| Előszó | 5 |
| Az előzmények | 11 |
| A magyar nyelv finnugorsága. A nyelvrokonság mibenléte | 11 |
| A nyelvrokonság kritériumai. A szabályos hangmegfelelések | 13 |
| A szókincs. A nyelvtani szerkesztés eszközei | 15 |
| A segédtudományok | 16 |
| Az alaktani egyezések. Összetételek | 17 |
| A szókészlet | 18 |
| Az őshaza | 23 |
| A magyarság helyzete az őshazában | 25 |
| A finnugorság ősműveltsége | 26 |
| Az ősmagyar kor | 33 |
| A magyarság kiválása az ugorságból | 33 |
| Az Urál vidéki őshaza | 35 |
| A magyar nyelv átalakulása a kulturális fejlődéssel kapcsolatban | 37 |
| Módszertani kérdések | 38 |
| A szókincs változásai | 39 |
| A belső keletkezésű szavak | 41 |
| A jövevényszavak. A török jövevényszavak első rétege | 42 |
| Korai iráni jövevényszavak | 43 |
| Korai ismeretlen eredetű szavaink | 43 |
| A vándorlások korának török jövevényszavai | 44 |
| Alán jövevényszavak | 48 |
| Orosz jövevényszavak | 48 |
| A jövevényszavak kulturális tanulságai | 49 |
| A hangrendszer változásai. A mássalhangzórendszer | 49 |
| A magánhangzó-rendszer | 51 |
| A magánhangzók az ősmagyar kor végén | 53 |
| A magánhangzó-harmónia. A hangsúly | 53 |
| A nyelv szerkezetének alakulása | 54 |
| A birtokos személyragozás | 55 |
| Az igei személyragozás | 57 |
| Az alanyi meg a tárgyas ragozás szétválása | 58 |
| Igenevek igésülése | 61 |
| A tárgyrag kialakulása | 61 |
| A többesjel | 63 |
| A határozórag- és névutó-rendszer | 63 |
| Az igekötők | 65 |
| Ősi elemek eltűnése | 66 |
| A nyelvtani fejlődés összefoglalása | 67 |
| A nyelvtani fejlődés főbb irányvonalai | 67 |
| A mondatrészek szoros kapcsolására való törekvés | 68 |
| A nyelv általános jellemzése az ősmagyar kor végén | 71 |
| A honfoglalástól a mohácsi vészig | 73 |
| A magyarság letelepülése. A középkori magyarság | 73 |
| A magyarság érintkezése idegen népekkel | 76 |
| Az írásbeliség terjedése | 80 |
| A helyesírás története | 95 |
| A szókincs bővülése. Régi szavak új fogalmakra | 101 |
| A szóalkotás | 106 |
| A kifejező szavak | 112 |
| A jövevényszavak | 113 |
| A szláv jövevényszavak | 115 |
| A latin jövevényszavak | 115 |
| A német jövevényszavak | 122 |
| Az olasz jövevényszavak | 125 |
| A francia jövevényszavak | 125 |
| A bizánci jövevényszavak | 125 |
| A kun-besenyő jövevényszavak | 126 |
| Nemzetközi vándorszavak | 126 |
| A szópusztulás | 127 |
| A hangváltozások | 127 |
| A labializáció | 130 |
| A nyúlás. A rövidülés. Hangzókiesés | 132 |
| A kettőshangzók | 133 |
| A magánhangzó-harmónia | 134 |
| A mássalhangzó-rendszer | 136 |
| A zs, a w, a ty | 137 |
| A ch, gh, chj | 138 |
| A cs. A jésülés | 139 |
| A mássalhangzó-torlódások | 140 |
| A hangváltozások összefoglalása | 141 |
| Az alaktani változások. A szótövek | 144 |
| Névutókból ragok. Önálló szókból névutók, ragok. A tárgyrag | 146 |
| A birtokos személyragok | 149 |
| A névelők kialakulása | 150 |
| Az igeragozás. Személyragok. Alanyi és tárgyas ragozás | 151 |
| Az ikes igeragozás | 154 |
| A szenvedő igeragozás | 157 |
| Az igekötők | 157 |
| Az igeidők | 161 |
| A birtokviszony | 166 |
| Az igemódok használata | 158 |
| Az igenevek | 174 |
| Az összetett mondatok | 170 |
| A változások értéke és iránya | 177 |
| A nyelvjárások | 181 |
| A nyelv rétegei. Az irodalmi nyelv | 185 |
| A nyelvi egységesülés kezdeményei | 188 |
| A szájhagyományban élő irodalom nyelve | 190 |
| Nyelvünk a mohácsi vész idején | 191 |
| A mohácsi vésztől a felvilágosodás koráig | 193 |
| A művelődés helyzete Mátyás halála és a mohácsi vész között | 193 |
| A magyarság sorsa és a magyar művelődés (1526-1772) | 194 |
| Az irodalmi nyelv kezdetei. Nyelv és helyesírás a XVI. században | 205 |
| Az írott nyelvi norma kérdése a XVII-XVIII. században | 234 |
| A nyelvjárások | 247 |
| A magánhangzó-változások | 248 |
| A mássalhangzó-változások | 249 |
| Nyelvjárási hangváltozások | 250 |
| A kifejező szavak | 251 |
| A szóképzés | 254 |
| Az összetétel | 259 |
| A magázás | 260 |
| Jelentésváltozások | 262 |
| Latin jövevényszavak | 265 |
| Szláv jövevényszavak | 269 |
| Német jövevényszavak | 270 |
| Olasz jövevényszavak | 271 |
| Francia jövevényszavak | 272 |
| Oszmántörök jövevényszavak | 273 |
| Nemzetközi vándorszavak | 273 |
| Szavak elavulása. Nyereség-veszteség mérleg | 274 |
| Igei személyragok | 275 |
| Az ikes igeragozás | 276 |
| Az igeidők | 281 |
| Az igekötők | 283 |
| Az igemódok | 284 |
| A tárgyas igeragozás használata | 286 |
| Az igenevek | 286 |
| A névutók | 287 |
| A kötőszók. A stílus | 289 |
| Összefoglalás | 289 |
| A felvilágosodás kora és a reformkor | 291 |
| A felvilágosodás kora | 291 |
| A nyelvújítás története. A magyar nyelv térhódítása | 292 |
| A reformkor | 295 |
| A nyelvújítás módszerei és eredményei | 297 |
| A reformkor stílustörekvései | 311 |
| A kifejező szavak | 313 |
| Német hatás | 317 |
| Latin jövevényszavak | 317 |
| Nemzetközi vándorszavak | 319 |
| Szláv jövevényszavak | 321 |
| A tolvajnyelv | 321 |
| A nyelvi egységesülés továbbfejlődése | 322 |
| A köznyelv | 323 |
| A helyesírás | 327 |
| Az igeragozás | 328 |
| A névragozás | 330 |
| A mondatszerkesztés | 336 |
| Összegezés | 341 |
| A szabadságharctól napjainkig | 344 |
| Magyarország és a magyarság helyzete (1849-1867) | 344 |
| A nyelvújítás újabb hulláma | 348 |
| Német jövevényszavak | 350 |
| Németes szerkezetek, fordulatok | 351 |
| Az ortológus ellenhatás | 352 |
| Különféle változások | 354 |
| A nyelvtudomány fejlődése | 358 |
| Nemzetközi vándorszavak | 360 |
| Francia, olasz szavak | 364 |
| Nyelvjárások | 365 |
| Csoportnyelvek | 365 |
| Betűszók, szórövidítések | 366 |
| A jassznyelv | 367 |
| A nyelvi egységesülés kérdése | 368 |
| Egyes igealakok használata | 369 |
| Névragozás | 372 |
| Helyesírás | 377 |
| A nyelvjárások | 378 |
| A magyar nyelv az ország határain kívül | 379 |
| Összegezés | 381 |
| Zárószó | 383 |
| Függelék | |
| Irodalom | 389 |
| Mutató | 403 |