kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Osiris Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 297 oldal |
| Sorozatcím: | Osiris Tankönyvek |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-389-036-5 |
| Bevezetés | 11 |
| Tudománytörténet és kutatástörténet | 11 |
| A magyar néprajztudomány-történetírás története | 13 |
| A központi kérdések | 18 |
| A korszakolás | 22 |
| Az előzmények | 26 |
| Utazók és felfedezők | 26 |
| Országleírások és statisztikák | 28 |
| A parasztság tudományos tanulmányozásának úttörői: Tessedik Sámuel és Berzeviczy Gergely | 32 |
| A népi kultúra emlékei a régi magyar irodalomban | 35 |
| A romantika kora (1817-1872) | 37 |
| A folklorisztika kezdetei | 39 |
| Az első népköltési gyűjtések | 40 |
| A magyar folklór első tudományos elmélete. Erdélyi János | 42 |
| Az etnográfia születése és a nemzeti jellemtan | 47 |
| A néprajzi leírás | 48 |
| "Magyarország Európa kitsinyben" | 49 |
| A hungarológus néprajz | 51 |
| Az ősvalláskutatás | 55 |
| Ipolyi Arnold és a Magyar Mythologia | 56 |
| A népköltészet és a műköltészet viszonya a nemzeti kultúrában: | |
| Arany János és Gyulai Pál folklorisztikai nézetei | 61 |
| A naiv eposz és a történeti néphagyomány értéke | 62 |
| A folklórszövegek feldolgozásának és lejegyzésének hitelessége | 64 |
| Kriza János és a Vadrózsa-pör | 67 |
| A pozitivizmus korszaka (1872-1933) | 70 |
| A pozitivista folklorisztika kialakulása | 74 |
| Műfaji monográfiák. Arany László és Greguss Ágost | 74 |
| A tájegységi gyűjtés kiterjesztése. Kálmány Lajos | 77 |
| Szembefordulás a romantikus folklorisztikával. Katona Lajos | 79 |
| Egyetemes néprajz, finnugorisztika, Kelet-kutatás | 84 |
| Az önálló etnológiai gondolkodás Magyarországon. Beöthy Leó | 85 |
| Kalandos világjárások és tudományos célú expedíciók | 87 |
| Őshazakeresés és rokonnépkutatás | 88 |
| Az egyetemes néprajz szervességének hiánya | 92 |
| Az evolucionista etnográfia | 94 |
| Összehasonlító néptörténet és nyelvtudomány. Hunfalvy Pál | 95 |
| Természettudomány és néprajz. Hermann Ottó | 98 |
| Vándorlás vagy belső fejlődés? Jankó János és Herman Ottó vitája | 100 |
| Az alapvető néprajzi intézmények kialakulása | 103 |
| A Néprajzi Társaság | 104 |
| A budapesti Néprajzi Múzeum és az ezredéves kiállítás | 106 |
| Az Ethnographia. Más folyóiratok és kiadványok | 109 |
| A néprajzi oktatás kezdetei | 110 |
| Néprajz és magyarosítás | 111 |
| Népművészeti kutatások | 114 |
| A tárgyi néprajz. Bátky Zsigmond, Györffy István, Viski Károly | 118 |
| A második etnográfusnemzedék | 119 |
| Etnológia és művelődéstörténet | 122 |
| Györffy István elmélete a magyar népi kultúra keleti elemeiről | 126 |
| Népcsoportkutatások | 128 |
| A Néprajzi Múzeum mint tudományos központ | 129 |
| A szellemi néprajz | 130 |
| A pozitivista folklorisztika második nemzedéke. Sebestyén Gyula és Solymossy Sándor | 133 |
| A néplélek kutatására irányuló szemlélet erősödése, szembefordulás a természettudományos fejlődéstannal | 136 |
| Ősköltészet, szokások és hiedelemvilág | 139 |
| Tárgytörténet és motívumkutatás | 141 |
| Népköltészeti gyűjtés és szöveggondozás | 145 |
| Népzenekutatás. Bartók Béla és Kodály Zoltán | 151 |
| A pszichoanalitikus etnológia. Róheim Géza | 154 |
| A magyarság néprajza | 161 |
| A néprajz mint nemzeti tudomány (1933-1949) | 163 |
| A nemzeti tudomány rangjából adódó kérdések és feladatok | 163 |
| A társadalmi-eszmei fölértékelődés folyamata | 163 |
| Népi műveltség és kulturális nemzeti egység | 166 |
| A néprajz és a falukutató mozgalom kapcsolatai | 170 |
| Kettős előzmény: "szociálpolitika" és radikális szociológia | 171 |
| A néprajzi érdeklődésű szociográfia | 173 |
| A társadalomvizsgáló érdeklődés átsugárzása a néprajzra | 176 |
| A kutatások kiterjedése, elméleti és ágazati rétegződése | 180 |
| A paraszti élet egységben látásának igénye és a funkcionalizmus | 181 |
| Új összegző kísérletek | 186 |
| A magyarságtudománytól az európai etnológiáig | 189 |
| A folklorisztika megújulása | 192 |
| A tudománytörténeti hagyományt folytató anyagikultúra-kutatások | 195 |
| Közelmúlt és jelenkor, a magyar néprajz a XX. század második felében | 198 |
| A marxista hegemónia bevezetésének kísérlete | 200 |
| A szocialista falu kutatása, városi néprajz, munkásfolklór | 204 |
| A munkaközösségek és a központi tudományos tervezés | 211 |
| A történeti összehasonlítás mint általános módszer | 213 |
| Őstörténeti érdeklődés és tematikus monográfiák | 216 |
| A nagy vállalkozások teljesítése: szintézisek és összegző művek | 218 |
| Az ipari forradalom utáni parasztság képe | 221 |
| A néprajz intézményhálózata | 224 |
| Nemzetközi tájékozódás és tudományközi kapcsolatok | 229 |
| A fölzárkózó társadalomnéprajz | 235 |
| A harmadik évezred kapujában | 238 |
| Néprajz és antropológia | 239 |
| Korszakhatáron | 242 |
| Jegyzetek | 249 |
| Irodalom | 265 |
| Névmutató | 289 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.