban	380
Második fejezet
Az őszirózsás forradalom és a jegybank	382
A jegybank- és pénzpolitika a Tanácsköztársaság időszakában	391
A bankfiókok élete a Moncarhia felbomlásának időszakában	396
Az Osztrák-Magyar Bank a Tanácsköztársaság bukása után	398
Jegyzetek	399
Táblázatok	406
Az Osztrák-Magyar Bank felszámolása. A Magyar Állami Jegyintézet tevékenysége, 1920-1924
Első fejezet
Az egységes közös valuta végnapjai. A Monarchia utódállamainak intézkedései	413
A békeszerződések rendelkezései az Osztrák-Magyar Bank felszámolásáról. Tárgyalások és megállapodások a felszámolás módozatairól	415
A háború utáni Európa	418
Segélyek és hitelek	419
Magyarország a trianoni határok között	422
Gazdaságpolitikai koncepciók 1919-1920 fordulóján	425
A Korányi-korszak (1919. szeptember-1920. december)	426
Monteráis és fiskális politika koncepciója 1920-ban	429
Kötött gazdaság vagy szabad piac?	432
Az Osztrák-Magyar Bank tevékenysége a Korányi-korszakban	435
Hegedűs Lóránt pénzügyminisztersége, 1920. december-1921. szeptember	438
Második fejezet
A Magyar Királyi Állami Jegyintézet	444
A Jegyintézet árfolyam- és hitelpolitikája	449
A vágtató infláció megfékezésére tett kísérletek	457
A Devizaközpont újbóli felállítása	468
A pénzforgalom jellegzetességei az infláció alatt	473
Jegyzetek	476
Táblázatok	484
A Magyar Nemzeti Bank alapításának nemzetközi és belföldi előzményei
Első fejezet
A korai 1920-as évek magyar stabilizációs elképzései. Hegedűs Lóránt kísérleteinek nemzetközi vonásai	501
A Teleszky-Kállay-terv nemzetközi vonatkozásai	505
Montagu Norman szerepe és koncepciói	509
A magyar szanálás nemzetközi előzményei	512
Második fejezet
Részletek a magyar szanálás nemzetközi előkészítésének vitáiból	519
A magyarországi stabilizációs program változatai	520
Viták a Magyar Nemzeti Bank szervezéséről és feladatairól Londonban és Párizsban	524
Nehézségek a szanálási kölcsön körül	527
A kölcsönmegállapodás közvetlen előzményei	531
A "Norman-Popovics-egyezmény" és kihatásai	533
Az ellenőrzés rendszere és szereplői	536
Harmadik fejezet
A népszövetségi program és a jegybanktörvény hazai fogadtatása	539
A Magyar Nemzeti Bank megalapítása és részvényjegyzése	544
A bank vezető szervei és irányításának módja	550
A koronavaluta stabilizációja és a magyar államháztartás szanálási programja	556
Jegyzetek	566
Táblázatok	582
Névmutató	587

Témakörök

Közgazdaságtan > Gazdaságtörténet > Összefoglalók
Közgazdaságtan > Pénzügy > Bank
Helytörténet > Helyismeret > Intézmények
Közgazdaságtan > Magyarországon > Összefoglalók

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem