A magyar nemzetiségi kérdés megoldása Szlovákiában

Fülszöveg

A szerző elsőnek vállalkozott egy bonyolult kérdéskomplexum átfogó feldolgozására. Dél-Szlovákia határmenti területsávja az elmúlt évtizedekben többször cserélt gazdát, a lakosság a legkülönbözőbb politikai rendszerek hatása alá került, s többnyire szenvedő alanya volt a politikai változásoknak. A szerző ismerteti a történelmi hátterét annak a bizalmatlanságnak, amely az itt élő magyarság és a szlovák, illetve cseh nép viszonyát jellemezte, figyelme azonban elsősorban az 1945 utáni fejlődésre összpontosul. a fasizmus áldozatául esett Csehszlovák Köztársaság a felszabadulás után mindenáron meg akart szabadulni a német és a magyar kisebbségtől. A csehszlovák burzsoáziát a bosszú és osztályérdekei vezérelték, sajnos, demagóg követelményeivel a CSKP akkori vezetőségét is arra kényszerítette, hogy a magyar nemzetiségű lakosságot mint egészet ellenségnek bélyegezze és jogfosztottnak nyilvánítsa. 1948 után, amikor Csehszlovákia és Magyarország egyaránt a szocializmus építésének útjára lépett, fokozatosan megjavult a két ország viszonya és ezzel párhuzamosan a szlovákiai magyar kisebbség helyzete is. A fejlődés azonban nem volt egyenes vonalú és zökkenőmentes. A szerző sorra veszi az idevágó pártdokumentumokat és kormányhatározatokat, amelyek egyre sürgetőbben hangsúlyozzák a magyar lakosság teljes egyenjogúságát, de egyidejűleg példákon szemlélteti, hogy a gyakorlati megvalósítás a helyi közigazgatási szervek elfogultsága következtében gyakran hiányos és késedelmes volt. A legnehezebb feladat az emberek tudatában élő, évtizedeken át mesterségesen szított bizalmatlanság leküzdése. Ezen mindkét részről a jövőben is őszintén fáradozni kell.
A szerző ismerteti a szlovákiai magyar kultúra és iskolaügy fejlődését, kiemeli a magyar dolgozók hozzájárulását a szocializmus alapjainak építéséhez, részvételüket a politikai és a közéletben, de figyelmeztet a még megoldatlan kérdésekre is. Részletesen elemzi, mi minden szükséges ahhoz, hogy a magyar nemzetiségű dolgozók - főleg a fiatal nemzedék - minden vonatkozásban, tehát a gyakorlati érvényesülés szempontjából is teljesen egyenjogú tagjai lehessenek szocialista társadalmunknak.
J. Zvara úttörő jelentőségű műve jó példája annak, hogyan kell tudományos alapossággal és történelmi tények elfogulatlan ismertetésével bonckés alá venni a közép-európai viszonylatban oly kényes nemzetiségi kérdést. Vissza