| Bevezetés | 1 |
| Tudománytörténet és kutatástörténet | 11 |
| A magyar néprajztudomány-történetírás története | 14 |
| A központi kérdések | 20 |
| A korszakolás | 26 |
| Az előzmények | 30 |
| Utazók és felfedezők | 30 |
| Országleírások és statisztikák | 32 |
| A parasztság tudományos tanulmányozásának úttörői: Tessedik Sámuel és Berzeviczy Gergely | 37 |
| A népi kultúra emlékei a régi magyar irodalomban | 41 |
| A romantika kora (1817-1872) | 44 |
| A folklorisztika kezdetei | 47 |
| Az első népköltési gyűjtések | 48 |
| A magyar folklór első tudományos elmélete. Erdélyi János | 51 |
| Az etnográfia születése és a nemzeti jellemtan | 57 |
| A néprajzi leírás | 58 |
| "Magyarország Európa kitsinyben" | 59 |
| A hungarológus néprajz | 62 |
| Az ősvalláskutatás | 66 |
| Ipolyi Arnold és a Magyar Mythologia | 68 |
| A népköltészet és a műköltészet viszonya a nemzeti kultúrában: | |
| Arany János és Gyulai Pál folklorisztikai nézetei | 73 |
| A naiv eposz és a történeti néphagyomány értéke | 75 |
| A folklórszövegek feldolgozásának és lejegyzésének hitelessége | 77 |
| Kriza János és a Vadrózsa-pör | 81 |
| A pozitivizmus korszaka (1872-1933) | 85 |
| A pozitivista folklorisztika kialakulása | 90 |
| Műfaji monográfiák. Arany László és Greguss Ágost | 90 |
| A tájegységi gyűjtés kiterjesztése. Kálmány Lajos | 94 |
| Szembefordulás a romantikus folklorisztikával. Katona Lajos | 97 |
| Egyetemes néprajz, finnugorisztika, Kelet-kutatás | 103 |
| Az önálló etnológiai gondolkodás Magyarországon. Beöthy Leó | 103 |
| Kalandos világjárások és tudományos célú expedíciók | 106 |
| Őshazakeresés és rokonnépkutatás | 108 |
| Az egyetemes néprajz szervességének hiánya | 112 |
| Az evolucionista etnográfia | 115 |
| Összehasonlító néptörténet és nyelvtudomány. Hunfalvy Pál | 116 |
| Természettudomány és néprajz. Hermann Ottó | 120 |
| Vándorlás vagy belső fejlődés? Jankó János és Herman Ottó vitája | 123 |
| Az alapvető néprajzi intézmények kialakulása | 127 |
| A Néprajzi Társaság | 127 |
| A budapesti Néprajzi Múzeum és az ezredéves kiállítás | 130 |
| Az Ethnographia. Más folyóiratok és kiadványok | 132 |
| A néprajzi oktatás kezdetei | 134 |
| Néprajz és magyarosítás | 135 |
| Népművészeti kutatások | 138 |
| A tárgyi néprajz. Bátky Zsigmond, Györffy István, Viski Károly | 145 |
| A második etnográfusnemzedék | 145 |
| Etnológia és művelődéstörténet | 149 |
| Györffy István elmélete a magyar népi kultúra keleti elemeiről | 154 |
| Népcsoportkutatások | 156 |
| A Néprajzi Múzeum mint tudományos központ | 158 |
| A szellemi néprajz | 159 |
| A pozitivista folklorisztika második nemzedéke. Sebestyén Gyula és Solymossy Sándor | 160 |
| A néplélek kutatására irányuló szemlélet erősödése, szembefordulás a természettudományos fejlődéstannal | 163 |
| Ősköltészet, szokások és hiedelemvilág | 167 |
| Tárgytörténet és motívumkutatás | 171 |
| Népköltészeti gyűjtés és szöveggondozás | 173 |
| Népzenekutatás. Bartók Béla és Kodály Zoltán | 178 |
| A pszichoanalitikus etnológia. Róheim Géza | 186 |
| A magyarság néprajza | 189 |
| A néprajz mint nemzeti tudomány (1933-1949) | 198 |
| A nemzeti tudomány rangjából adódó kérdések és feladatok | 200 |
| A társadalmi-eszmei fölértékelődés folyamata | 201 |
| Népi műveltség és kulturális nemzeti egység | 204 |
| A néprajz és a falukutató mozgalom kapcsolatai | 210 |
| Kettős előzmény: "szociálpolitika" és radikális szociológia | 210 |
| A néprajzi érdeklődésű szociográfia | 213 |
| A társadalomvizsgáló érdklődés átsugárzása a néprajzra | 216 |
| A kutatások kiterjedése, elméleti és ágazati rétegződése | 221 |
| A paraszti élet egységben látásának igénye és a funkcionalizmus | 224 |
| Új összegző kísérletek | 229 |
| A magyarságtudománytól az európai etnológiáig | 232 |
| A folklorisztika megújulása | 236 |
| A tudománytörténeti hagyományt folytató anyagikultúra-kutatások | 240 |
| A jelenkori magyar néprajz. Epilógus és kitekintés (1949-től az 1980-as évek elejéig) | 243 |
| Az 1949. évi tudománypolitikai fordulat és következményei | 245 |
| A szocialista falu kutatása, városi néprajz, munkásfolklór | 249 |
| A munkaközösségek és a központi tudományos tervezés | 253 |
| A történeti összehasonlítás mint általános módszer | 255 |
| Intézmények és kutatóhelyek | 263 |
| Nemzetközi tájékozódás és tudományközi kapcsolatok | 265 |
| A magyar néprajz válaszút előtt | 271 |
| Jegyzetek | 279 |
| Irodalom | 297 |
| Névmutató | 323 |
Folytatás Microsoft-tal