A Magyar Nyelv Finnugor Alapjai

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar részére/Egyetemi tankönyv

Szerző

Lektor

'Bereczki Gábor: A Magyar Nyelv Finnugor Alapjai ' összes példány

Kiadó:	Universitas Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	103 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9104-18-3

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Csaknem húsz év telt el e jegyzet első változatának megjelenése óta. Ezalatt számos új eredménnyel gazdagodott a finnugor nyelvészet. Régi tételek módosultak vagy dőltek meg, tökéletesedtek szaktudományunk módszerei, s immár sürgetően időszerűvé vált, hogy e változások az egyetemi oktatásban is tükröződjenek. Ezenkívül szükségesnek és hasznosnak ítéltük egy rövid tudománytörténeti fejezet betoldását. A jegyzet címe továbbra is A magyar nyelv finnugor alapjai, s tartalmát tekintve, hasonlóan az első változathoz, tulajdonképpen egy magyar szempontú bevezetés a finnugor összehasonlító nyelvészetbe, amely szervesen egészíti ki a magyar szakos hallgatók magyar nyelvtörténeti tanulmányait. Tudományos szempontból helyesebb lenne a finnugor terminus helyett az uráli használata. A jegyzetben számos utalás található az egész uráli nyelvcsaládra jellemző nyelvi sajátságokra, egyes nyelvi jelenségek elterjedését illetően gyakran utalunk a szamojéd nyelvekre is, de elsősorban mégis a finnugor nyelveket tartjuk szem előtt. Ez a munka a magyar szakos hallgatók számára a magyar nyelv kialakulását érintő nélkülözhetetlen ismereteket tartalmazza s didaktikai szempontból megokolt ez az eljárás. Mivel külön fejezetben tárgyaljuk az uráli, ill. finnugor alapnyelv jellemző sajátságait, s azt, hogy mit őrzött meg ezekből a magyar nyelv, elkerülhetetlenek bizonyos ismétlések. Ezek azonban terjedelmi szempontból jelentéktelenek, didaktikaiból pedig határozottan hasznosak. A jegyzet sokat merít más kutatók összefoglaló jellegű uralisztikai műveiből. A szövegben ritkán történik rájuk utalás, de a bibliográfiai részben mindig felsoroljuk a felhasznált műveket. A jegyzet terjedelme lényegesen bővült az előző változathoz mérten. Ezt nemcsak az ismeretek bővülése, de a nemzeti tudományok fokozott hazai megbecsülése is indokolja. Itt szeretnék köszönetet mondani kedves lektoraimnak, D. Mátai Máriának és Rédei Károlynak a jegyzettel kapcsolatos hasznos észrevételeikért és tanácsaikért. Igen hálás vagyok Zaicz Gábornak is, mivel szerkesztői javításaival sokat jobbított a jegyzeten. Vissza

Fülszöveg

Bereczki Gábor professzor több mint negyedszázada a finnugor nyelvészet tanára az ELTÉ-n. 1973-1986-ig volt a Finnugor Nyelvtudományi Tanszék vezetője. Ezt követően egy évtizeden keresztül az észak-olaszországi Udine egyetemének volt nyilvános rendes tanára, de ezzel párhuzamosan egy-egy évig Bolognában és Padovában is tevékenykedett. Fiatalabb éveiben több mint tíz alkalommal utazott hosszabb időre a Volga-Káma-vidékre, az ottani finnugor és török nyelvek helyszíni tanulmányozása céljából. Vikár László népzenekutatóval együtt hatalmas népdalanyagot gyűjtött az említett népeknél, melyből eddig három testes kötet jelent meg. Bereczki Gábor szűkebb szakterülete a cseremisz nyelv. Ennek leírását adja Chrestomathia Ceremissica című munkája. Legújabb, Grundzüge der tscheremissischen Sprachgeschichte című műve a cseremisz hangtörténetet tárgyalja. Több terjedelmes tanulmánya foglalkozik a finnugor és a török nyelvek közötti kölcsönhatással. A szerző sok energiát fordított a rokon népek, elsősorban az észtek népköltészetének és szépirodalmának hazai megismertetésére. Több mint negyedszáz mű fordítása vagy összeállítása fűződik nevéhez.
Bereczki Gábor tankönyve csaknem két évtizeddel ezelőtt megjelent azonos című jegyzetének javított és bővített kiadása. Időközben számos új eredménnyel gazdagodott a finnugor nyelvészet. Régi tételek dőltek meg, tökéletesedtek a kutatási módszerek, ezért sürgetően időszerűvé vált, hogy ezek a változások az egyetemi oktatásban is tükröződjenek. A mű egy tudománytörténeti fejezettel is kiegészült. A könyv tulajdonképpen magyar szempontú bevezetés a finnugor nyelvészetbe, amely szervesen egészíti ki a magyar szakos hallgatók nyelvtörténeti tanulmányait. A magyar szakos hallgatók mellett haszonnal forgathatják a nyelvészet más területei, különösen az általános nyelvészet iránt érdeklődő diákok, sőt kutatók is. A mű elsősorban a finnugor nyelveket tartja szem előtt, de számos utalást tartalmaz a finnugor kort megelőző uráli periódusra vonatkozólag is. Az egyes fejezetek végén megadott bibliográfia napjainkig terjed. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 3
AZ URÁLI NYELVEK KUTATÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE 4
Bibliográfia 20
AZ URÁLI NYELVEK ÉS NÉPEK 20
Bibliográfia 23
AZ URÁLI ŐSHAZA PROBLÉMÁJA, A NYELVCSALÁD KIALAKULÁS 23
Az ázsiai elmélet 24
A Volga-Káma-vidéki őshaza elmélete 24
A nagy őshaza elmélete 24
Az Urál-vidéki őshaza elmélete 25
Bibliográfia 27
TERMINOLÓGIAI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK 29
A történeti-összehasonlító módszer 29
A véletlen egyezések 29
A hangutánzó és a hangfestő szavak 29
A gyermeknyelvi szavak 30
A kölcsönzések 30
Nyelvünk finnugor rokonságának bizonyítékai 30
Az alapnyelv fogalma 31
A nyelvészeti tipológia 33
Az areális nyelvészet 33
A szubsztrátum 34
Bibliográfia 34
A FINNUGOR ALAPNYELV JELLEMZÉSE 35
A hangrendszer 35
A mássalhangzórendszer 35
A magánhangzórendszer 36
A hangsúly 40
Morfonológia
Bibliográfia 42
Az alapnyelvi szófajok 43
A névszó és az ige kategóriája 44
A melléknév 45
A számnevek 45
A névmások 46
A határozószók és a névutók 47
A kötőszók 47
Bibliográfia 48
Szóragozás és szóképzés az alapnyelvben 48
A névszóragozás 49
A számjelölés 51
Bibliográfia 51
A birtokjelölés 52
Bibliográfia 53
A módjelölés 53
Bibliográfia 53
Az igeidők 53
Bibliográfia 54
Az igeragozás 55
Bibliográfia 56
A tagadó igeragozás 56
Bibliográfia 56
A szóképzés 57
Bibliográfia 57
Az alapnyelv mondattani sajátságai 57
Bibliográfia 59
A szókészlet 59
Bibliográfia 62
AZ URÁLI NYELVCSALÁD ESETLEGES TÁVOLABBI ROKONI KAPCSOLATAI ÉS ÉRINTKEZÉSEI MÁS NYELVEKKEL 62
Bibliográfia 66
A MAGYAR NYELV FINNUGORSÁGA: HANGTAN 67
A mássalhangzók 67
A zöngétlen zárhangok 67
A nazális+zárhang-kapcsolat 69
A nazális zárhangok 71
Az affrikáták 72
A szibilánsok 73
Egyéb réshangok 74
A likvidák 76
A magánhangzók 77
Összefoglalás 78
Bibliográfia 79
A MAGYAR NYELV FINNUGORSÁGA: ALAKTAN 80
A névszóragozás 80
Bibliográfia 84
A névszójelek 84
A számjelek 84
A középfokjele 86
Bibliográfia 86
A birtokos személyjelek 86
Bibliográfia 87
Az igejelek 87
A módjelek 87
Bibliográfia 89
Az időjelek 89
Bibliográfia 90
Az igei személyragozás 91
Bibliográfia 92
A képzők 92
Bibliográfia 93
A szóösszetétel 93
Mellérendelő összetételek 93
Alárendelő összetételek 94
Bibliográfia 94
A FINNUGOR NYELVEK NÉHÁNY JELLEMZŐ MONDATTANI SAJÁTOSSÁGA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYARRA 94
Bibliográfia 97
FÜGGELÉK 98
A hangjelölés 98
A nyelvek és a nyelvjárások rövidítései 99
A nyelvtani szakkifejezések rövidítései 99
A szakirodalom idézésekor használt rövidítések 100

Témakörök

Bereczki Gábor

Bereczki Gábor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Bereczki Gábor könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem