| Az ország területének szétdarabolása | 5 |
| Mohács után | |
| A kettős királyválasztás | |
| A külpolitikai helyzet | |
| A "fekete ember", János elveszti az országot | |
| A fontainebleaui és a sztambuli szerződés | |
| Szülejmán 1529-iki hadjárata | |
| Gritt. A polgárháború | |
| Az 1532-iki török hajdárat. Kőszeg ostroma | |
| A nagyváradi béke | |
| János halála | |
| Buda török kézre kerül | |
| György barát | |
| Az 1542-iki sikertelen hadjárat | |
| Az 1543-44-iki török hódítás | |
| A vérző Magyarország. Erdély | 22 |
| Erdély és népei | |
| Az erdélyi államiság kialakulása | |
| Erdély Ferdinánd uralma alá kerül | |
| A barát halála | |
| Az 1552-ik évi török hadjárat. Temesvár, Lippa és Drégely eleste. Eger ostroma | |
| Izabella és János Zsigmond visszatérnek Erdélybe | |
| Szigetvár eleste. A drinápolyi béke | |
| A speyeri szerződés | |
| János Zsigmond halála. Báthory István uralkodása | |
| A viszony elhidegülése király és nemzet között | |
| A hosszú török háború és Bocskay István felkelése | 35 |
| A hosszú háború | |
| Báthory Zsigmond beavatkozása | |
| Erdély tragédiája. Basta és Mihály vajda | |
| A kamara birtokelkobzó politikája | |
| Az ellenreformáció kezdete | |
| Az Illésházy-per. Bocskay István felkelése | |
| A bécsi béke | |
| Az ország és a nép a török korban | 47 |
| A védelem: A magyar messianizmus. A védelem erkölcsi alapjai | |
| A várövezet kiépítése és őrizete | |
| A védelem pénzügyi fedezete: Az egyenes adó; a bányászat; a vám jövedelme; a külföldi esély | |
| A zsold elmaradása | |
| A horvát határőrvidék megszervezése. Magyarország határőrvidék terve | |
| Jézus Hitének harcosa: A sereg szervezete. Állandó hadsereg és várőrség | |
| A magyar katona és vezetői | |
| Az idegen zsoldos fosztogatása | |
| A társadalom: A nagybirtokos és szervitorai | |
| A köznemesség háttérbe szorulása | |
| A polgárság. A nemesség és a városok harca | |
| A parasztság sorsának megnehezítése. Hűsége a magyar élethez. | |
| A gazdasági élet: Az ország pusztulása. A termőföld elsilányulása. A várbirtok-szervezet. A majorság kialakulása | |
| A marhakereskedelem | |
| A rendek a magyar tanácsosok ügyintézését követelik | |
| A rendek királyválasztó joga | |
| A közigazgatás berendezése. A megye | |
| A renegátok | |
| A rabszolga államfenntartó szerepe | |
| A török hűbériség. A török hadi szervezet. | |
| A raja adózása | |
| A török közigazgatási berendezkedés | |
| A hódoltsági terület pusztulása | |
| A szellemi élet | |
| Az etnikai kép: A magyar népiség elhanyatlása | |
| Szerb települési terület terjedése, főleg a délvidéken | |
| A horvátok bevándorlása Nyugat-magyarországba | |
| A sokácok és bunyevácok bevándorlása | |
| A vlachvándorlás | |
| A rutének és a szlovákok terjeszkedése | |
| A románok menekülése magyarországi és erdélyi területre | |
| A szellemi kép: A reformáció problémája | |
| A régi egyház elhanyatlása | |
| A nagybirtokos szabja meg jobbágya vallását | |
| A magyarországi igehírdetés kiváló képviselői | |
| A helvét szellemű hitújítás elterjedése | |
| Az unitáriusok | |
| A katolikus megújhodás kezdetei | |
| Oláh Miklós behívja a jezsuitákat | |
| A reformáció Erdélyben | |
| A Báthoryak védik a katolikus egyházat | |
| A reformáció a románok között. | |
| A hitújítás a szlovéneknél és a horvátoknál | |
| Az ellenreformáció felé. Erdély aranykora | 117 |
| Ab abszolut fejedelemség gondolata. Kálvin és az ellenállási jog elmélete | |
| A tiszavidéki kálvinisták ellenzéki szelleme | |
| II. Mátyás és a magyar-orsztrák-morva szövetség | |
| Az 1608-iki törvénycikkek | |
| Klesl politikája. Az 1609-iki országgyűlés | |
| Báthory Gábor uralkodása Erdélyben | |
| Bethlen Gábor fejedelem politikája. A nagyszombati szerződés | |
| II. Ferdinánd trónralépte | |
| Bethlen betörése. Királlyá választják. A nikolsburgi béke | |
| Bethlen második és harmadik betörése | |
| Tervei. Halála | |
| A fejedelmi hatalom Erdély építője | |
| I. Rákóczy György fejedelem. Jellemzése | |
| Összeütközése Esterházy Miklós nádorral. A kassai szerződés. Támadása a királyi Magyarország ellen | |
| A linzi béke | |
| Az egyházi viszonyok Erdélyben | |
| II. Rákóczy György fejedelem lengyel tervei. A lengyelországi hadjárat kudarca | |
| Rhédey Ferenc és Barcsay Ákos fejedelemsége | |
| Rákóczy halála. Várad eleste. | |
| Kemény János fejedelem. Halála. Apafi Mihály fejedelem | |
| Magyar rendiség, bécsi abszolutizmus | 143 |
| A honvédelem anyagi és erkölcsi hanyatlása. Esterházy M. nádor és Zrinyi Miklós kritikája | |
| A királyi hatalom eszközeinek megbénulása | |
| A török háború. A szentgotthárdi ütközet. A vasvári béke | |
| Tárgyalások a francia követ és a felháborodott magyar urak között | |
| Wesselényi Ferenc nádor és társainak összeesküvése | |
| Nádasdy, Zrinyi és Frangepán kivégzése | |
| Az osztrák abszolutizmus kormányzati elvei. Hocher | |
| A megtorlás | |
| A protestánsok üldözése | |
| A bújdosók szerződést kötneka franciákkal | |
| Thököly Imre a bújdosók élén | |
| Az 1681-iki országgyűlés | |
| Az ország felszabadulása a török uralom alól. II. Rákóczi Ferenc felkelése | |
| Kara Musztafa veresége Bécs alatt. | |
| A "szent szövetség" | |
| Érsekújvár visszavétele. thököly tragédiája. buda visszafoglalása. A nagyharsányi győzelem | |
| Thököly zernyesti győzelme. Erdély visszatér a király hűségére | |
| A magyar nép anyagi és vérbeli áldozata orszgáa felszabadításáért | |
| Caraffa eperjesi vértörvényszéke | |
| Az 1687-iki országgyűlés | |
| Kollonich Lipót és az "Einrichtungswerk" | |
| A nép nyomora. Felkelései a XVIII. százada végén | |
| II. Rákóczi Ferenc a felkelés élére áll. Fegyverei sikere | |
| A szécsényi gyűlés. Rákóczi "vezérlő fejelelem" | |
| A nagyszombati béketárgyalások | |
| Az ónodi gyűlés. A dinasztia detronizálása | |
| A felkelés vége. A szatmári béke | |
| A feltámadott ország | 169 |
| Az új közigazgatás berendezése. A kancellária. A helytartótanács. Az igazságszolgáltatás rendezése | |
| A közös hadsereg felállítása | |
| A Bánság visszafoglalása | |
| Az újjáépítés a barokk szellemében | |
| Az új arisztokrácia | |
| A belső vándorlás | |
| A délvidéki szerb telepek | |
| A német telepesek. A bánsági és a bácskai telepítések | |
| A magyarság arányszámának romlása | |
| Az unió a ruténeknél, a szerbeknél és a románoknál | |
| A pragmatica sanctio kora. Mária Terézia | 179 |
| A pragmatica sanctio alapszerződései | |
| A horvát tartománygyűlés határozata | |
| A magyar pragmatica sanctio | |
| Az 1737-39-iki török háború | |
| Károly halála. Mária Terézia | |
| Az 1741-iki országgyűlés. A magyar hadi segély | |
| Az udvari főnemesség | |
| A Tereziánum. A nemesi testőrség felállítása | |
| A magyar adó problémája. Az összállam gazdasági politikája | |
| A magyar mezőgazdaság fejlesztése | |
| A vámpolitika. A magyarországi iparosodás megakadályozása | |
| A felvilágosodás | 190 |
| A racionalizmus és a felvilágosodás | |
| A titkos társaságok. A felvilágosodás magyar földön | |
| Az úrbérrendezés | |
| A vallási élet. A Carolina resolutio | |
| A Ratio educationis | |
| II. József. Bécs befolyása a szellemi életre. | |
| A közigazgatás összpontosítása | |
| A "Türelmi rendelet" | |
| A fiziokratizmus és az új adórendszer elve | |
| A jobbágy-reform | |
| Az erdélyi határőrvidék berendezése. A Hóra-féle lázadás | |
| A német hivatalos nyelv behozatala | |
| József visszavonja reformjait. Halála | |
| A szabadkőművesek és az illuminátusok | |
| A magyar nacionalizmus kezdetei | |
| Az 1790-iki országgyűlés | |
| A temesvári szerb kongresszus | |
| A magyar nyelv ügye | |
| Az alkotmánybiztosító törények | |
| A vallásügy. A horvát közigazgatás kérdése | |
| A reformok programmja | |
| A románok elszaporodása | |
| Kivánságaik | |
| Martinovics és társai összeesküvése | |
| A reakció kora | 216 |
| Sándor Lipót főherceg nádor reakciós programmja | |
| Kabinetti kormányzás | |
| A vámügy és a gazdasági nehézségek | |
| A valuta rendezése | |
| Szakítás az uralkodó és a rendek között. Abszolutisztikus tervek | |
| Második valuta-reform | |
| Az adó- és az újonc-kérdés | |
| A megyék ellenállása | |
| Az 1825-iki országgyűlés | |
| A Magyar Tudományos Akadémia alapítása | |
| A nyelvkérdés | |
| Az 1830-iki országgyűlés | |
| Az új Magyarország útján | 225 |
| Társadalom és gazdasági élet | |
| Széchenyi István fellépése. Gondolat-világa | |
| Wesselényi Miklós | |
| A kolera-lázadás | |
| Az 1932-36-iki országgyűlés | |
| Kossuth fellépése | |
| Ferenc király halála. Az államértekezlet | |
| Wesselényi, a jurátusok és Kossuth pere | |
| A liberalizmus és forrásai | |
| Az ifjú konzervatívok | |
| Az 1839-40-iki országgyűlés | |
| A Juste milieu-politika | |
| A nemzetiségi kérdés a szlovákoknál és Horvátországban | |
| Kossuth Lajos és a Pesti Hírlap | |
| Az 1843-44-iki országgyűlés | |
| A Védegylet | |
| A közös vámterület gondolata győz | |
| A pánszláv mozgalmak Horvátországban | |
| A centralisták | |
| A szabadságharc és az abszolutizmus kora | 248 |
| A februári forradalom | |
| Kossuth máricus 3-iki beszéde | |
| Máricus 15. | |
| Az áprilisi törvénycikkek. A felelős minisztérium | |
| Tisztázatlan viszony Ausztriával. A reakció | |
| A nemzetiségek megmozdulása: Jellasics, a szlovákok és a szerbek kivánságai. | |
| A szerbek felkelése | |
| A románok felkelése. Kossuth tárgyal velük | |
| A nemzetiségi törvény | |
| Szakítás Jellacsiccsal | |
| Az osztrák kormány központosítást követel | |
| Lamberg meggyilkolása | |
| A horvát támadás visszaverése | |
| Windischgrätz támadása | |
| Görgey és Bem hadviselése | |
| A tavaszi hadjárat | |
| Az áprilisi trónfosztás | |
| Osztrák győzelem orosz segéllyel | |
| A világosi fegyverletétel | |
| Haynau bosszúja | |
| Az ország új rendezése | |
| A konzervatívok | |
| Kossuth és az emigránsok | |
| Deák politikája | |
| Az abszolutizmus kormányzása. A földtehermentesítése | |
| Az abszolutizmus bukása. Az októberi diploma és a februári patens | |
| Az 1681-iki országgyűlés | |
| Új abszolutizmus | |
| A kiegyezés | |
| A kiegyezés kora | 266 |
| Elégedetlenség a kiegyezéssel | |
| Epigonizmus | |
| Az összbirodalmi szellem Bécsben | |
| A nemzetiségi törvény | |
| A kiegyezés Horvátországgal. A nemzetiségek elégedetlensége | |
| Khuen-Héderváry bán szerbbarát politikája. Politikai perek | |
| A csernovai incidens. A horvátországi helyzet romlása | |
| A pártalakulások | |
| Tisza Kálmán | |
| Az egyházpolitikai törvények | |
| Az ipari munkásság | |
| A szabadelvű párt bukása. Tisza István, Andrássy Gyula, Apponyi Albert | |
| Krízis a hadügyi követelések miatt. Aferenc Ferdinánd. A darabont-kormány | |
| A koalíció | |
| A munkapárt | |
| Tisza letöri az obstrukciót | |
| A háború s az összeomlás | |
| A magyarság európai befolyása | |
| A dualizmus kritikája | |
| A társadalmi bajok. A parasztság helyzete | |
| A birtokos osztályok | |
| Az önálló magyar vámterület gondolata. A jegybank kérdése | |
| Az iparosodás. Az ipari proletáriátus helyzete | |
| Epilogus | 294 |
Folytatás Microsoft-tal