| Előszó | 11 |
| Az ember és nyelve | 13 |
| Mi a különbség beszéd és nyelv között? | 13 |
| A beszéd a kommunikációs folyamatban | 14 |
| Az "üzenet" legfontosabb hordozója a nyelv | 15 |
| Melyek a nyelv funkciói, szerepei? | 17 |
| "Csak anyanyelvemen lehetek igazán én" | 19 |
| Az állatok jeladó rendszere | 21 |
| A mai magyar nyelv tagolódása | 22 |
| A beszéd (írás) minőségének szabályrendszere: a norma | 26 |
| A magyar nyelv helye a világban | 30 |
| A szomszédos országokban élő magyarság | 30 |
| A szórványmagyarság csoportjai | 33 |
| Nem "kis nyelv" a magyar | 37 |
| Beszédhangjaink rendszere és használata | 38 |
| Beszédhangjaink keletkezése | 38 |
| Beszédhangjaink rendszere | 38 |
| A magánhangzók | 38 |
| A mássalhangzók | 39 |
| A hangok egymásra hatása a beszédben | 40 |
| A magánhangzók egymásra hatása | 40 |
| A hangrend | 40 |
| A magánhangzó-illeszkedés | 41 |
| A mássalhangzók egymásra hatása | 42 |
| A hasonulás | 42 |
| A részleges hasonulás | 42 |
| A teljes hasonulás | 43 |
| Az összeolvadás | 44 |
| Milyen a helyes és tiszta kiejtés? | 44 |
| Írásunk és helyesírásunk | 47 |
| A beszéd és az írás különbségei | 47 |
| Helyesírásunk rendszere | 47 |
| Helyesírásunk négy alapelve | 48 |
| A szavak szótagolása és elválasztása | 49 |
| Szótan | 50 |
| A szókészlet és rétegei | 50 |
| Hogyan gyarapszik a szókincsünk? | 51 |
| A szó hangalakja és jelentése | 55 |
| Néhány jó tanács | 57 |
| A szófajok | 60 |
| Az ige és fajai | 64 |
| Az ige fajainak használata | 66 |
| Az ige alakrendszere | 67 |
| Az igealakok helyes használata | 69 |
| A főnév és a főnévi igenév | 71 |
| A melléknév és a melléknévi igenév | 73 |
| A számnév | 74 |
| A névmás | 76 |
| A névszók jelezése és ragozása | 78 |
| A valóságos határozószó és a határozói igenév | 80 |
| A módosítószó | 83 |
| Az igekötő | 84 |
| A névelő | 86 |
| A névutó | 88 |
| A kötőszó | 89 |
| Az indulatszó | 90 |
| Mondattan | 92 |
| Általános tudnivalók a mondatokról | 92 |
| A mondatok írásjelei | 94 |
| Tanácsok a helyes mondatszerkesztésre, beszédre | 94 |
| Az egyszerű mondat | 96 |
| Az állítmány és az alany | 96 |
| Egyeztetés | 98 |
| A helyes használat szabályairól | 99 |
| A tárgy | 100 |
| A határozó | 101 |
| A határozók helyes használata | 104 |
| A jelző és az értelmező | 108 |
| Az értelmező írásjelei | 109 |
| A jelzők helyes használata | 109 |
| A mondat szerkezetei (szintagmái) | 112 |
| A szerkezetek helyesírása | 114 |
| A szerkezetek helyes használata | 115 |
| Az összetett mondat | 116 |
| Az alárendelt összetett mondat | 116 |
| Helyesírási szabályok | 119 |
| A helyes használat szabályai | 120 |
| A mellérendelt összetett mondat | 121 |
| A helyes használat szabályaiból | 123 |
| A többszörösen összetett mondat | 124 |
| Helyesírás | 125 |
| Egy használati tanács | 126 |
| A mondat hangsúly-, szünet- hanglejtés- és szórendi viszonyai | 126 |
| A hangsúly | 126 |
| A szünet | 129 |
| A hanglejtés | 129 |
| A szórend | 132 |
| Szövegtan | 135 |
| Mi a szöveg? | 135 |
| Hogyan tartja össze a gondolatmenet a szöveg részeit? | 136 |
| A megnyilatkozás | 138 |
| Mi a különbség a megnyilatkozás és a mondat között? | 138 |
| Szövegegységek a szövegrészben | 139 |
| A szöveg: szerkesztmény (konstrukció) | 141 |
| Szövegfajták, szövegminőség | 142 |
| Közéleti-munkahelyi szövegtípusok | 143 |
| A költői szövegekről | 145 |
| Az élőbeszéd szövegei | 146 |
| Olvasás és felolvasás | 148 |
| Milyen út vezet az olvasástól a felolvasásig? | 154 |
| Stilisztika | 155 |
| Mi a stílus? | 155 |
| Stílusrétegek | 156 |
| Stílusárnyalatok | 157 |
| A társalgás stílusa | 158 |
| Az ifjúsági nyelv | 161 |
| Az illemtudó magatartás jelentősége | 163 |
| A közéleti stílus | 167 |
| A hivatalos stílus | 168 |
| Hogyan ír a közélet tollforgatója, a publicista? (A pubilcisztikai stílus) | 171 |
| A tudományok és a szakmák nyelvi műhelyében (A tudományos stílus) | 176 |
| Hogyan ír az "adott világ varázsainak mérnöke"? (A szépirodalmi stílus) | 178 |
| A nyelvi állomány és a szövegformálás a hatáskeltés szolgálatában | 180 |
| A szókép | 188 |
| Stilisztikai alakzatok | 197 |
| Stílustörténet | 203 |
| A kezdet | 204 |
| A reneszánsz stíluseszménye | 209 |
| A barokk nyelvi stílusa | 210 |
| A rokokó stílus | 213 |
| A romantikus stílus | 214 |
| A népies-realisztikus stílus | 216 |
| A realizmus nyelvi stílusa | 217 |
| A Nyugat stílusforradalma | 219 |
| A szimbolizmus | 220 |
| Az impresszionista stílus | 221 |
| Az expresszionista stílus | 223 |
| A szürrealista stílus | 225 |
| A népies stílus | 226 |
| A korstílusok élete | 228 |
| Retorika | 230 |
| Mi a retorika? | 230 |
| A beszédfajták | 231 |
| Az első ránk maradt magyar nyelvű beszéd (A Halotti beszéd) | 231 |
| A reneszánsz és a barokk retorika | 234 |
| A beszéd hagyományos részei | 238 |
| Olvassunk elemezve egy mai szónoki beszédet! | 240 |
| A kapcsolatteremtés és -fenntartás nyelvi és nyelven kívüli eszközei | 243 |
| Kölcsey Ferenc és Kossuth Lajos szónoki beszédeiből | 246 |
| Nyelvünk élete | 249 |
| A nyelv: változó rendszer | 249 |
| Az emberi beszéd kezdete, a nyelvrokonság | 250 |
| A nyelvrokonság bizonyítékai | 252 |
| Finnugor rokonaink élete régen és ma | 254 |
| A tudomány fényénél | 258 |
| Délibábos nyelvrokonítás | 259 |
| Az őshazától a végleges hazáig (Az ősmagyar korszak nyelve) | 260 |
| Az ómagyar kor (A honfoglalástól a mohácsi vészig) | 262 |
| A magyar névadás történetéből | 268 |
| A nyelvjárásoktól az egységes nemzeti nyelv felé | 272 |
| A nyelvújítás | 275 |
| A nyelvvédelem korszaka | 278 |
| A legutóbbi emberöltő magyar nyelvének alakulása és gondozása | 280 |
| Nyelvünk legújabb feljeményei | 280 |
| Anyanyelvünk gondozásának elvei | 286 |
| Összkép a magyar nyelvről | 287 |
| Bibliográfia | 293 |