A magyar néprajztudomány bibliográfiája 1945-1954

Előszó

Kötetünk a magyar néprajztudomány 1945 és 1954 közt végzett munkájáról nyújt áttekintést. Tízéves időközének elhatárolásában a különböző szaktudományi bibliográfiák gyakorlatát követi. A második világháborút lezáró történelmi fordulat határkövet jelent a néprajz területén is; nemcsak népünk életmódjában és kultúrájában jönnek létre mélyreható változások, szaktudományok is új szervezeti formákat ölt s főleg új szempontokkal, kutatási elvekkel, módszerekkel tesz kísérleteket. Az 1954. év ehhez képest csak mint a tízéves fejlődés mérlegének elkészítésére serkentő évforduló kap jelentőséget. Néhány esetben szükségszerűen léptük át az időszak alsó határát: feldolgoztuk az 1944. őszi hónapjainak időszaki sajtóját olyan területekről, amelyeknek felszabadítása akkor már megtörtént; számbavettük egyes országos folyóiratok "1944", sőt "1943" jelzésű évfolyamait, illetve számait, ha azok valójában csak 1945 után láttak napvilágot; végül beiktattuk olyan korábbi munkák címét, amelyekről 1944. után érdemes szakjellegű ismertetés jelent meg.
Adatgyűjteményünk a magyar szakirodalom felmérését tekinti feladatának. Nyilvántartja tehát 1. a magyar népre és általában Magyarország népeire vonatkozó hazai és külföldi könyveket és tanulmányokat s azok ismertetéseit; 2. magyar kutatóknak más népekkel foglalkozó munkáit; 3. külföldi szerzőknek hazánkban megjelent műveit, illetve műveik hazai ismertetéseit vagy fordításait. Néprajzi jellegének megfelelően felöleli a határainkon kívül élő magyar népcsoportokra vonatkozó hazai és külföldi irodalmat is. Hasonló elvi alapon terjeszkedik ki a külföldre szakadt magyar kutatók néprajzi munkásságára: Bartók vagy Róheim művei tudományterületünk lényeges elemei, nélkülük nem is képzelhető el összefoglaló magyar néprajzi bibliográfia. Természetszerűen helyet kapott összeállításunkban a hazai más nyelvű népcsoportokkal foglalkozó néprajzi irodalom is. Vissza