A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján)

Szerző

Csernicskó István

Szerkesztő

Kontra Miklós

Lektor

Borbély Anna

Budapest

'Csernicskó István: A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján) ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó-MTA Kisebbségkutató Műhely
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	309 oldal
Sorozatcím:	A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén
Kötetszám:	1
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-379-464-1

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A magyar nyelvtudomány egyik adóssága, hogy a közelmúltig nem foglalkozott Trianon nyelvi következményeivel. Határon túli és hazai nyelvészek most elkészítették a környező országok kisebbségi magyar nyelvhasználatának történeti szociolingvisztikai elemzését Trianontól napjainkig. A kutatók azonos szerkezetben tárgyalják a kisebbségi magyarok földrajzi és demográfiai jellemzőit, politikai, gazdasági, kulturális és vallási helyzetét, a nyelvekhez fűződő attitűdöket és a nyelvi konfliktusokat, a nyelvi törvényeket, a magyar nyelv szerepét az oktatásban, a közigazgatásban és a tömegtájékoztatásban. A szigorúan nyelvészeti részek a kétnyelvűség hatásait írják le, vagyis a magyarországi magyarok és a határon túliak közti nyelvi azonosságokat és különbségeket elemzik.
A sorozat első kötete Kárpátaljáról szól, szerzője Csernicskó István, a beregszászi Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola tanára.

Tartalom

Táblázatok jegyzéke	9
Ábrák jegyzéke	12
Sorozatszerkesztői előszó	13
Bevezetés	17
Földrajzi és népesedési viszonyok	23
Az országban élő nyelvi, illetve etnikai csoportok lélekszáma, az összlakosságon belüli részaránya a századfordulótól máig	23
Az országban élő nyelvi, illetve etnikai csoportok földrajzi elhelyezkedése	32
Az egyes csoportok településszerkezete, az általuk lakott területek nyelvi és etnikai kevertségének mértéke, jellemző településtípusok	34
Migrációs mozgás a területen	44
Történelem	49
A terület népesedési viszonyai, a nyelvi és etnikai összetétel változása	49
Magyarok	49
Szlávok	50
Egyéb népesség	51
A magyar lakosságon belüli releváns néprajzi csoportok	53
A területen élő etnikumok közötti kapcsolatok	53
A kapcsolatokat nehezítő tényezők	53
Vízszintes érintkezés	54
Függőleges érintkezés	56
Politika	57
A Szovjetunió és Ukrajna kisebbségpolitikai törekvései	57
A vizsgált közösség jogállása, státusa	57
A vizsgált kisebbség politikai szervezettsége (pártok, mozgalmak)	62
Az országos, helyi önkormányzatok kisebbségi vonatkozásai	68
Az 1918-1944 közötti periódus	68
Az 1944 utáni időszak	71
A vizsgált kisebbség képviseleti aránya az államigazgatási szervekben	77
Gazdaság
Az ország gazdaságpolitikájának kisebbségi vonatkozásai	79
A vizsgált közösség gazdasági ereje	81
Vallás	87
Az ország felekezeti összetétele	87
A vizsgált kisebbség vallási élete, egyházainak kisebbségi szerepe	88
Kultúra	94
Az ország többségi és kisebbségi lakosságának kultúrabeli különbözősége	94
A kisebbségi kultúra intézmény ellátottsága	95
Az 1918-1944 közötti időszak	95
Kulturális intézmények 1944-től napjainkig	96
A vizsgált kisebbség iskolarendszere	103
Óvodák	104
Iskolák	105
Szakoktatás	111
Felsőfokú képzés	112
Az egyes nemzetiségek iskolázottsági mutatói	114
Tömegtájékoztatás	116
Lapok, folyóiratok	116
Rádió és televízió	119
A tömegtájékoztatási eszközök hozzáférhetősége	121
A tömegtájékoztatási eszközök igénybevétele	124
Kapcsolattartás, azonosságtudat, attitűdök	126
Az anyaországgal fenntartott kapcsolatok	126
Államközi szinten	126
A kárpátaljai magyar közösség vonatkozásában	127
Azonosságtudat és attitűdök	128
A nemzeti azonosságtudat alakulása a Szovjetunióban	128
Az ukrajnai oroszok identitása	130
A ruszinok azonosságtudata	131
A kárpátaljai magyarok azonosságtudata	133
Identitásjelzők	138
A vizsgált közösség szociolingvisztikai helyzete	139
Nyelvi tervezés	139
Állami szinten	139
Helyi szinten	142
A közösségben használatos nyelvek státusa	145
A nyelvi egyenjogúság a volt Szovjetunióban	145
És a mai Ukrajnában	147
A nyelvek státusa közötti különbségek	151
A vizsgált közösség nyelvei a nyelvhasználati színtereken és a nyelvek funkciója	152
A magánszféra	152
Közéleti színterek	155
A hivatali ügyintézésben	157
A nyelvek a nyelvhasználati színtereken összegzés	158
A közösségben használt nyelvek funkciói	159
Közéleti kétnyelvűség	162
Nyelvismeret, nyelvelsajátítás	163
Nyelvtudás a 20. század elején	163
Nyelvoktatás: a többségi, illetve a kisebbségi nyelv intézményes oktatásának problémái	164
A spontán nyelvelsajátítás lehetőségei	170
Nyelvtudás	173
Nyelvi konfliktusok	175
Az érettségi vizsgák	176
Koncepció a kisebbségi oktatás megreformálásáról	182
A probléma vetületei	185
A kétnyelvűség és típusai a vizsgált közösségben	195
A kétnyelvűség fogalma	195
A kétnyelvűség típusai	196
A kétnyelvűség típusai a kárpátaljai magyar közösségben	197
Megfélemlített anyanyelvhasználat	199
A vizsgált közösség verbális repertoárja	201
A közösségben használatos nyelvek és nyelvváltozatok jellemzése	201
A kárpátaljai magyar nyelvváltozatok	201
A kárpátaljai magyarság által használt ukrán nyelvváltozatok	211
A kárpátaljai magyar lakosság által használt orosz nyelvváltozatok	212
Az érintkező nyelvek genetikai és tipológiai viszonya	213
Az érintkező nyelvek és nyelvváltozatok megítélése, presztízse	214
Kódválasztás a vizsgált közösségben	215
Kontaktushatások a kárpátaljai magyar nyelvváltozatokban	216
Kódváltás	216
Kölcsönzés	217
Gyakorisági eltérések	217
Néhány eltérés	219
Összefoglalás	221
Jegyzetek	223
Mellékletek	235
Nyelvhasználati kérdőív	235
Kereszttáblák	255
Irodalom	293