Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.640

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Gondolat Kiadó-Imre Samu Nyelvi Intézet-Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet
Kiadás helye: Budapest-Alsóőr-Lend
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 350 oldal
Sorozatcím: A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén
Kötetszám: 4
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 978-963-693-221-3
Megjegyzés: Német, szlovén és angol nyelvű összefoglalóval.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az 1990 előtti magyar nyelvtudomány egyik adóssága volt, hogy nemigen foglalkozott Trianon nyelvi következményeivel. A rendszerváltás után A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatás keretében határon túli és magyarországi nyelvészek elkészítették a környező országok kisebbségi magyar nyelvhasználatának szociolingvisztikai elemzését Trianontól az 1990-es évek közepéig. A kutatók azonos szerkezetben tárgyalják a kisebbségi magyarok földrajzi és demográfiai jellemzőit, politikai, gazdasági, kulturális és vallási helyzetét, a nyelvekhez fűződő attitűdöket és a nyelvi konfliktusokat, a nyelvi törvényeket, a magyar nyelv szerepét az oktatásban, a közigazgatásban és a tömegtájékoztatásban. A szigorúan nyelvészeti részek a kétnyelvűség hatásait írják le, vagyis a magyarországi magyarok és a határon túliak közti nyelvi azonosságokat és különbségeket elemzik. A kárpátaljai (1998), vajdasági (1999) és szlovákiai (2000) monográfiák után most az összevont ausztriai és... Tovább

Fülszöveg

Az 1990 előtti magyar nyelvtudomány egyik adóssága volt, hogy nemigen foglalkozott Trianon nyelvi következményeivel. A rendszerváltás után A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatás keretében határon túli és magyarországi nyelvészek elkészítették a környező országok kisebbségi magyar nyelvhasználatának szociolingvisztikai elemzését Trianontól az 1990-es évek közepéig. A kutatók azonos szerkezetben tárgyalják a kisebbségi magyarok földrajzi és demográfiai jellemzőit, politikai, gazdasági, kulturális és vallási helyzetét, a nyelvekhez fűződő attitűdöket és a nyelvi konfliktusokat, a nyelvi törvényeket, a magyar nyelv szerepét az oktatásban, a közigazgatásban és a tömegtájékoztatásban. A szigorúan nyelvészeti részek a kétnyelvűség hatásait írják le, vagyis a magyarországi magyarok és a határon túliak közti nyelvi azonosságokat és különbségeket elemzik. A kárpátaljai (1998), vajdasági (1999) és szlovákiai (2000) monográfiák után most az összevont ausztriai és szlovéniai kötet jelenik meg. A szerzők: Szépfalusi István bécsi lelkész és szociográfus, Vörös Ottó nyugalmazott főiskolai tanár (Szombathely), Beregszászi Anikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, és Kontra Miklós, a Szegedi Tudományegyetem professzora. Vissza

Tartalom

AUSZTRIAI TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 11
AUSZTRIAI ÁBRÁK JEGYZÉKE 13
SZLOVÉNIAI TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 15
SZLOVÉNIAI ÁBRÁK JEGYZÉKE 16
SOROZATSZERKESZTŐI ELŐSZÓ 19
A MAGYAR NYELV AUSZTRIÁBAN
BEVEZETÉS (SZ. I.) 27
A mintavételezésről 31
Az értelmezett mintavételezésről 34
Köszönetek 40
1. FÖLDRAJZI ÉS NÉPESEDÉSI VISZONYOK (SZ. I.) 43
1.1. Az országban élő nyelvi (köznyelvi) csoportok lélekszáma a népszámlálások tükrében 44
1.2. Az 1991. évi népszámlálás alkalmával a magyar köznyelvet megadók állampolgársága 50
1.3. A nyolcvanas évek Kárpát-medencei magyar migrációja 50
1.4. Az ausztriai magyarokra jellemző néhány adat 52
1.4.1. A magyar köznyelvűek életkor szerint (korcsoportok) 52
1.4.2. A magyar köznyelvűek iskolai végzettség szerint 53
1.4.3. A magyar köznyelvűek foglalkozás szerint (szociális rétegződés) 55
1.4.4. Az osztrák állampolgárságú magyar köznyelvűek nemek szerint 58
2. TÖRTÉNELEM (SZ.I.) 59
2.1. A terület népesedési viszonyai, a nyelvi és etnikai összetétel változásai 60
2.1.1. Magyarok 60
2.1.2. Magyarok Ausztriában - mozaikképek 62
2.1.3. Németek 65
2.1.4. Szlávok 66
2.1.4.1. Horvátok 66
2.1.4.2. Szlovénok 67
2.1.5. Cigányok 68
2.2. A magyar lakosságon belüli releváns néprajzi csoportok 69
2.3. A területen élő és a szomszédos etnikumok közötti kapcsolatok 70
2.3.1. A kapcsolatokat könnyítő tényezők 70
2.3.2. A nemzetiségi vegyes házasságokról és a válásokról 71
3. POLITIKA (SZ.I.) 72
3.1. Ausztria kisebbségpolitikai törekvései 72
3.1.1. A saint-germain-i békekötés és az 1919. évi államhatár 72
3.1.2. Az 1955. évi Államszerződés 7. cikkelye a szlovén és a horvát kisebbség jogairól 74
3.2. A magyar népcsoport jogállása, státusa 75
3.2.1. Szövetségi Törvény az Ausztriában élő népcsoportok jogi
helyzetéről (népcsoporttörvény) 76
3.2.2. A titkos népszavazással történő anyanyelvi adatfelvétel
3.2.3. A népcsoporttanácsok 79
A magyar népcsoporttanács 79
3.3. A magyar népcsoport politikai szervezettsége (egyesületközi munkaközösségek, mozgalmak) 81
Mozgalmak 82
3.4. Burgenland tartomány kisebbségi vonatkozásai 82
3.4.1. Az 1920 és 1938 közötti időszak 82
3.4.2. Az 1938 és 1955 közötti megszállás 83
3.4.3. Az 1955. évi Államszerződés utáni időszak 85
3.4.4. Kétnyelvű helységnévtáblák és a kisebbségi nyelv használata a közigazgatási
hivatalokban az 1998-ban életbe lépett Keretegyezmény alapján 86
3.5. A magyar népcsoport jelenléte az államigazgatási hivatalokban 87
4. GAZDASÁG (SZ. I.) 88
4.1. Foglalkoztatottság 88
4.2. Az ország gazdaságpolitikájának kisebbségi vonatkozásai 91
4.3. A vizsgált közösség gazdasági ereje 93
5. VALLÁS (SZ.I.) 95
5.1. A világháborúkat követő migrációk -r 97
5.2. A magyar népcsoport vallási jogállása 97
5.2.1. Az Ausztriában elismert (bejegyzett) vallások és (regisztrált) hitvallási közösségek
5.2.2. Az ausztriai magyarok egyházi jogállása 98
5.3. A magyar népcsoport egyházi élete 99
5.3.1. Burgenland 99
Római katolikusok 100
Reformátusok 101
Evangélikusok 102
5.3.2. Bécs és a tartományok 102
Római katolikusok 103
Reformátusok 104
Evangélikusok 104
Egyéb magyar nyelvű vallási csoportok 106
6. KULTÚRA (SZ.I.) 107
Magyar intézmények, egyházak és egyesületek 107
Az I. világháború utáni korszak 107
AII. világháború utáni korszak 108
Magyar szervezetek 1997-ig és 2000-ben 108
A vizsgált népcsoport kulturális élete és tömegtájékoztatása 108
Írók, műfordítók, újságírók 108
A Bécsben alkotó képzőművészek 109
Paraszti építőművészet 110
7. NYELVHASZNÁLATI KÉRDÉSEK 111
7.1. A magyar és a német a különböző nyelvhasználati színtereken (B. A.) 111
7.1.1. A magánszféra 111
7.1.2. A közéleti színterek 114
7.1.3. A hivatali ügyintézés 116
7.2. Megfélemlített nyelvhasználat (K. M.) 117
7.3. Milyen szinten beszélik a magyart és a németet? (K. M.) 118
7.4. Megjegyzések a magyar és a német presztízséről (K. M.) 118
7.5. Nyelvi nehézségek (K. M.) 121
7.6. Néhány rövid megjegyzés az interferenciáról és a kölcsönzésről (K. M.) 124
7.7. Nyelvvesztés, nyelvcsere, magyar nyelvhasználat a családban (K. M.) 125
8. A NYELVI VÁLTOZÓK (K. M. és B. A.) 128
8.1. Szórend 128
8.2. „Fölösleges" névmások 128
8.3. A (kell legyen) változó 130
8.4. A (természetes, hogy X) változó 131
8.5. Analitikus szerkezetek 131
8.6. Többes szám és számbeli egyeztetés 132
8.7. Kicsinyítés 133
8.8. Helynevek ragozása 134
8.9. A feltételes tárgyas többes 1. személyű igerag 136
8.10. Hasonlítás 136
8.11. Feminizálás 136
8.12. A (bVn) és a (bV) változók 138
8.13. A (t-végű igék kijelentő módja) és a (t-végű igék felszólító/kötőmódja) változók 138
AUSZTRIAI JEGYZETEK 141
AZ AUSZTRIAI KÉRDŐÍV 151
AUSZTRIAI NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 169
A MAGYAR NYELV SZLOVÉNIÁBAN
9. BEVEZETÉS (V. O. ÉS K. M.) 179
10. FÖLDRAJZI ÉS NÉPESEDÉSI VISZONYOK (V. 0.) 181
11. TÖRTÉNELEM (V. O.) 186
12. GAZDASÁG, KULTÚRA, VALLÁS, POLITIKA (V. O.) 188
12.1. Gazdaság 188
12.2. Kultúra 190
12.3. Vallás 195
12.4. Politika 196
12.5. Az érintkező nyelvek és beszélők nyelvpolitikai helyzete 198
12.6. A muravidéki magyarok kötődései (K. M.) 200
13. A NYELVI VÁLTOZÓK (K. M.) 203
13.1. Szórend 204
13.2. „Fölösleges" névmások 205
13.3. A (kell legyen) változó 209
13.4. A (természetes, hogy X) változó 212
13.5. Analitikus szerkezetek 213
13.6. Többes szám és számbeli egyeztetés 214
13.7. Kicsinyítés 215
13.8. Helynevek ragozása 217
13.9. A feltételes tárgyas többes 1. személyű igerag 218
13.10. Hasonlítás 219
13.11. Feminizálás 220
13.12. A (bVn) és a (bV) változók 220
13.13. A (/-végű igék kijelentő módja) és a (/-végű igék felszólító/kötőmódja) változók 222
14. A NYELVHASZNÁLATI SZÍNTEREKRŐL (K. M.) 224
14.1. A magyar nyelv az oktatásban 224
14.2. Olvasás, tévénézés, rádióhallgatás - milyen nyelven? 228
14.3. Nyelvhasználat a privát, a hivatalos és a gondolati vagy belső nyelvhasználati színtereken 230
14.4. Megfélemlített nyelvhasználat 233
15. A KÉTNYELVŰSÉG DINAMIKÁJÁRÓL (K.M.) 236
15.1. Milyen szinten beszélik anyanyelvüket és az államnyelvet? 236
15.2. Megjegyzések a nyelvek presztízséről 238
15.3. Nyelvi nehézségek 241
15.4. Interferencia és kölcsönzés 241
15.5. Nyelvvesztés, nyelvcsere, magyar nyelvhasználat a családban 248
16. ÖSSZEFOGLALÁS HELYETT (V. O. ÉS K. M.) 250
SZLOVÉNIAI JEGYZETEK 253
A MURAVIDÉKI KÉRDŐÍV 257
AUSZTRIAI ÉS MURAVIDÉKI KERESZTTÁBLÁK 275
SZLOVÉNIAI NÉV-ÉS TÁRGYMUTATÓ 311
IRODALOM 317
ZUSAMMENFASSUNG
Ungarisch in Österreich 343
POVZETEK
Madzarski jezik v Sloveniji 347
SUMMARY
The Hungarian Language in Austria and Slovenia 349
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem