A magyar őstörténet főproblémái

Előszó

Bevezetés
A népnevek magyarázatának lehetőségei

A magyar törzsi szervezet kialakulása lényegileg a magyar nemzet megszületését jelenti, ezért ez a kérdés a magyar őstörténet legjelentősebb problémájának tekintendő. Mivel pedig a régi magyar törzsneveket ismerjük, sokan azt hiszik, hogy e nevek nyelvészeti magyarázatával a törzsi szervezet kialakulására vonatkozólag már mindent megtudtunk, ami egyáltalán megtudható. Ha tehát a nyelvészek azon az állásponton vannak, hogy ezek a nevek török eredetűek, akkor a probléma lényegileg szerencsésen megszűnt probléma lenni, mert hisz ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a régi magyar törzsi szervezet, vagyis a magyar nemzet török eredetű. E felfogás nem kisszámú képviselői természetesen többnyire nem nyelvészek, s így azt látszanak hinni, hogy a hozzáértők minden nyelvészeti kérdésben legalább is olyan határozottsággal és biztosan alkothatnak ítéletet, mint például a nyelvhelyesség kérdésében bárki, aki egy bizonyos nyelven ért és beszél. Ez természetesen nincs így; de különösen a nevek eredetére vonatkozó egy bizonyos nyelvészeti felfogás értékelése tekintetében nem lehetünk ennyire optimisták, különösen, ha egy kissé közelebbről is megismerkedtünk már a névmagyarázat lehetőségeivel.
Kétségtelen ugyanis, hogy minden nyelvi közösség szókincséből és névanyagából ép a nép- és törzsnevek a legnehezebben magyarázható nyelvi jelenségek, amiért is ezek körül van mindenütt a legtöbb vita. Ez könnyen érthető. A közneveknél ugyanis a szómagyarázót támogatja a jelentés, ennek ellenére sok esetben mégis mennyi küszködés után sikerült csak egy-egy szó eredetére vonatkozólag a helyes magyarázatot megtalálni; a nevek magyarázója azonban csak formális nyelvi szempontokra lehet tekintettel, mert hisz a nevek jóformán csak hangbeli jelképek, úgyhogy jelentésüket a legtöbb esetben nem ismerjük, illetve amelyeknél ismerjük, azok többnyire már nem is szorulnak semmiféle magyarázatra. Vissza