| Előszó | 9 |
| Bárczi Géza: A magyar nyelvatlaszkutatás története | 13 |
| A magyar nyelvjárások atlaszának előzményei | 14 |
| A nyelvföldrajzi gondolat hazai kibontakozása | 14 |
| Atlaszkísérletek 1941 előtt | 18 |
| Az első szervezett atlaszgyűjtés terve, munkálatai, eredményei | 22 |
| A magyar nyelvjárások atlasza munkálatainak kezdete és kibontakozása (1949-1953) | 26 |
| A tervezés, az első kérdőfüzet, a próbagyűjtések (1949) | 26 |
| A második kérdőfüzet elkészülte; a rendszeres gyűjtés megindulása (1950) | 32 |
| A gyűjtés folytatása; kísérletezés hangfelvételekkel (1951) | 38 |
| A próbaellenőrzések és a külföldi gyűjtések megkezdése; a módszerek megállapodása (1952-53) | 40 |
| A további gyűjtés (1954-60), problémák és eredmények | 44 |
| Az anyaggyűjtés utáni munkálatok: az ellenőrzés és a kiadás | 46 |
| Néhány további kérdés | 49 |
| Kálmán Béla: A magyar nyelvjárások atlaszának kutatópontjai | 51 |
| Az előzményekről | 51 |
| A kutatópontok kiválasztásának szempontjai | 52 |
| A kutatópont-hálózat jellemzői | 60 |
| A hálózat sűrűsége | 60 |
| A kutatópontok számozásának rendszere | 63 |
| Összesítő és áttekintő táblázatok | 64 |
| Deme László: A magyar nyelvjárások atlaszának kérdőívei | 67 |
| A kérdőfüzetek összeállításának története | 67 |
| Az első rész kialakítása | 68 |
| A második rész összeállítása | 71 |
| Elvi szempontok | 72 |
| A vizsgálandó jelenségek köre | 72 |
| A felveendő anyag kiválogatása | 75 |
| A kérdőfüzet első része | 80 |
| Anyagválogatási kérdések | 80 |
| A felvett anyag jellemzése | 85 |
| A kérdőfüzet második része | 97 |
| Hang- és alaktani szempontok | 97 |
| Szókészleti szempontok | 100 |
| Tapasztalatok és tanulságok | 107 |
| Tárgyi okokból felmerült gyűjtési nehézségek | 108 |
| Módszerbeli okokkal összefüggő gyűjtési nehézségek | 114 |
| Az anyag felhasználásának lehetőségei és korlátai | 118 |
| Benkő Loránd: A magyar nyelvjárások atlaszának hangjelölési rendszere és gyakorlata | 123 |
| A téma sajátosságai | 123 |
| A hangjelölési elvek és módok alakulása | 124 |
| Az előzmények | 124 |
| A magyar nyelvatlasz hangjelölésének fejlődése | 127 |
| A jelrendszer problémái | 135 |
| A magánhangzók (monoftongusok) | 135 |
| A kettőshangzók (diftongusok) | 141 |
| A mássalhangzók | 148 |
| Szempontok az adatok hangtani értékeléséhez | 155 |
| Az adatok fonetikai jellegzetességeiről általában | 155 |
| Az egyes adatok fonetikai viszonya a többihez | 156 |
| A térképtípusok értéke a hangtani felhasználás szempontjából | 163 |
| Lőrincze Lajos: Az anyaggyűjtés módszere | 167 |
| A gyűjtők | 168 |
| Képzett nyelvjáráskutatók vagy laikus gyűjtők? | 168 |
| Egy vagy több gyűjtős módszer? | 169 |
| A gyűjtők összehangolódása | 171 |
| A kutatópontok felosztása a gyűjtők között | 172 |
| Az adatközlők | 174 |
| A több adatközlős módszer | 174 |
| Az adatközlők kiválasztása | 175 |
| Az adatközlők regisztrálása | 176 |
| Az adatközlők fontosabb típusai | 180 |
| Az adatközlők díjazása | 181 |
| Az anyaggyűjtés | 182 |
| A kérdezés problémái | 182 |
| A feljegyzés kérdései | 189 |
| Az ellenőrző újrakérdezés | 194 |
| Az anyaggyűjtés nehézségei szó és fogalom egysége szempontjából | 200 |
| Néhány szó az "orvanyag"-ról | 202 |
| Imre Samu: A magyar nyelvjárások atlaszának ellenőrző gyűjtései | 205 |
| Az ellenőrző gyűjtések célja és fontossága | 206 |
| Az ellenőrző gyűjtés belső előkészítése | 211 |
| Az adatok előzetes egyeztetése és áttekintése | 211 |
| Az ellenőrzendő térképek kiválogatása | 212 |
| Az ellenőrzendő adatok kijelölése | 215 |
| Az ellenőrzésre való kijelölés főbb szempontjai | 217 |
| Az ellenőrző füzetek; az ellenőrzött anyag nagysága | 220 |
| Az ellenőrző gyűjtés módszertani kérdései | 222 |
| Az ellenőrzött anyag térképre írása | 226 |
| Az ellenőrző gyűjtés tanulságai | 227 |
| Deme László - Imre Samu: A magyar nyelvjárások atlaszának szerkesztési munkái | 231 |
| Az adatközlés módjáról | 232 |
| A térképlapok csoportosítása, sorrendezése | 234 |
| Az egyes lapok besorolásának szempontjai | 234 |
| A kötetek tartalmi kialakításának szempontjai | 237 |
| A térképlapok formai kérdései | 239 |
| A térképlapok anyagának megszerkesztése | 243 |
| Az adatoknak kutatóponton belüli elrendezése | 243 |
| Az eredeti gyűjtés adatainak értékesítése | 246 |
| Az adatok helyesírási formája | 249 |
| A térképlapokat kiegészítő megjegyzések | 250 |
| Néhány egyéb megjegyzés | 253 |
| A nyomdai kézirat elkészítése; az egyes kötetek felépítése | 254 |
| Balogh Lajos - Végh József: A magyar nyelvárások atlaszához kapcsolódó hangfelvételek | 257 |
| Balogh Lajos: Adatok a magyar nyelvjárások atlaszának kutatópontjairól és cimszóanyagáról | 263 |
| A kutatópontok általános és gyűjtési adatai | 263 |
| Az adattárral kapcsolatos tudnivalók | 263 |
| Magyarország (A - P) | 264 |
| Ausztria (Au) | 297 |
| Csehszlovákia (Cssz) | 297 |
| Jugoszlávia (Ju) | 300 |
| Románia (Ro) | 301 |
| Szovjetunió (Szu) | 302 |
| Az adatközlők életkor és nem szerinti megoszlása | 302 |
| A kutatópontok jegyzéke betűrend szerint | 310 |
| Az atlasz kérdőfüzeteinek címszavai, gyűjtőfüzetekbeli sorrendjükben | 316 |
| Az I. kérdőfüzet | 316 |
| A II. kérdőfüzet | 325 |
| A megjelent térképlapok betűrendes címszójegyzéke | 333 |
Folytatás Microsoft-tal