A magyar néprajz tudománytörténete

Szerző

Kósa László

Szerkesztő

Egyed Ilona

Lektor

Katona Imre

'Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1989
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	332 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-282-094-0

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Kósa László munkája a magyar néprajz tudománytörténetének első magyar nyelvű összefoglalása. A tudománytörténet mindeddig mostohagyermeke volt a néprajznak. A kötet azokat az eszméket, gondolatokat, elméleteket vizsgálja időrendben haladva napjainkig, amelyek a néprajztudományt létrehozták, szemléletét, tárgyát és módszerét alakították, kiemelkedő tudósainak munkásságát meghatározták. Föltárja azokat a szálakat, amelyek a népi kultúra kutatását a hazai társadalomtudományok múltjához kapcsolják, s összegzi, miként járult hozzá a magyar gondolkodástörténet alakulásához. Gazdag jegyzetanyag, bibliográfia és névmutató segíti, hogy Kósa László könyve ne csak a magyar néprajz, hanem a társtudományok iránt érdeklődők számára is fontos kézikönyvvé váljon.

Tartalom

Bevezetés	1
Tudománytörténet és kutatástörténet	11
A magyar néprajztudomány-történetírás története	14
A központi kérdések	20
A korszakolás	26
Az előzmények	30
Utazók és felfedezők	30
Országleírások és statisztikák	32
A parasztság tudományos tanulmányozásának úttörői: Tessedik Sámuel és Berzeviczy Gergely	37
A népi kultúra emlékei a régi magyar irodalomban	41
A romantika kora (1817-1872)	44
A folklorisztika kezdetei	47
Az első népköltési gyűjtések	48
A magyar folklór első tudományos elmélete. Erdélyi János	51
Az etnográfia születése és a nemzeti jellemtan	57
A néprajzi leírás	58
"Magyarország Európa kitsinyben"	59
A hungarológus néprajz	62
Az ősvalláskutatás	66
Ipolyi Arnold és a Magyar Mythologia	68
A népköltészet és a műköltészet viszonya a nemzeti kultúrában:
Arany János és Gyulai Pál folklorisztikai nézetei	73
A naiv eposz és a történeti néphagyomány értéke	75
A folklórszövegek feldolgozásának és lejegyzésének hitelessége	77
Kriza János és a Vadrózsa-pör	81
A pozitivizmus korszaka (1872-1933)	85
A pozitivista folklorisztika kialakulása	90
Műfaji monográfiák. Arany László és Greguss Ágost	90
A tájegységi gyűjtés kiterjesztése. Kálmány Lajos	94
Szembefordulás a romantikus folklorisztikával. Katona Lajos	97
Egyetemes néprajz, finnugorisztika, Kelet-kutatás	103
Az önálló etnológiai gondolkodás Magyarországon. Beöthy Leó	103
Kalandos világjárások és tudományos célú expedíciók	106
Őshazakeresés és rokonnépkutatás	108
Az egyetemes néprajz szervességének hiánya	112
Az evolucionista etnográfia	115
Összehasonlító néptörténet és nyelvtudomány. Hunfalvy Pál	116
Természettudomány és néprajz. Hermann Ottó	120
Vándorlás vagy belső fejlődés? Jankó János és Herman Ottó vitája	123
Az alapvető néprajzi intézmények kialakulása	127
A Néprajzi Társaság	127
A budapesti Néprajzi Múzeum és az ezredéves kiállítás	130
Az Ethnographia. Más folyóiratok és kiadványok	132
A néprajzi oktatás kezdetei	134
Néprajz és magyarosítás	135
Népművészeti kutatások	138
A tárgyi néprajz. Bátky Zsigmond, Györffy István, Viski Károly	145
A második etnográfusnemzedék	145
Etnológia és művelődéstörténet	149
Györffy István elmélete a magyar népi kultúra keleti elemeiről	154
Népcsoportkutatások	156
A Néprajzi Múzeum mint tudományos központ	158
A szellemi néprajz	159
A pozitivista folklorisztika második nemzedéke. Sebestyén Gyula és Solymossy Sándor	160
A néplélek kutatására irányuló szemlélet erősödése, szembefordulás a természettudományos fejlődéstannal	163
Ősköltészet, szokások és hiedelemvilág	167
Tárgytörténet és motívumkutatás	171
Népköltészeti gyűjtés és szöveggondozás	173
Népzenekutatás. Bartók Béla és Kodály Zoltán	178
A pszichoanalitikus etnológia. Róheim Géza	186
A magyarság néprajza	189
A néprajz mint nemzeti tudomány (1933-1949)	198
A nemzeti tudomány rangjából adódó kérdések és feladatok	200
A társadalmi-eszmei fölértékelődés folyamata	201
Népi műveltség és kulturális nemzeti egység	204
A néprajz és a falukutató mozgalom kapcsolatai	210
Kettős előzmény: "szociálpolitika" és radikális szociológia	210
A néprajzi érdeklődésű szociográfia	213
A társadalomvizsgáló érdklődés átsugárzása a néprajzra	216
A kutatások kiterjedése, elméleti és ágazati rétegződése	221
A paraszti élet egységben látásának igénye és a funkcionalizmus	224
Új összegző kísérletek	229
A magyarságtudománytól az európai etnológiáig	232
A folklorisztika megújulása	236
A tudománytörténeti hagyományt folytató anyagikultúra-kutatások	240
A jelenkori magyar néprajz. Epilógus és kitekintés (1949-től az 1980-as évek elejéig)	243
Az 1949. évi tudománypolitikai fordulat és következményei	245
A szocialista falu kutatása, városi néprajz, munkásfolklór	249
A munkaközösségek és a központi tudományos tervezés	253
A történeti összehasonlítás mint általános módszer	255
Intézmények és kutatóhelyek	263
Nemzetközi tájékozódás és tudományközi kapcsolatok	265
A magyar néprajz válaszút előtt	271
Jegyzetek	279
Irodalom	297
Névmutató	323

Témakörök

Művelődéstörténet > Kultúra > Kultúrantropológia
Művelődéstörténet > Eszmetörténet > Tudományok
Néprajz > Átfogó művek, tanulmányok
Néprajz > Folklór (szellemi néprajz) > Népi kultúrák > Magyar
Néprajz > Tárgyi néprajz > Egyéb
Szociológia > Módszertan > Kutatások
Szociológia > Története > Irányzatok, elméletek
Szociológia > Magyarországon

Kósa László

Kósa László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kósa László könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem