| Előszó | 11 |
| Az ember és nyelve | 13 |
| Mi a különbség beszéd és nyelv között? | 13 |
| A beszéd a kommunikációs folyamatban | 14 |
| Az "üzenet" legfontosabb hordozója a nyelv | 15 |
| Melyek a nyelv funkciói, szerepei? | 17 |
| "Csak anyanyelvemen lehetek igazán én" | 19 |
| Az állatok jeladó rendszere | 21 |
| A mai magyar nyelv tagolódása | 22 |
| A beszéd (írás) minőségének szabályrendszere: a norma | 26 |
| A magyar nyelv helye a világban | 30 |
| A szomszédos országokban élő magyarság | 30 |
| A szórványmagyarság csoportjai | 33 |
| Nem "kis nyelv" a magyar | 37 |
| Beszédhangjaink rendszere és használata | 38 |
| Beszédhangjaink keletkezése | 38 |
| Beszédhangjaink rendszere | 38 |
| A magánhangzók | 38 |
| A mássalhangzók | 39 |
| A hangok egymásra hatása a beszédben | 40 |
| A magánhangzók egymásra hatása | 40 |
| A hangrend | 40 |
| A magánhangzó-illeszkedés | 41 |
| A mássalhangzók egymásra hatása | 42 |
| A hasonulás | 42 |
| A részleges hasonulás | 42 |
| A teljes hasonulás | 43 |
| Az összeolvadás | 44 |
| Milyen a helyes és tiszta kiejtés? | 44 |
| Írásunk és helyesírásunk | 47 |
| A beszéd és az írás különbségei | 47 |
| Helyesírásunk rendszere | 47 |
| Helyesírásunk négy alapelve | 48 |
| A szavak szótagolása és elválasztása | 49 |
| Szótan | 50 |
| A szókészlet és rétegei | 50 |
| Hogyan gyarapszik a szókincsünk? | 51 |
| A szó hangalakja és jelentése | 54 |
| Néhány jó tanács | 56 |
| A szófajok | 58 |
| Az ige és fajai | 62 |
| Az ige fajainak használata | 64 |
| Az ige alakrendszere | 65 |
| Az igealakok helyes használata | 67 |
| A főnév és a főnévi igenév | 69 |
| A melléknév és a melléknévi igenév | 71 |
| A számnév | 72 |
| A névmás | 74 |
| A névszók jelezése és ragozása | 76 |
| A valóságos határozószó és a határozói igenév | 80 |
| A módosítószó | 81 |
| Az igekötő | 82 |
| A névelő | 84 |
| A névutó | 86 |
| A kötőszó | 87 |
| Az indulatszó | 88 |
| Mondattan | 90 |
| Általános tudnivalók a mondatokról | 90 |
| A mondatok írásjelei | 92 |
| Tanácsok a helyes mondatszerkesztésre, beszédre | 92 |
| Az egyszerű mondat | 94 |
| Az állítmány és az alany | 94 |
| Egyeztetés | 96 |
| A helyes használat szabályairól | 97 |
| A tárgy | 98 |
| A határozó | 99 |
| A határozók helyes használata | 102 |
| A jelző és az értelmező | 106 |
| Az értelmező írásjelei | 107 |
| A jelzők helyes használata | 107 |
| A mondat szerkezetei (szintagmái) | 110 |
| A szerkezetek helyesírása | 112 |
| A szerkezetek helyes használata | 113 |
| Az összetett mondat | 114 |
| Az alárendelt összetett mondat | 114 |
| Helyesírási szabályok | 117 |
| A helyes használat szabályai | 118 |
| A mellérendelt összetett mondat | 119 |
| A helyes használat szabályaiból | 121 |
| A többszörösen összetett mondat | 122 |
| Helyesírás | 123 |
| Egy használati tanács | 124 |
| A mondat hangsúly-, szünet- hanglejtés- és szórendi viszonyai | 124 |
| A hangsúly | 124 |
| A szünet | 127 |
| A hanglejtés | 127 |
| A szórend | 130 |
| Szövegtan | 133 |
| Mi a szöveg? | 133 |
| Hogyan tartja össze a gondolatmenet a szöveg részeit? | 134 |
| A megnyilatkozás | 136 |
| Mi a különbség a megnyilatkozás és a mondat között? | 136 |
| Szövegegységek a szövegrészben | 137 |
| A szöveg: szerkesztmény (konstrukció) | 139 |
| Szövegfajták, szövegminőség | 140 |
| Közéleti-munkahelyi szövegtípusok | 141 |
| A költői szövegekről | 143 |
| Az élőbeszéd szövegei | 144 |
| Olvasás és felolvasás | 146 |
| Milyen út vezet az olvasástól a felolvasásig? | 152 |
| Stilisztika | 153 |
| Mi a stílus? | 153 |
| Stílusrétegek | 154 |
| Stílusárnyalatok | 155 |
| A társalgás stílusa | 155 |
| Az ifjúsági nyelv | 159 |
| Az illemtudó magatartás jelentősége | 161 |
| A közéleti stílus | 165 |
| A hivatalos stílus | 166 |
| Hogyan ír a közélet tollforgatója, a publicista? (A pubilcisztikai stílus) | 169 |
| A tudományok és a szakmák nyelvi műhelyében (A tudományos stílus) | 172 |
| Hogyan ír az "adott világ varázsainak mérnöke"? (A szépirodalmi stílus) | 175 |
| A nyelvi állomány és a szövegformálás a hatáskeltés szolgálatában | 177 |
| A szókép | 185 |
| Stilisztikai alakzatok | 194 |
| Stílustörténet | 200 |
| A kezdet | 201 |
| A reneszánsz stíluseszménye | 206 |
| A barokk nyelvi stílusa | 207 |
| A rokokó stílus | 210 |
| A romantikus stílus | 211 |
| A népies-realisztikus stílus | 213 |
| A realizmus nyelvi stílusa | 214 |
| A Nyugat stílusforradalma | 216 |
| A szimbolizmus | 217 |
| Az impresszionista stílus | 218 |
| Az expresszionista stílus | 220 |
| A szürrealista stílus | 222 |
| A népies stílus | 223 |
| A korstílusok élete | 225 |
| Retorika | 227 |
| Mi a retorika? | 227 |
| A beszédfajták | 228 |
| Az első ránk maradt magyar nyelvű beszéd (A Halotti beszéd) | 228 |
| A reneszánsz és a barokk retorika | 231 |
| A beszéd hagyományos részei | 235 |
| Olvassunk elemezve egy mai szónoki beszédet! | 237 |
| A kapcsolatteremtés és -fenntartás nyelvi és nyelven kívüli eszközei | 240 |
| Kölcsey Ferenc és Kossuth Lajos szónoki beszédeiből | 243 |
| Nyelvünk élete | 246 |
| A nyelv: változó rendszer | 246 |
| Az emberi beszéd kezdete, a nyelvrokonság | 247 |
| A nyelvrokonság bizonyítékai | 249 |
| Finnugor rokonaink élete régen és ma | 251 |
| A tudomány fényénél | 255 |
| Délibábos nyelvrokonítás | 256 |
| Az őshazától a végleges hazáig (Az ősmagyar korszak nyelve) | 257 |
| Az ómagyar kor (A honfoglalástól a mohácsi vészig) | 259 |
| A magyar névadás történetéből | 265 |
| A nyelvjárásoktól az egységes nemzeti nyelv felé | 269 |
| A nyelvújítás | 272 |
| A nyelvvédelem korszaka | 275 |
| A legutóbbi emberöltő magyar nyelvének alakulása és gondozása | 277 |
| Nyelvünk legújabb feljeményei | 277 |
| Anyanyelvünk gondozásának elvei | 283 |
| Összkép a magyar nyelvről | 284 |
| Bibliográfia | 290 |